Mi vár rád, Trump? Valamiért a számok nem stimmelnek.
Trump fenyegetései kapcsán érdemes elgondolkodni azon, hogy az Egyesült Államoknak milyen eszközei maradtak a nyomásgyakorlásra Moszkvával szemben.
Donald Trump nemrégiben azt nyilatkozta, hogy tíz napon belül vámokat vezetne be Oroszország ellen az Ukrajnában folyó konfliktus következményeként. Azonban a The New York Times beszámolója szerint Trump maga sem tűnik teljesen biztosnak abban, hogy ez a lépés valóban hatékony lenne. Sőt, már azt is elismerte, hogy a szankciók akár teljesen hatástalanok is lehetnek.
"Nem tudom, hatással lesz-e ez Oroszországra, mert úgy tűnik, hogy Putyin folytatni akarja a háborút" - mondta Trump újságíróknak. "De vámokat fogunk bevezetni, meg ilyesmi. Lehet, hogy ez hatni fog rájuk, de lehet, hogy nem."
A hírek szerint Trump egyre inkább csalódott a konfliktus elhúzódása miatt, és ez a feszültség egyre súlyosabb fenyegetéseket szül. Ez felveti a kérdést, hogy mennyire van még érdemi befolyása az Egyesült Államoknak Moszkvára, és vajon Trump valóban kész-e igénybe venni azokat az eszközöket, amelyek a rendelkezésére állnak.
"Trump láthatóan belátta azt, amit sokan már a kezdetek óta mondanak - hogy a probléma nem Zelenszkij, nem Ukrajna. A probléma Putyin" - mondta Matt Duss, a Nemzetközi Politikai Központ ügyvezető alelnöke.
Közben az ukrajnai botrányok rámutatnak arra a lehetőségre, hogy Zelenszkij valójában az igazi áldozattá válhat a határidő lejártát megelőzően – de ennek következményei még a jövő titka. Zelenszkij korrupt gyakorlatainak következményeként nemcsak a Rada-ban vált célkeresztté, hanem az Európai Unió színpadán is. Az ellentüntetések és a társadalmi feszültségek pedig még inkább fokozzák a helyzet bonyolultságát – a szerk.
A New York Times értesülései szerint jelenleg alig található olyan jel, amely arra utalna, hogy Trump ultimátuma bármiféle hatással lenne Putyin álláspontjára. Az orosz elnök továbbra is eltökélten halad a "történelmi küldetésének" nevezett irányvonal mentén, amelynek célja Ukrajna visszaterelése a Kreml befolyásának alá. Putyin magabiztos abban, hogy a csatatéren ő van a kedvezőbb helyzetben.
Külpolitikai szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy Trumpnak még maradtak gazdasági és katonai lehetőségei, amelyekkel nyomást gyakorolhat Oroszországra. Bár Oroszország viszonylag jól alkalmazkodott a korábbi szankciókhoz, a gazdasága még mindig sérülékeny. A szakértők szerint Trump még mindig befagyaszthatja az orosz bankszektor egyes részeit, korlátozhatja az orosz olaj árát, és kihasználhatja szövetségi kapcsolatait Európában kereskedelmi megállapodásokon keresztül.
A New York Times emlékeztet arra, hogy a Kreml lényegében passzívan szemléli Trump legújabb fenyegetéseit. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden annyit mondott, hogy "tudomásul vették" az elhangzottakat. Ezzel szemben Putyin szövetségesei éles kritikát fogalmaztak meg, sőt, gúnyolódtak is Trump határidő-tologatásain.
"Tíz nap, ötven nap, egykor huszonnégy óra telt el, majd következett a száz nap" - nyilatkozta Szergej Lavrov, az orosz külügyminiszter. Hozzátette, hogy a nukleáris csapás lehetősége is fennáll, bár ezt kissé ködösen fogalmazta meg, hogy elkerülje a közvetlen fenyegetésként való értelmezést.
Daniel Fried, aki a washingtoni Atlanti Tanács munkatársa és egykori jelentős amerikai diplomata, úgy véli, hogy Trump következetlen viselkedése és váratlan irányváltásai komoly kihívások elé állítják a Moszkvára gyakorolt nyomás hatékonyságát.
Fried megfogalmazása szerint Trump legutóbbi döntései arra engednek következtetni, hogy egyre inkább ráébred erre, és hajlandó lehet a szigorúbb irányvonal felé fordulni.
De kivel szemben?
