Cselekedj most, különben lemaradsz! Ezúttal Szolnokon bővült a kis- és középvállalkozásoknak szóló támogatási lehetőségek palettája.
A népszerű eseménysorozat ezúttal is a gazdasági élet kiemelkedő alakjait vonzotta a pódiumra. Dr. Lits József, a VOSZ Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Szervezetének Ellenőrző Bizottságát vezető elnök, valamint dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően az előadók sorra bemutatták azokat az innovatív eszközöket, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a kis- és középvállalatok fejlődéséhez.
A Széchenyi Kártya Program kedvező kamatozású hiteleiről már az elején érdemes szót ejteni. Az idei évben is folytatódik a nagy érdeklődés: az első negyedév során 290 milliárd forint értékben közel 9 ezer szerződés született, amelyek több mint 70%-át vidéki vállalkozások kötötték, tájékoztatott Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója.
A népszerűségi rangsor élvonalában természetesen kiemelkedő helyet foglal el az a beruházási hitel, amely március 1-jétől 10 évre fix 3%-os kamattal érhető el, ráadásul 500 millió forintos hitelkeret áll rendelkezésre. Különösen figyelemre méltók a "zöld beruházási hitelek", amelyek esetében a kedvezőbb, mindössze 1,5%-os kamat mellett juthatunk forrásokhoz.
A likviditási hitelek jelenleg 4,5%-os kamatláb mellett érhetők el.
Miközben a kamatkörnyezet és a finanszírozási hajlandóság közötti egyensúly megteremtése elengedhetetlen, a növekedés szempontjából elengedhetetlen, hogy hangsúlyt fektessünk a hitelezési aktivitás serkentésére.
- hívta fel a figyelmet Krisán László.
A KAVOSZ is aktívan hozzájárul a tehercsökkentéshez: a 3,5%-os állandó kamat 0,5%-os mérséklésének egyötödét átvállalta, míg a fennmaradó 0,4%-os kedvezmény a bankoknak köszönhető. "Terveink szerint ennek következtében 300 milliárd Ft többlet hitelkeret fog megjelenni" - nyilatkozta a KAVOSZ vezérigazgatója.
Magyarország rendelkezik az EU egyik legfejlettebb digitális infrastruktúrájával, azonban a magyar vállalkozások általános digitalizációs szintje viszonylag alacsony az EU többi tagállamához képest. Ezért is fontosak az olyan digitalizációs programok, mint a DIMOP Plusz, amely országosan, illetve adott esetben célzottan egy-egy hátrányos helyzetű térségben nyújtanak lehetőséget a helyi cégek felzárkózására - mondta el előadásában Lukács Zsuzsanna, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozások védelméért felelős helyettes államtitkára.
A gazdasági fellendüléshez nagyban hozzájárulhat a Demján Sándor Program keretében megvalósuló beruházások, ami eddig is óriási érdeklődés mellett zajlott, és előreláthatólag május 20-án újabb 155 milliárdos, a finanszírozási igényt tanácsadással és vissza nem térítendő támogatással ötvöző termékkel bővül.
Az EXIM a hónap elején bejelentette a Jövő Exportőrei Forgóeszközhiteleket, amelyekre a vállalatok szinte azonnal reagáltak. Ez megerősíti a minisztériumi felmérések eredményeit, amelyek szerint a hazai cégek jelenleg inkább a külföldi piacok fellendülésében látják a lehetőségeiket, nem pedig a belföldi kereslet növekedésében.
"A külpiacokon új nemzeti bajnokokra lesz szükség" - emelte ki Lukács Zsuzsanna.
A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások digitális fejlődése komoly kihívásokkal küzdött, hiszen a 2010-es évek során az Európai Unió rangsorában a legalsó pozíciókban helyezkedett el. Ugyanakkor biztató jelek mutatkoznak: az utóbbi években figyelemre méltó fejlődés vette kezdetét, amelynek hátterében többek között a Modern Vállalkozások Programja (MVP) és más kormányzati intézkedések állnak. Ezt Koleszár Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálati- és tanácsadási koordinátora is megerősítette.
A fejlődés fenntartása elengedhetetlen, ezért továbbra is fontos célunk, hogy formáljuk a hazai kis- és középvállalkozások szemléletét, valamint támogassuk őket a digitális eszközök alkalmazásának bevezetésében.
"Az MVP2.0 számos eszközzel, így digitális kkv pontokkal, rendezvényekkel, szemléletformáló tartalmakkal, testre szabott digitális helyzetelemzésekkel, valamint megbízható IT szállító és termékkatalógusokkal segíti a hazai vállalatokat ezen az úton" - mondta Koleszár Péter.
A VOSZ folyamatosan arra törekszik, hogy segítse a kis- és középvállalkozások digitális fejlődését, így hozzájárulva a versenyképességük növeléséhez. E törekvés keretében a KAVOSZ-on keresztül mára a legnagyobb szereplővé vált a kkv-finanszírozás terén, több mint 40.000 szerződött hitellel és 1250 milliárd forintnyi finanszírozási összeggel. Ezt Ádám Imre, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei VOSZ Szervezet elnöke osztotta meg a nyilvánossággal.
