Bár a felnőttek számára talán nem jelentett komoly fenyegetést a helyzet, a kisiskolások számára ez teljesen másképp hatott. Számukra a bombariadó fogalma ismeretlen volt, és a félelem és a bizonytalanság világában találkoztak először ezzel a rémisztő élm

A csütörtöki bombariadó alatt a hatóságok mindenhol alaposan átvizsgálták a környéket, de végül bombát nem találtak, és a rendőrség megnyugtató nyilatkozatot tett közzé, miszerint senkinek az élete nem volt veszélyben. Ugyanakkor sokan értetlenkedtek a kialakult helyzet miatt, és kérdéseket tettek fel a nagy felhajtásról. A tanárok viszont nem tájékoztatták megfelelően a diákokat arról, hogy a fenyegetés csupán komolytalan blöff volt, ami miatt sok gyerekben pánik alakult ki. Számos diák az első sokk hatására sírva reagált, mert a felnőttek elmaradt szavai miatt kétségek és félelmek fogták el őket.

Bezzeg az én időmben nem létezett mobiltelefon, de amikor bombariadó volt, az igazi ünnepnapnak számított! Senki sem bánkódott, hogy nem mehetett iskolába, inkább izgalommal telve indultunk felfedezni a környéket. A világ akkor sokkal egyszerűbb és kalandosabb volt, tele lehetőségekkel a játékra és a felfedezésre.

„- írta egy hozzászóló a Facebookon, miután felkértük olvasóinkat, hogy osszák meg tapasztalataikat a csütörtöki bombariadókkal kapcsolatban. Számos diák arról számolt be, hogy már az iskolába menet, a közösségi médián keresztül értesültek a helyzetről, és elkezdtek aggódni. Ráadásul több olyan incidensről is értesültünk, amikor a tanárok nem tudták megnyugtatni őket, így a gyerekek továbbra is szorongtak a helyzet miatt.”

Más is írt a fenti kommenthez hasonlót: "én is ezen csodálkozom, hogy a gyerekek ennyire megijedtek, kicsik, nagyok, bezzeg régen.... nincs mit szépíteni, örültünk neki".

A bombariadó nem új keletű jelenség, hiszen már évtizedekkel ezelőtt is gyakran előfordultak iskolai betelefonálások. Ekkoriban fiatalok csínyből vagy lógás céljából, eltorzított hangon értesítették az iskolai dolgozókat, hogy bomba van az épületben. Ezzel tudatosan kihasználták a helyzetet, hiszen ilyenkor az intézményt ki kellett üríteni, és az órák, vizsgák elmaradtak. A helyzet azonban nem változott sokat, hiszen napjainkban is találkozhatunk hasonló esetekkel. Tavaly decemberben például egy budapesti buliban alakultak ki káoszba torkolló jelenetek egy fenyegetés miatt. De nem csak a szórakozóhelyeken, hanem gyárakban is előfordult már, hogy valaki a hosszabb szünet érdekében, vagy éppen az elbocsátása miatt bosszúból riadót jelentett. 2016 tavaszán pedig a budaörsi bevásárlónegyed életét is megnehezítette egy egyén, aki folyamatos telefonos fenyegetésekkel zaklatta a környéket.

Egyébként csütörtökön végül egyik érintett iskolában sem bukkantak robbanószerre, és a különféle fórumokon is sokan hitetlenkedtek, miért kell ennyire aggódni, amikor nyilvánvalóan valaki csak próbálta kicselezni a matekdolgozatot.

A történések súlyát nem lehet figyelmen kívül hagyni, különösen, ha olyan általános iskolás gyerekekről van szó, akik nincsenek tisztában a bombariadó valós jelentésével és gyakoriságával. Ráadásul nem szabad elfelejteni, hogy a világ számos pontján háborúk zajlanak, és háborús plakátok hirdetik a konfliktusokat a buszmegállókban.

Képzeljük el a következő jelenetet: egy pedagógus lép be a tanterembe, kezében a laptopjával. Anélkül, hogy előzetesen átfutná a tartalmat, hangosan felolvassa a diákoknak azt a levelet, amelyben a szerzők kijelentik, hogy soha többé nem térhetnek vissza otthonaikba, és hogy "Budapest utcáit átjárja a polgárok vére, míg az épületek a robbanóanyagaink erejétől omlanak össze." Ezt a megrázó eseményt egy budapesti iskola egyik diákjának édesapja osztotta meg lapunkkal, hozzátéve, hogy a tanár később bocsánatot kért, és sajnálkozását fejezte ki, amiért óvatlanul felolvasta a levelet a diákok előtt.

Egy olvasónk megosztotta velünk, hogy reggel a villamoson, miközben munkába tartott, kihallgatott egy beszélgetést. Fiatalok diskuráltak egymás között, és aggodalom ült az arcukra, hiszen a hírekből már értesültek a legutóbbi eseményekről. Ezzel a nyomasztó tudattal indultak el az iskolájuk felé, ahol a feszültség és a bizonytalanság érzése mindannyiukban ott motoszkált.

