Most érkezett el az idő, amikor a 700 forintos benzin sorsa végleg eldől.

Érdekes események is következhetnek az egyik szakértő szerint, a másik viszont állítja: nincsenek csodák, eldőlt mindent. Milyen áron tankolunk az elkövetkező hónapokban?
"A piac figyelme Donald Trump január 20-i beiktatása felé fordul, és különösen a döntésekre összpontosít" - nyilatkozta Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu szakértője a Vezess megkeresésére. Kérdéses, hogy a jelenlegi 636 forintos benzin- és 653 forintos gázolajárak hogyan alakulnak az elkövetkező hónapokban: vajon megtartják ezt a magas szintet, visszatérnek a 600 forintos határhoz, vagy akár egy még fájdalmasabb, 700 forintos literáron kell számolnunk?
A belföldi üzemanyagárakat három alapvető tényező határozza meg, amelyeket szakértők segítségével fogunk részletesen megvizsgálni.
A kormány október végén előállt egy meglepő javaslattal, amely első látásra szinte hihetetlennek tűnik: a benzinkutasoknak új, plusz adót kellene fizetniük a 2023-as bevételeik után. Ez a lépés több szempontból is problematikus. Először is, a javaslat visszamenőleges adóztatást jelent, ami alapvetően megkérdőjelezi a jogbiztonságot. Másrészt, a benzinkutakkal kapcsolatos döntések történetében már láttunk érdekes és sokszor ellentmondásos központi intézkedéseket. Végül, ha a forgalmazókra további adókat róna ki a kormány, az szinte biztosan áremelkedést vonna maga után, amely a végén az autósok zsebéből kerülne ki.
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) magyar vonatkozású szabályozása értelmében a benzinkutak felelősek az általuk forgalmazott üzemanyag energiatartalmához kapcsolódó "megtakarítás" biztosításáért. Ezt a megtakarítást pedig előre meghatározott mértékben pénzben kell megváltaniuk. A rendszer 2019-es bevezetésekor a kötelező hozzájárulás mértéke literenként csupán 1,05 forint volt, ám tavalyra ez az adóteher már 11 forintra emelkedett. A tervezett módosítások szerint 2023 után a kötelező befizetést 17,45 forintra kívánták emelni. Érdekes módon, az 2015-ös eredeti jogszabály alapján ez az adó 2025 és 2027 között nem változik, majd fokozatosan csökken, míg 2030 után teljesen megszűnik.
Az első felháborodást pár hét csend követte a bejelentéssel kapcsolatban. "Lobbitevékenység hatására nem lesz ilyen emelés, viszont 2027-től a csökkenés helyett marad 2030-ig a mostani adóteher" - feleli most Bujdos Eszter. Vagyis az ötlet miatt jelenleg nem növekszik a benzinár, a megegyezés szerint viszont két év múlva sem csökken az adótartam, pedig ez volt a terv.
Jövedéki adó – ez a kifejezés sok autós számára olyan, mint egy kellemetlen gyomorégés, különösen azoknak, akik gyakran tankolnak. "Ez már beárazódott, tehát nem várható további változás" – nyilatkozta Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára a Vezessnek, ezzel utalva a legutóbbi adótartam-változásra. A jövedéki adó mértéke ugyanis félévente módosul az üzemanyag literenkénti áránál. A december elején közzétett információk szerint a benzin jövedéki adója a tavalyi 152,55 forintról 158,8 forintra emelkedik januártól, míg a gázolajnál a 142,9 forintos adó 148,76 forintra nő. Ez 4,1%-os emelést jelent, amely pontosan megegyezik a 2024 júliusi inflációs prognózissal. Mivel a jövedéki adót is terheli a 27%-os áfa, ez a benzin esetében körülbelül 11, a gázolaj esetében pedig 10 forintos áremelkedést eredményez. Grád Ottó ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ez a drágulás már beépült az árakba.
"Valójában február első hetére összpontosítanék" - figyelmeztet Bujdos Eszter. Az ő véleménye szerint ekkor már elérkeznek a januári régiós árak, és ha ezek jelentős eltérést mutatnak a magyar januári árakkal szemben, akkor a forgalmazókra fentről rákontrázhatnak. "Február első hete vízválasztó lehet" - utal a Holtankoljak.hu szakértője egy tavalyi kormányzati intézkedésre, amely a régiós árak havonkénti ellenőrzésére vonatkozik.
