Majdnem két évtizede nem tapasztalhattuk azt a szintű bizalmat az Európai Unió iránt, mint amilyet jelenleg élvezünk.

Soha ennyire nem voltak bizakodóak az emberek az Európai Unió iránt, mint napjainkban – derül ki a legújabb Eurobarométer felmérésből. Az európai állampolgárok egy erősebb, közös védelmi és biztonságpolitikai keretben képzelik el a jövőt, ami azt mutatja, hogy egyre inkább igénylik a szorosabb együttműködést és a kollektív biztonságot.

A legfrissebb tavaszi felmérés eredményei szerint az Európai Uniót alkotó 27 tagállamban a polgárok 52%-a bízik az unióban, amely arány 2007 óta a legmagasabb. Különösen figyelemre méltó, hogy a fiatalok körében, a 15-24 évesek között, ez az arány 59%-ra emelkedik, ami kedvező jele a jövőbeni együttműködésnek. A felmérés alapján a válaszadók ugyanilyen mértékben, 52%-ban bíznak az Európai Bizottság tevékenységében is.

Az európai lakosság háromnegyede (75%) uniós polgárként azonosítja magát, ami több mint két évtizede a legmagasabb érték. Az EU jövőjét illetően is derűlátóak a válaszadók: tízből hatan (62%) bizakodva tekintenek a következő évekre.

A közös valutát az EU polgárainak 74 százaléka támogatja, az euróövezetben élők körében ez az arány még magasabb, 83 százalék. A gazdasági helyzet megítélése ugyanakkor megosztott: 44 százalék szerint jó, 48 százalék szerint rossz. A legtöbben (43%) úgy vélik, a következő 12 hónapban a helyzet stabil marad.

A legfrissebb felmérés alapján a válaszadók közel 70%-a, azaz tízből hét európai úgy véli, hogy az Európai Unió a stabilitás biztosítéka egy zűrzavaros világrendben. Ezen kívül a megkérdezettek 81%-a támogatja a közös uniós védelmi és biztonságpolitikát, míg 78%-uk aggodalmát fejezi ki az EU jövőbeli biztonsági helyzete miatt az elkövetkező öt évben.

A megkérdezettek többsége úgy véli, hogy az uniós költségvetés legnagyobb részét a védelemre (43%), a szociális ügyekre (42%) és az oktatásra (34%) kellene fordítani. A válaszadók 40%-a hangsúlyozta, hogy a biztonság és védelem területén érdemes lenne emelni a kiadásokat, míg az energetikai átállásra 32% szavazott prioritásként.

Az európaiak 44%-a úgy véli, hogy a béke és a stabilitás megteremtése lenne a legnagyobb pozitív hatással életükre. Ezen túlmenően kiemelkedően fontosnak tartják az élelmiszer- és egészségügyi ellátás biztosítását (27%), valamint a munkalehetőségek növelését (26%).

A béke továbbra is az a legfontosabb érték, amely a legjobban reprezentálja az Európai Uniót, hiszen a megkérdezettek 41%-a így véli. Ezt követi a demokrácia 33%-kal, valamint a jogállamiság 28%-kal.

Az Ukrajna ellen indított orosz inváziót a megkérdezettek 27%-a tekinti a leglényegesebb uniós szintű problémának, megelőzve ezzel a nemzetközi helyzetre vonatkozó aggályokat (24%) és a biztonsági kérdéseket (20%).

Az európai lakosság jelentős része, 80%-a, kiáll az ukrán menekültek befogadása mellett, míg 76% a humanitárius és pénzügyi támogatást is fontosnak tartja. Oroszország elleni szankciók bevezetését 72% támogatja. Tíz emberből hatan egyetértenek Ukrajna tagjelölti státuszával, és 59% a katonai eszközök finanszírozását is helyesli.

A felmérés lebonyolítása március 26. és április 22. között zajlott, amely során összesen 26,368 uniós állampolgárt kérdeztek meg személyesen. Az adatgyűjtés nemcsak a tagállamokra terjedt ki, hanem kilenc tagjelölt országra és a már nem uniós Egyesült Királyságra is.

Egy korábbi cikkben részletesen foglalkoztunk a felmérés magyarországi vonatkozásaival is, például azzal, hogy az uniós átlaghoz képest nálunk nagyon meglátszik a hatása a magyar kormány ukránellenes retorikájának.