Latin-Amerika reagálása Trump politikájára: Brazília és Mexikó közösen dolgozik egy új kereskedelmi megállapodás kidolgozásán.

Latin-Amerika két legnagyobb gazdasága összefogna az amerikai vámfenyegetések árnyékában, augusztusban egy új kereskedelmi megállapodás körvonalazódhat közöttük. Míg azonban Brazília "nem tűr gyámságot", Mexikó óvatosan lavírozik.

Brazília és Mexikó vezetői új lehetőségeket keresnek kereskedelmi kapcsolataik elmélyítésére, miközben mindkét exportorientált gazdaság komoly kihívásokkal néz szembe Donald Trump korábbi amerikai elnök vámfenyegetései miatt. A tervezett vámemelések augusztus 1-jén léphetnek életbe, így a két ország közötti együttműködés sürgőssé vált.

Luiz Inácio Lula da Silva, a brazil elnök, és Claudia Sheinbaum, a mexikói elnök szerdán telefonbeszélgetés keretében tárgyaltak a jelenlegi helyzetről – számolt be róla a Bloomberg hírügynökség.

A brazil elnöki hivatal hivatalos nyilatkozata alapján a két baloldali vezető egyetértett abban, hogy Brazília alelnöke, Geraldo Alckmin augusztus végén Mexikóba utazik, hogy előkészítse a terepet egy lehetséges kétoldalú megállapodás számára.

A potenciális megállapodás több fontos szektort is magába foglalna, például a gyógyszeripart, az energetikát, a mezőgazdasági ágazatot, valamint a repülőgépgyártást.

Alckmin augusztus 27-28-án Mexikóba utazik egy üzleti delegáció kíséretében. Lula hangsúlyozta, hogy "kulcsfontosságú a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok megerősítése a jelenlegi instabil helyzetben." Sheinbaum irodája megerősítette a telefonos egyeztetést és a látogatás tényét, de részletes információkkal nem szolgáltak. Annyit közöltek az X platformon, hogy a látogatás célja "együttműködésünk elmélyítése."

A két ország viszonya az Egyesült Államokkal meglehetősen eltérő, ami a különböző reakciókban is jól megfigyelhető.

Míg az Egyesült Államok 2007 óta folyamatosan kereskedelmi többletet mutat Brazíliával szemben – azaz több árut exportál a dél-amerikai országba, mint amennyit onnan importál –, Mexikó éppen ellenkező helyzetben van, hiszen jelentős kereskedelmi hiánnyal küzd. Ráadásul Mexikó exportjának körülbelül 80%-a az Egyesült Államok irányába áramlik.

Jimena Zuniga, a Bloomberg Economics elemzője szerint Sheinbaum óvatosan fogja navigálni a helyzetet, elkerülve annak benyomását, hogy Brazíliával való együttműködése az Egyesült Államok érdekeinek kárára történne. A mexikói export azon kis szeletét, amely nem tartozik az USMCA (Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény) hatálya alá, már most is 30%-os vámterhelés fenyegeti Trump részéről, annak ellenére, hogy Mexikó eddig konstruktívan állt hozzá az amerikai biztonsági és migrációs kihívásokhoz.

Ezzel szemben Lula reagált az amerikai elnök levelére, amelyben augusztus elsejétől a tarifák 50%-ra emelését helyezte kilátásba. Lula a közösségi médiában azt írta: "Bármilyen, a vámok egyoldalú emelésére irányuló lépésre a brazil Gazdasági Viszonossági Törvény keretein belül fogunk válaszolni."

A Mexikóhoz képest szigorúbb intézkedéseket indokol, hogy Trump nyíltan kifejezte támogatását Jair Bolsonaro volt brazil elnök iránt, akit puccskísérletért vontak felelősségre Brazíliában, és aki a "boszorkányüldözés" megszüntetésére szólított fel. Ezt követően Marco Rubio amerikai külügyminiszter visszavonta annak a brazil legfelsőbb bírónak a vízumát, aki az ügyhöz kapcsolódik, miután a rendőrség razziát tartott Bolsonaro lakásán. Lula a fent említett posztban reagálva hangsúlyozta, hogy "Brazília szuverén állam, saját intézményekkel rendelkezik, és nem tűr el semmiféle külső beavatkozást".

Mexikó és Brazília kormánya már Trump januári beiktatása előtt is háttérmegbeszéléseket folytatott, mivel számítottak az amerikai kereskedelmi és bevándorlási politika szigorodására. Az elmúlt hónapokban azonban a tárgyalások új lendületet kaptak, miután Trump 50%-os vámot helyezett kilátásba a Brazíliából származó importárukra.

Mexikó évek óta aktívan törekszik kereskedelmi kapcsolatai sokszínűsítésére. Sheinbaum kormánya az év kezdetén egy új kereskedelmi megállapodást kötött az Európai Unióval, amelynek célja a gazdasági függőség mérséklése.

A vámtarifák emelése tehát komoly gazdasági következményekkel fenyegeti Latin-Amerika két legnagyobb gazdaságát, amelyek most új szövetségekkel próbálják csökkenteni kiszolgáltatottságukat az amerikai piac felé.