Most már a ChatGPT űrhajót is tud vezetni, és meglepően ügyesen boldogul a feladattal!

A Massachusettsi Műszaki Egyetem mérnökei egy különleges versenyt szerveztek, ahol a ChatGPT mögött rejlő fejlett nyelvi modell feladatául egy űrhajó irányítása szolgált. Ez a szokatlan kísérlet természetesen csupán játék volt, ám rendkívül tanulságos tapasztalatokat nyújtott.

Az OpenAI által fejlesztett ChatGPT azzal robbant be a köztudatba, hogy emberi módon képes írásban kommunikálni a felhasználókkal. Azóta már megtanult többek között képeket generálni, és bevásárlós funkciót is kapott, most pedig egy újabb, nem mindennapi képességgel bővült a palettája: űrhajót is tud vezetni.

Egész pontosan egy, az űrhajók vezetésével kapcsolatos versenyen teljesített jól a mesterséges intelligencia, megszerezve a második helyet. Arra azonban nem kell számítani még egy darabig, hogy éles helyzetben is az övé lesz az irányítás.

2015-ben a mexikói Squad játékstúdió bemutatta a Kerbal Space Program című videójátékot, amely váratlanul óriási népszerűségnek örvendett. Az űrrepülést szimuláló játékban a játékosok egy csoport földönkívüli lényt irányítanak, akik a NASA földi megfelelőjének szerepét töltik be. A cél az, hogy a játékosok saját űrhajójukat megtervezzék és felépítsék, majd sikeresen elhagyják a Kerbin nevű bolygót, hogy elérjék más égitesteket. A játék nemcsak szórakoztató, hanem igazi kihívást jelent a mérnöki gondolkodás és a stratégiai tervezés terén is.

Bár a szimulátor nem tökéletes, de az űrhajó viselkedése (manőverezhetősége) rendkívüli módon hasonlít arra, amit a valóságban is tapasztalhat egy űrhajós. Beépítették például a Hohmann-pályát, ami az energiafelhasználás szempontjából a legjobb módja annak, hogy egyik égitestről a másikra eljusson az ember.

A NASA szakértői úgy vélik, hogy a jövőben a űrhajós küldetések során a Hohmann-pályát fogják alkalmazni, amelynek megválasztása a küldetés céljaitól és az űrhajó specifikációitól függ. Ezen pálya segítségével a Földről könnyedén eljuttathatják az űrhajókat a Marsra.

Az American Institute of Aeronautics and Astronautics nevű szervezet még 2024-ben hozta létre a Kerbal Space Program Differential Games (KSPDG) nevű kiírást, amelyben arra buzdították a játék résztvevőit, hogy bátran alkalmazzanak különböző technológiákat ahhoz, hogy végül az űrhajó önvezérelt módon tudjon repülni.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem csapata is részt vett a versenyen, és a szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy a KSPDG környezete nem megfelelő a megerősítéses tanulás alkalmazására. Ez a módszer kulcsfontosságú a legtöbb mesterséges intelligencia fejlesztésében, amelyre a vállalatok általában építenek.

Ahelyett, hogy a hagyományos módszereket alkalmazták volna, kifejlesztettek egy innovatív rendszert, amely a játék telemetriai adatait egy olyan nyelvre konvertálja, amelyet a nagy nyelvi modellek (LLM) képesek értelmezni és döntéseket hozni. Az LLM ezután szöveges formában megfogalmazza a döntését, amely visszakerül a KSPDG-hez, hogy irányítsa a karakterek mozgását és cselekedeteit. A projekt során a ChatGPT mögött álló fejlett nyelvi modellt használták. A kutatás eredményeit az Advances in Space Research tudományos folyóiratban publikálták.

Bár a csapat a verseny során a második pozíciót szerezte meg – az első helyezett csapat egy differenciálegyenleteken alapuló módszert használt – mégis elégedetten szemlélték az elért eredményeket. Meggyőződésük, hogy a rendszer hatékonysága a jövőben tovább növelhető.