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel kifejtette, hogy mindenki tapasztalhatja a biztonságérzetet, míg Gál Kristóf, a rendőrség szóvivője hangsúlyozta, hogy a rendőrség szakemberei olyan tudással bírnak, amely felülmúlja az elkövetőkét. "A fenyegetés mögött nem áll valós veszély, így mindenki nyugodtan érezheti magát" - tette hozzá.

Úgy tűnik, csütörtökön nem mindenki osztotta ezt az érzést.

Egy budapesti édesapa megosztotta, hogy kislánya, aki alsó tagozatos, mélyen aggódott amiatt, hogy az iskolája felrobbanhat. A gyerek az iskolában csupán annyit hallott, hogy bombariadó van, de nem értette, mit is takar ez a kifejezés. A tanárok pedig nem voltak felkészülve arra, hogyan kellene megfelelően tájékoztatniuk a diákokat egy ilyen komoly helyzetről, ami csak tovább fokozta a kislány félelmét.

Volt olyan tizedik kerületi iskola, ahol sokáig nem is tudtak arról, hogy megfenyegették őket, mert a levél spambe került. Majd amikor észrevették az e-mailt, kiürítették az iskolát, de az egyik anyuka beszámolója alapján elterjedt a gyerekek között egy álhír, hogy az egyik diáktársuk taposóaknára lépett, ami fel is robbant. "Anya, nagyon féltem" - mesélte a lány, amikor az iskolába elment érte édesanyja.

Az egyik szülő a HVG-nek nyilatkozva kifejezte, hogy hiányolta a szokásos protokollt, mivel a gyerekei másfél órán keresztül voltak kénytelenek állniuk egy helyben az iskola mellett. Közben egy győri iskola esetéről is beszámoltak, ahol négy rendőr átkutatta az intézményt, de a diákokat nem küldték el az épületből, így a tanulók az iskolában maradtak.

Az utóbbi időszakban különösen érezhetővé vált, milyen hatással van a diákok telefonhasználatának tilalma a szülőkre. A közösségi oldalunkon csütörtökön közzétett posztunk alatt számos hozzászólás érkezett, amelyekben a szülők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy nem tudják telefonon elérni iskolás gyermekeiket. Szeptember óta ugyanis a diákoknak kötelező leadniuk mobiljaikat, amint belépnek az iskola kapuján. "Ha a gyereknek nincs telefonja, akkor a szülő hogyan értesül róla, hogy minden rendben van?" – tette fel a kérdést az egyik aggódó szülő.

Egy másik anyuka megosztotta tapasztalatait a történtekről, és elmondta, hogy a 15 éves gyermeke nem szenvedett meg az események következményeitől. "Az én fiam reggel elindult az iskolába, de már nem tudott visszamenni. Az iskola mögött gyülekeztek a diákok. Körülbelül 10 perc várakozás után az igazgató tájékoztatta őket a helyzetről. A gyerek hálát adott a sorsnak, hogy elmaradt a matematika dolgozat, így hazamehetett. 15 éves, tehát már középiskolás. A diákok általában egyedül járnak iskolába és hazafelé is" - írta a hozzászólásában.

A legújabb információk szerint csütörtökön összesen 292 intézmény kapott fenyegető e-mailt. Ebből 19 vidéki iskola volt, míg a maradék 273 az fővárosban található. Az ORFK közleménye alapján a rendőrség minden érintett helyszínt alaposan átvizsgált, de robbanószert vagy robbantásra alkalmas eszközt sehol nem észleltek.

Bulgáriában szerdán kaptak az itthonihoz hasonló fenyegető üzeneteket az iskolák. A magyar hatóságok még Szlovákiával is felvették a kapcsolatot, hiszen ott is történtek hasonló fenyegetések tavaly, két időszakban is, de a szomszédos országban lényegében nem derítettek ki semmit sem az esetekről.

A Napunk híradása szerint a Pozsonyi Tanácsadó és Prevenciós Központ (CPP) egy időben e-mailben tájékoztatta az iskolaigazgatókat olyan fontos információkról, amelyek segíthetnek a helyzet megfelelő kezelésében. A közleményben kiemelték, hogy a bombariadó különösen az első osztályos tanulók számára figyelemzavart és félelmet okozhat az érintett helyiség környezetében. Emellett a fizikai tünetek, mint például bőrkiütések, fejfájás vagy emésztési problémák szintén előfordulhatnak a gyerekek körében.

A szlovák pszichológusok csapata az ottani történésekkor azt javasolta, hogy két héten belül szervezzenek meg egy osztálytermi órát, ahol megbeszélik, hogyan kell elhagyni az iskolát, ha legközelebb is fenyegető üzenetet kapnak. Továbbá azt tanácsolták, hogy tartsanak egy próbát is, hogy gyakorolják és javítsák a tanulók és a személyzet biztonságba juttatását. Magyarországon egyelőre nem hallani hasonló intézkedésekről.