Lavrov: Nyitottak vagyunk a párbeszédre az ország kapcsán, amelyet jelenleg Ukrajnának neveznek.

Évindító sajótájékozatót tartott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki az ukrajnai helyzet mellett megszólalt a jelenlegi és a következő amerikai kormányzattal, de még a kaliforniában tomboló tűzvésszel kapcsolatban is. Mindemellett szót ejtett Grönland helyzetéről, valamint arról is, hogy "z Egyesült Államok működésképtelenné akarja tenni a Török Áramlat gázvezetéket" .

Határozottan hiszem, hogy az Egyesült Államoknak nincs szüksége versenytársakra egyetlen területen sem. Különösen az energiaszektorban, ahol készséggel hozzájárul olyan terrorcselekmények engedélyezéséhez, amelyek aláássák az Európai Unió energetikai stabilitását. Ezen kívül arra ösztönzik ukrán partnereiket, hogy ne csupán az Északi Áramlat, hanem a Török Áramlat működését is akadályozzák meg.

A külügyminiszter határozottan fogalmazott, ahogy az MTI híradása is jelzi. Szavai szerint a hétvégén kilenc ukrán drón kísérelt meg támadást indítani a Gaj-Kodzor községben található Russzkaja kompresszorállomás ellen, amely a Török Áramlat gázellátását biztosítja. A minisztérium tájékoztatása alapján mindegyik drónt sikerült megsemmisíteni, ám az egyik drón roncsai kisebb károkat okoztak a gázmérőállomás épületében és berendezéseiben. Szerencsére személyi sérülés nem történt.

Lavrov éles kritikát fogalmazott meg Joe Biden és a leköszönő demokrata kormányzat irányába, kifogásolva, hogy képtelenek "végigülni a választások és a beiktatás közötti három hónapot" anélkül, hogy kárt okoznának a hivatalba lépő Donald Trumpnak és csapatának. Megjegyezte, hogy Barack Obama, az előző amerikai elnök is hasonló lépéseket tett, amikor Trump hatalomátvétele előtt mindössze három héttel 120 orosz diplomata kiutasításáról döntött. Lavrov hangsúlyozta, hogy nem csupán politikai, hanem emberi tisztesség kérdése is, hogy a távozó kormányzati vezetők tiszteletben tartsák a választások eredményét, és ne ássa alá az új adminisztrációt. "Ülj le, és ismerd fel, hogy az emberek más politikát kívánnak" - tette hozzá, üzenve a leköszönő amerikai vezetésnek.

Lavrov ezt követően megjegyezte, hogy egyelőre nem érkezett hivatalos javaslat Donald Trump csapatától a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett találkozóra. "Várni fogjuk a konkrét kezdeményezéseket. Putyin elnök többször is kifejezte, hogy nyitott a találkozóra, de eddig nem érkezett ajánlat" - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy Oroszország a Trump-adminisztráció beiktatását követően fogja alaposan megvizsgálni az Egyesült Államok álláspontját Ukrajnával kapcsolatban.

Trumppal kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy ki kell kérni a grönlandiak véleményét arról, hogy a sziget csatlakozzon-e az Egyesült Államokhoz.

Ez a helyzet párhuzamba állítható azzal, ahogyan mi, a különböző szigetek, félszigetek és területek lakói, figyelemmel kísértük a Krím, a Donyec-medence és Novorosszija közösségeinek hangját. Célunk az volt, hogy megértsük véleményüket egy olyan rezsimmel kapcsolatban, amely törvénytelen puccs révén vette át a hatalmat, és amelyet a Krím, a Donyec-medence és Novorosszija népei kategorikusan elutasítottak.

Lavrov érdekes párhuzamot vont az ukrajnai és a grönlandi helyzet között, kiemelve, hogy mindkét esetben a geopolitikai érdekek és a nemzetközi kapcsolatok komplex dinamikája áll a középpontban. Az ukrajnai konfliktus és Grönland geopolitikai jelentősége rávilágít arra, hogy a nagyhatalmak hogyan próbálnak befolyást gyakorolni a globális színtéren, miközben a helyi közösségek érdekeit gyakran figyelmen kívül hagyják. A két szituáció analógiája a nemzeti szuverenitás és a külpolitikai ambíciók összefonódását tükrözi, ami mindkét esetben bonyolult következményekkel jár.

Ezt követően Lavrov az orosz-ukrán konfliktusra fókuszált, és ezzel kapcsolatban a következőket mondta:

Nyitottak vagyunk arra, hogy megvitatjuk a biztonsági garanciák kérdését annak az országnak, amelyet jelenleg Ukrajnának nevezünk, vagy annak egy olyan részének, amely még nem hozott döntést az önrendelkezését illetően, eltérően a Krím, a Donyec-medence és Novorosszija helyzetétől.

A külügyminiszter szerint a biztonság ezen aspektusában az eurázsiai kontextus lesz a domináns, és Nyugat-Európa nem tud elzárkózni az olyan óriásoktól, mint Oroszország, India, Kína, az Arab-öböl menti térség és Dél-Ázsia, ahol több százmillió ember él.

Az azeri AZAL légitársaság Baku-Groznij járata december 26-án tragikus balesetet szenvedett Aktauban. Lavrov nyilatkozata szerint a feketedobozok adatai "lényegében nem erősítik meg" a médiában keringő információkat a történtekről. A miniszter hangsúlyozta, hogy fontos a hivatalos vizsgálat befejezésére várni. A lezuhant repülőgépen 67 fő utazott, közülük 38-an sajnálatos módon életüket vesztették, és a legtöbb áldozat azerbajdzsáni állampolgár volt. Putyin, reagálva az incidensre, bocsánatot kért azeri kollégájától, megjegyezve, hogy a baleset idején a gép leszállási manőverbe kezdett, miközben Csecsenföld felett ukrán drónok támadták meg a területet, és orosz légvédelmi rendszerek aktiválódtak. A feketedobozok vizsgálatát Brazíliában végzik.

Az orosz diplomácia feje némileg váratlan módon a kaliforniai tűzvésszel kapcsolatban is megszólalt: úgy fogalmazott, az több mint 150 milliárd dolláros kárt okozott, ami több, mint amennyit az Egyesült Államok Ukrajnába pumpált.