Az erdélyi református közösség új püspökének megválasztására került sor, ami fontos mérföldkő a hívők életében. Az esemény jelentőséggel bír, hiszen a püspök vezető szerepet tölt be a gyülekezet életében, irányítva a lelki és közösségi folyamatokat. A vál
Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület frissen megválasztott püspöke, ünnepélyes keretek között mondja el székfoglaló beszédét.
A közgyűlés döntése nyomán az egyházkerület lelkészi főjegyzőjének Szegedi László Tamást, míg presbiteri főjegyzőnek Veres Zsombort választották meg. A lelkészi jegyzői posztot Juhász Ábel tölti be, míg a presbiteri jegyzői feladatokat Nagy Attila Ignác látja el. A következő öt évben, 2025 és 2030 között, Jakab István vezeti az egyházkerület missziói munkáját, míg a katekétikai előadói szerepet Bekő István Márton kapja. A zenei programokat Dénes Előd fogja irányítani, az ifjúsági előadó posztját pedig Pap Ákos tölti be. A műszaki területen Zakariás Attila felel majd az operatív feladatokért.
A reformáció már a 16. század ötödik évtizedében meggyökerezett az erdélyi magyar lakosság körében és a református teológia hamarosan uralkodóvá vált. 1559-ben a marosvásárhelyi zsinat elfogadta az úrvacsoráról szóló református tanítást, majd 1564-ben, a nagyenyedi zsinaton a helvét, illetve lutheri irányú reformációk elváltak egymástól. Ettől az időponttól számítható az erdélyi református egyház létrejötte, egyben az Erdélyi Református Egyházkerület is megszületett.
Az Erdélyi Református Egyházkerület földrajzi határai szorosan összefonódnak a történelmi Erdély vázával. Az északi oldalon a Lápos-hegység, míg keleten és délen a Kárpátok impozáns vonulatai határolják. Nyugaton pedig az Erdélyi-szigethegység, a Királyhágó és a Meszes sziklás tájai zárják körbe ezt a különleges régiót.