Bujdos szerint "Trump a kampányában kijelentette, hogy az Egyesült Államokat önellátóvá akarja tenni kőolajalapú üzemanyagokból, márpedig most importjuk van, vagyis a világpiacon többlet lehet, ha ők növelik a belső kitermelést." Ez pedig változtathat a jelenleg 81 dolláros hordónkénti áron, ugyanakkor szerinte az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) a szándékai szerint 70-80 dollár között szeretné tartani az árat. Ha ez sikerül, akkor ez a tényező nem rángatja meg a magyar kutak előtti totemekre kiírt árakat.
A kőolaj globális piaci árára jellemzően a nemzetközi feszültségek gyakorolnak hatást, hiszen ezek a bizonytalanságok gyakran felfelé hajtják az árakat. Az utóbbi három évben Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja kiemelkedően fontos szereplővé vált ezen a téren. Érdekes megfigyelni, hogy Donald Trump és csapata a kampány során kifejezetten erős és határozott állásfoglalásokat tettek, sőt, még a fia is aktívan részt vett az ígéretek sorozatában.
A jövőbeli elnök ígérete szerint "egy nap alatt befejezi" a háborút, amely sokak számára azt sugallja, hogy az Egyesült Államok csökkenteni fogja az eddigi jelentős pénzügyi és katonai segítséget Ukrajna számára. Grád Ottó véleménye szerint "nincsenek csodák", és valószínű, hogy az amerikai kormányzat hozzáállása a konfliktushoz nem fog érdemben megváltozni. Egyes elemzők úgy látják, hogy a támogatás megvonása Amerikának vereséget jelentene, amit a leendő elnök nem szeretne a nevén viselni. Trump korábban is hangsúlyozta, hogy a NATO európai tagállamainak nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk a szövetség költségeihez – de ez a téma már messze van a magyar üzemanyagáraktól.
A lényeg: nem csak a jövő hétfőtől ismét elnök Trump kommunikációját és hangzatos mondatait érdemes figyelni, hanem közben a kormányzatának a valódi döntéseit. Ha valami radikális történik a háborúval kapcsolatban, az hatással lehet a kőolaj világpiaci árára, ez valószínűsíthető.
Az önellátásról szóló ígéretek - ha lesz bármi ezekből - szintén hatással lehetnek a világpiaci áron keresztül a magyar kisker árra. De itt is a kormányzati döntések hatása a hosszabb távú, nem a bedobott ötleteké.
Cikkünk hétfői publikálásakor a forint kétéves mélypontján, körülbelül 407 forintnál jár a dollárral szemben. Az erős amerikai gazdasági teljesítmény és Trump ígéretei a jövőbeli vámpolitikájával kapcsolatban egyre inkább megerősítik a dollár helyzetét. Az elemzők véleménye szerint ennek következményeként olyan feltörekvő piaci devizák, mint a forint, jelentős hátrányt szenvednek el.
"Nem éppen kedvező a 400 forint feletti árfolyam" - nyilatkozta a MÁSZ főtitkára, Grád Ottó, aki úgy véli, hogy Trump megválasztása hátrányosan befolyásolta a forint és a dollár közötti viszonyt. "Őszintén bízom benne, hogy a forint további gyengülése nem várható" - tette hozzá. Bujdos Eszter is osztja a pesszimista véleményt, és figyelmeztetett, hogy "az aktuális árfolyam aggasztó, ami potenciálisan változásokat hozhat magával".
A benzin és a gázolaj literenkénti árát számos szezonális és egyedi tényező befolyásolhatja, ami miatt előfordulhat, hogy a két üzemanyag ára változóan alakul. Jelenleg a sima 95-ös benzin ára 636 forint, míg az alap gázolaj átlagos literenkénti ára 653 forint. Ez azt jelenti, hogy a dízelmotorral működő autók tulajdonosai jelenleg magasabb költségekkel szembesülnek tankoláskor.
Grád Ottó szerint egy ideig marad a differencia, tavasztól azonban jön a szokásos szezonális hatás és annak következménye. Február végéig, akár márciusig megmaradhat ez a mostani árkülönbség, addig nem fog visszaerősödni a benzinár. Aztán a tavasz közepétől növekszik majd a benzin vásárlása, és a nyárra várható törvényszerűen az éves fogyasztási csúcs és ebből következően némi benzináremelkedés."