A békeköltségvetés keretein belül a honvédelem kiemelkedően fontos szereplővé vált, és ezáltal az egyik legnagyobb haszonélvezője a helyzetnek.
Orbán Viktor merész fogadása az amerikai elnökválasztás kapcsán kétségtelenül figyelemre méltó lépés volt, hiszen mindent egy lapra tett fel, amikor Donald Trump győzelme mellett tette le a voksát. Az idei döntése azonban túlmutatott a puszta politikai kommunikáción és az ideológiai összhang kifejezésén; Magyarország jövője is szorosan összefonódott az amerikai választók akaratával. Orbán többször hangsúlyozta, hogy ha Trump nyer, az a világ békéjének helyreállítását, valamint az ukrán-orosz konfliktus megoldását hozza magával, ami egy új, szebb korszakot ígér. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy Orbán gyakran figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy Trump protekcionista politikája, amelynek egyik kulcsfontosságú eleme a védővámok bevezetése, a globális blokkosodás felgyorsulásához vezethet. Ez pedig komoly következményekkel járhat a magyar gazdaság számára, amelyről már korábban részletesebben írtam.
A magyar kormány úgy tálalta a helyzetet, hogy Trump győzelme következtében két lehetőség állt előttük: vagy egy békeköltségvetést terjesztenek a parlament elé, vagy valami egészen más irányba lépnek. Az utóbbi ma már lényegtelen, hiszen végül a sokat hangoztatott, új gazdaságpolitikán alapuló, gazdasági semlegességet hirdető békeköltségvetés került elő a kormány fiókjából. Bár a kormány felkészült erre a lépésre, a Költségvetési Tanács 17 oldalas véleményében több mint harmincszor hivatkozik a kockázatokra, ami jól tükrözi, hogy mennyire ingatag alapokra épülhet a 2025-ös költségvetés.
A kiadások áttekintése során egyértelműen látszik, hogy a békeköltségvetés főbb fejezetei és előirányzatai nem mutatják meg, mi teszi valóban "békeköltségvetéssé" ezt a költségvetést. Bár a kormány már bejelentette a duplázódó családi adókedvezményt és a munkáshitelt, ezek az intézkedések már hetekkel korábban napvilágot láttak, így nem köthetők közvetlenül Trumphoz vagy a várható békealkukhoz. Valójában sokkal inkább a 2026-os választási év körüli politikai mozgások befolyásolhatják ezt a költségvetést.
Orbán Viktor véleménye szerint bár 2025 ígéretes évnek tűnik, és a kormány optimista a magyar gazdaság növekedését illetően, nem minden szektor fog részesülni a jövőbeli előnyökből. Sőt, a várakozások szerint a nyertesek mellett jelentős vesztesei is lesznek a folyamatoknak. Első pillantásra talán nem nyilvánvalóak a megszorítások, hiszen a költségvetés kiadásai 5,1 százalékkal emelkednek, ami a 3,2 százalékos inflációval számolva 1,9 százalékos reálértékű növekedést hoz. Ezzel szemben a bevételek terén a kormány sokkal pesszimistábban látja a helyzetet, mivel azok csupán 1,3 százalékos növekedést mutatnak az idei előirányzathoz képest, ami reálértéken 1,9 százalékos csökkenést jelent.
Bár a várható kormányátalakítás miatt egyáltalán nem biztos, hogy egy év múlva is Nagy Mártonnak hívják majd a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetőjét.
Látszólag Lantos Csaba energiaügyi tárcája élvezi a legnagyobb előnyöket a békeköltségvetésből, hiszen az idei tervezett összeghez képest háromszoros növekedés tapasztalható: 388 milliárd forint helyett 1302 milliárd forint áll rendelkezésre. Azonban ez a jelentős emelkedés többnyire csupán technikai jellegű. A rezsivédelmi alap eltörlésével a "lakossági rezsivédelmi alap" finanszírozása a tárcához került, amely jövőre 880 milliárd forintot jelent, szemben az idei 917 milliárd forinttal. Ha ezt az elemet figyelmen kívül hagyjuk, akkor valójában a tárca költségvetése stagnál, és nem tapasztalható valódi növekedés.
