Természetbarát falvak, innovatív technológiák – Az információs áramlás és a tudatosság fejlesztése – Magyar Agrárium

Hogyan őrizhetjük meg hagyományainkat, amikor a technológia folyamatosan formálja a mezőgazdaság jövőjét? E kérdés köré építi kutatásait a Herman Ottó Intézet, amely a tradíció és innováció harmonikus összhangjára törekszik.

A szervezet nem csupán a gazdák számára nyújt iránymutatást a pályázati lehetőségek tengerében, hanem a nagyközönséget is aktívan bevonja a Közös Agrárpolitika (KAP) és a vidékfejlesztés jelentőségének megértésébe. Ehhez pedig innovatív módszereket alkalmaz. A vízió világos: a jövő mezőgazdasága ötvözi a legmodernebb technológiákat a magyar földhöz való mély kötődéssel.

A Herman Ottó Intézet kiemelkedő szereplője a magyar mezőgazdaságnak, amely már hosszú évek óta elkötelezett a vidék fejlesztése és a gazdálkodók támogatása iránt. Az intézet ügyvezetője hangsúlyozta, hogy jelenleg a digitalizáció terjedése és a Közös Agrárpolitika (KAP) új elvárásai állnak a középpontban. A „Jó Gyakorlatok” melléklet előző számában, a Magyar Mezőgazdaság 2025/18. kiadásában, már betekintést nyerhettünk az intézet történetébe és jelenlegi tevékenységeibe. Most pedig Füredi Kornél, az intézet ügyvezetője, Molnár Tamás általános ügyvezető-helyettes és Fieszl Csaba szakmai igazgató segítségével az aktuális kihívásokat és a közeljövő feladatait fogjuk körüljárni.

Füredi Kornél hangsúlyozta, hogy az informatika és a pályázatkezelés olyan kulcsfontosságú területek, amelyek bár a háttérben működnek, nélkülözhetetlenek a Herman Ottó Intézet hatékony működéséhez. Az informatikai igazgatóság több mint húsz weboldal üzemeltetéséért felelős, ezek között megtalálható a kap.gov.hu portál, valamint a középfokú agrárszakképzés iskolaadminisztrációs (Kréta) rendszere is.

A pályázatkezelési igazgatóság szintén kulcsfontosságú szerepet tölt be, hiszen a szervezet számos pályázat lebonyolítását végzi a be- nyújtástól a kifizetésig. A múltban olyan jelentős pályázatok kezelése tartozott ide, mint a tanyapályázatok, a zártkertprogram, az állatvédelmi és a hentespályázat, jelenleg a hungarikum-pályázatok lebonyolítása köti le a kapacitásaikat.

A Közös Agrárpolitika (KAP) meghatározó szerepet tölt be a Herman Ottó Intézet jövőbeli terveiben. A szervezet jelentős feladatokat lát el a KAP végrehajtásában és a gazdálkodók támogatásában. Füredi Kornél szerint a jelenlegi KAP sokkal szigorúbb ellenőrzés alatt áll, mint a korábbi időszakokban, ami egyrészt nagyobb kihívást jelent, ugyanakkor lehetőséget is teremt a fenntarthatóbb gazdálkodási módszerek elterjesztésére.

A KAP végrehajtása jelentős létszámnövekedést hozott a Herman Ottó Intézet életébe, ami bizonyos helyeken helyszűkéhez vezetett. A jövőbeni tervek alapján a KAP továbbra is kulcsfontosságú szerepet fog betölteni a szervezet működésében, és a létszám várhatóan egyenletesen fog alakulni az elkövetkező években.

Füredi Kornél kiemelte, hogy a célkitűzés nem csupán a szervezet ismertségének növelésére irányul, hanem arra is, hogy a valódi eredményeket és a munkatársak fáradhatatlan erőfeszítéseit bemutassa.

Az elmúlt évek tanulságait figyelembe véve új megközelítéssel valósul meg a Közös Agrárpolitika társadalmasítása - nyilatkozta Molnár Tamás. A Herman Ottó Intézet a Vidékfejlesztési Program keretein belül végzett feladatait mostantól a KAP rendszerében is ellátja, építve a korábbi tapasztalatokra, de egy még professzionálisabb módon. Az új célkitűzés az, hogy a KAP-források felhasználását, a bevált gyakorlatokat és a megvalósításokat minél szélesebb közönséggel ismertessék meg; nem csupán a vidékfejlesztés szakértőivel és az agráriumban dolgozókkal, hanem a teljes magyar társadalommal is.

Az elsődleges feladatuk a szakmai háttéranyagok kidolgozása, ahol példamutató gyakorlatokat osztanak meg. Ezen kívül tanulmányutakat, fórumokat és konferenciákat szerveznek, valamint különböző kiadványokat bocsátanak rendelkezésre. Céljuk, hogy elősegítsék a vidékfejlesztést és összekapcsolják az agrárium különböző szereplőit, miközben biztosítják a hatékony szakmai kommunikációt.

A másik fontos szempont a magyar lakosság bevonása: célunk, hogy a tízmillió magyar állampolgárt közelebb hozzuk a vidékfejlesztés és az agrárium világához. Szeretnénk, ha mindenki megértené az alapvető fogalmakat, a termékek útját a földtől az asztalig, a rövid ellátási lánc fontosságát, valamint általában a vidékfejlesztéssel kapcsolatos tudnivalókat.

A Herman Ottó Intézet kommunikációs tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a személyes kapcsolatok kialakítására. Rendezvényeiken a helyi termelők is képviseltetik magukat, lehetőséget biztosítva arra, hogy bemutassák saját termékeiket. A kollégák szakmai anyagokkal készülnek, és aktívan részt vesznek a látogatókkal folytatott beszélgetésekben. Így a rendezvények nem csupán tudásmegosztó eseményekké alakulnak, hanem egyfajta népszerűsítő platformmá, ahol a tudomány és a gyakorlat találkozik. Molnár Tamás hangsúlyozza, hogy a végső cél az, hogy a ciklus végén megvalósuló kommunikációs kampányok üzeneteit – például a rövid ellátási lánc és a LEADER-pályázatok fontosságát – a közönség könnyen és magabiztosan tudja értelmezni.