Lélegzetelállító asztrofotó Lovasberényből: a csillagok titkos élete és halála.

Egy varázslatos éjszaka, két csillagászati csoda. A lovasberényi csillagtanyán készült asztrofotók olyan galaxisokat és szupernóva-maradványokat tárnak elénk, amelyekre szabad szemmel sosem lenne lehetőségünk rábukkanni. A látvány? Egyszerűen lélegzetelállító. Csatlakozz hozzánk, és tapasztald meg te is ezt a csodát!

Május 31-én éjjel rendkívüli látványban volt része mindazoknak, akik a Magyar Csillagászati Egyesület lovasberényi csillagtanyáján élvezték az estét. Ezen a varázslatos helyszínen készültek azok a lenyűgöző asztrofotók, amelyeket Pálfi Gábor rögzített - a legmodernebb műszereivel, szakértelmével és határtalan szenvedélyével.

A fővárosból érkezett amatőr csillagász csupán néhány éjszakát tölthet el ezen a csendes, sötét égboltú helyen, de ezeket a pillanatokat maximálisan kihasználja. Egy friss nyári éjszakán két lenyűgöző égi objektumot örökített meg: az egyik a Sárkány csillagképben található Draco triplet, amely három galaxisból áll – NGC 5981, NGC 5982 és NGC 5985. Ahogy a feol.hu-nak elmondta, ezek a galaxisok "130 millió fényév távolságra helyezkednek el, és érdekes módon a Földről nézve szinte egy vonalban láthatók." A fotós továbbá megosztotta: "Ilyen esetekben a Tejútról 'kifelé' fotózok, más csillagvárosok irányába, hogy elérjem az igazi mély űrt."

A másik érdekes célpontunk a Fátyol-köd, amely a saját galaxisunk belső szegletében található, a Hattyú csillagkép területén. Pálfi Gábor megosztotta velünk, hogy körülbelül 15 ezer éve egy szupernóva robbanás hozta létre, amely 2 ezer fényév távolságban zajlott le. A galaxisok mércéjével ez szinte a szomszédban van. Ahhoz, hogy egy ilyen lélegzetelállító égi jelenség létrejöhessen, egy csillagnak el kell érnie a végső stádiumát. Amikor a fúzió leáll, a gravitáció nyer, és a csillag összeomlik. Ekkor neutroncsillag vagy – ritkább esetben – fekete lyuk keletkezik. A külső rétegek a tömör magra zuhannak, majd onnan visszapattannak, és a keletkező energia révén robbanásszerűen szétszórják a környező anyagot a világűrben, a fénysebesség 10 százalékával haladva. A Fátyol-köd látszólagos mérete körülbelül 3 fok, ami nagyjából 6 Hold méretének felel meg, de ténylegesen 50 fényévnyi kiterjedéssel bír.

A fotózás technikai részleteit is megosztotta velem: "A Skywatcher 150/750 Newton távcsövet használom, amely az EQ3 GOTO mechanikára épül. A vezetést egy ASI 224 MC kamera végzi, amely precízen követi az égitesteket. A light képeket egy gyári, átalakítás nélkül használt Canon EOS 2000D fényképezőgéppel készítettem, összesen 20 darab 5 perces expozíciós idővel." Hozzátette: "A rövid nyári estéken sajnos kevés idő áll rendelkezésre a hosszú expozíciós felvételek elkészítésére, ezért ezt az egy éjszakát két különböző objektumra osztottam be..."