A szervezet ezen túl is egy sor tervvel készül, úgy mint:
Pénzes Norbert, az Energiaügyi Minisztérium projektmenedzsere a DIMOP Plusz keretében elérhető európai uniós pályázati konstrukciókról szólva elmondta: számos területen kínálkozik nagyszerű lehetőség a mikro-, kis- és középvállalatok számára.
A Dimop Plusz program sokféle lehetőséget kínál a vállalatok digitális átalakulásához. Különösen a hazánkban alacsony digitális felkészültséggel bíró mikro-, kis- és középvállalkozások számára elérhetőek kedvező feltételek. Ezek a cégek akár 30 milliárd forintos keretből igényelhetnek támogatást, amely egyenként 3 és 20 millió forint között mozoghat. A támogatás fele, a visszatérítendő összeg 50%-a ráadásul vissza nem térítendővé is átalakulhat, így még vonzóbbá téve a digitális fejlesztések megvalósítását.
A magyar gazdaság általános állapotáról szólva Madár István, a Portfolio Csoport vezető elemzője kiemelte, hogy a fogyasztás ugyan lehetne erősebb, a növekedést azonban alapvetően a beruházások zuhanása és az export gyengélkedése fékezi.
A beruházásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a látszat csalóka: valójában nemcsak költségesek, hanem nem is feltétlenül okos döntések, ahogyan az utóbbi időszakban megvalósult projektek is mutatják. Az infláció hosszan tartó hatása, még a reálbérek növekedése ellenére is, érezhető, ráadásul számos negatív tényező súlyosbítja a helyzetet, míg a vámháború tovább fokozza a piaci bizonytalanságot.
A ciklikus tényezők mérséklődése hozzájárulhat a gazdaság rövid távú fellendítéséhez, ugyanakkor a 2020-as évek egy kockázatosabb időszakot jelentenek. Ebből kifolyólag fontos, hogy a lehetséges kockázatokat a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük.
- foglalta össze a szakértő.
Az uniós forráshiány jelentős hatással van az építőiparra. A már megkezdett projektek 2024-re véget értek, és azóta nemcsak az állami beruházások, hanem a versenypiaci fejlesztések is drámaian visszaestek – fogalmazott Czakó Csaba, a LEHEL Projektmenedzsment Kft. ügyvezetője a rendezvény záró kerekasztal-beszélgetésén.
A három-négy évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva az alapanyag- és munkaerőárak továbbra is magas szinten stagnálnak. A lakosság rendkívül érzékenyen reagál az árakra, még az otthonfelújítási program keretében elérhető támogatások és kamatmentes hitelek fényében is. A munkaerőpiac kapcsán fontos megjegyezni, hogy bár az automatizációs megoldások egyre inkább teret nyernek, számos feladat ellátásához még mindig hiányzik a megfelelő szakember, ami a jövőben komoly kihívásokat jelenthet.
„Nincs más opciónk, teljes gázzal kell haladnunk!” – fogalmazott Gladinetz András, a Tisza Cipő cégcsoport igazgatósági tagja, amikor bejelentette új martfűi beruházásunk kezdetét.
Ezt a viszonylag csendesebb időszakot ki kell használni a fejlesztések érdekében, hiszen a beruházások elengedhetetlenek. Olyan területekre kell összpontosítanunk, ahol kiemelkedő teljesítményt nyújtunk; a célunk pedig az, hogy maximálisan növeljük a hozzáadott értéket.
- fűzte hozzá.
Célunk, hogy támogassuk azokat a vállalatokat, amelyek számára a hagyományos banki eszközök nem elegendőek a finanszírozás terén. Törekszünk arra, hogy termékeink segítségével könnyebben tudják kezelni a gazdasági stagnálásból adódó kihívásokat. Emellett folyamatosan integráljuk portfóliónkba a piacon megjelenő új elemeket is – mondta Nyitrai Gergely, a Magyar Fejlesztési Bank osztályvezetője, aki hozzátette:
A digitalizáció, a hatékonyság fokozására irányuló modernizálás és az energiahatékonyság javítása napjainkban kiemelkedő érdeklődésnek örvend az ügyfelek körében.
A COVID-19 járvány következtében számos beruházást sürgettek, azonban Szelényi Viktor, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzletfejlesztési igazgatója rámutatott, hogy 2023 után ezeknek a projekteknek a száma drámaian csökkent.
Széchenyi Programban továbbra is részt veszünk a kezességvállalásunkkal, ezen túl ez utóbbi teljesen ingyenessé válik, bármilyen hitelről is legyen szó. A hitelezések aktivitását tekintve a trendfordulót még nem látjuk
- jegyezte meg.
A szakember úgy látja, hogy a beruházások elmaradása összefüggésben van a kapacitások kihasználatlanságával - a cégek továbbra is kivárnak, a vissza nem térítendő támogatások hiányoznak.
A körút a következő megállókat érintve folytatódik:
A címlapkép forrása: Portfolio.
Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő információk jogi szempontból részletes tájékoztatást nyújtanak.
