Az MNB-alapítványok létrehozása már önmagában is kihívásokkal teli feladatnak bizonyulhatott.
A Transparency International (TI) korrupcióellenes szervezet úgy véli, hogy a jegybanki alapítványok létrehozása már önmagában sem volt szabályos. Ennek következtében újabb feljelentést terveznek tenni a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank alapítványának és cégének vagyonvesztése miatt. A helyzet súlyosbodik, mivel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentései nyomán hűtlen kezelés gyanújával indult nyomozás - értesült róla a 24.hu.
Róna Péter közgazdász véleménye is hasonlóan hangzik, mivel korábban, a jegybank felügyelőbizottságának tagjaként, ő is kifejezte ellenérzését az alapítványok létrehozásával kapcsolatban. Állítása szerint a tőkejuttatások, amelyeket ezek a szervezetek kaptak, ellentétesek a vonatkozó jogszabályokkal. Ezt a nézetet a többi felügyelőbizottsági tag is osztotta, azonban az erről készült jelentésük válasz nélkül maradt, miközben az alapítványok számára folyamatosan áramlott a pénz.
A TI emlékeztet arra, hogy 2016-ban benyújtott feljelentésükre sem a rendőrség, sem az ügyészség nem reagált érdemben, így az ügyben eljárás sem kezdődött.
A Transparency International (TI) véleménye szerint nem csupán az alapítványok pénzköltései vetettek fel aggályokat. Álláspontjuk szerint már önmagában az is bűncselekménygyanús, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közpénzeket bízott az alapítványokra. 2014-ben például 260 milliárd forintot juttattak a központi bank vagyonából ezeknek az alapítványoknak. Az Alaptörvény értelmében az MNB kizárólag a monetáris politikával és a pénzügyi stabilitás fenntartásával foglalkozhat, így például a felsőoktatásra vagy ingatlanberuházásokra vonatkozó tevékenységek nem tartoznak a hatáskörébe.
A szervezet véleménye szerint az alapítványok körüli közpénzkezelés olyan súlyos aggályokat vet fel, mint a sikkasztás és a hivatali visszaélés, mivel a törvényellenes vagyonjuttatásokról és a közpénzek felhasználásáról a jegybank vezetői és más munkatársak döntöttek. Továbbá, az alapítványok jelentős vagyoni elemeit ingatlanokba és magántőkealapokba fektették, amelyeket az Állami Számvevőszék vizsgálatai során súlyos pénzügyi veszteségként azonosítottak - mindez pedig a hűtlen kezelés gyanúját csak tovább fokozza.
Az ÁSZ jelentése szerint az alapítványok befektetései nem feleltek meg a közpénzek gondos kezelését illető elvárásoknak, jelentős vagyonvesztést okoztak: az 500 milliárd forintos vagyonából legalább 150-200 milliárd elvesztett hibás vagy szándékoltan hibás befektetési döntéseik miatt.
