Izgalmas kérdés merül fel: vajon "az országgyűlési választás tétje csupán Orbán vagy Magyar Péter köré épül-e"? A baloldalon már megkezdődött a harc az álláspontokért.

Kaotikus állapotok uralkodnak az ellenzéki oldalon, és Varju László március 23-ai magabiztos győzelme az időközi választáson tovább fokozták a zűrzavart. A Demokratikus Koalíció politikusa nyilván nem számolt azzal, hogy a bűncselekmények - mint a választási csalás, garázdaság és súlyos testi sértés - később hasznosak lehetnek számára és a pártja számára, de a sors nekik kedvezett. A múlt év végén hozták meg a jogerős bírósági döntést, amelyet követően, mielőtt a parlament megfosztotta volna képviselői mandátumától, Varju lemondott posztjáról. Az újraindulásának lehetősége kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben bejelentette, hogy módosítani fogják a vonatkozó jogszabályokat.

Varju győzelme szinte elkerülhetetlennek tűnt, hiszen Újpest és Angyalföld ezen szegletében több az ellenzék híve, mint a kormánypárti szimpatizáns. A Demokratikus Koalíció azonban elegánsan átlépett azon a tényen, hogy alelnökük 52%-ot szerzett, csupán azért, mert a Tisza Párt nem indult a versenyben. Gyurcsány Ferencék a győzelem révén azt hangsúlyozzák, hogy Varju nem bűnös, hanem a hatalom áldozata. Emellett ez a helyzet lehetőséget biztosított számukra, hogy támadják a közvélemény-kutatókat, akiket hazugsággal, vagy legalábbis tévedéssel vádolnak, hiszen az utóbbi időszakban 3-6%-ra mérték őket.

Fontosabb kérdés, hogy a Tisza Párt figyelmeztetést kapott: a DK határozottan kiáll amellett, hogy ellentétben a más véleményeket hirdetőkkel, a párt valóban erős, és ő az egyetlen, aki képes elérni a jelentős baloldali érzelmű választók szívéhez. A kormányváltás záloga nélkülük elképzelhetetlen, ezért 2026-ban ebben a választókörzetben ismét Varju Lászlót indítják jelöltként. Ez a válasz világosan tükrözte a Tisza Párt felé, hogy a DK nem hajlandó kompromisszumra az óellenzéki erőkkel, mivel céljaik között szerepel, hogy egyszerre zárják le az Orbán- és a Gyurcsány-korszakot.

A többi, viszonylag gyengébb ellenzéki párt ennél sokkal inkább visszafogottan mozog. Néhányan valószínűleg lemondanak arról, hogy önállóan induljanak a választásokon. Úgy tűnik, hogy A Nép Pártján a DK szárnya lett, legalábbis erre enged következtetni Jakab Péter lelkes üdvözlete Varju László győzelme kapcsán, ami talán még a DK-s politikusoknál is hangsúlyosabb. A Momentum, a Magyar Szocialista Párt, a Jobbik és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt viszont egyelőre azt hangoztatja, hogy teljes gőzzel készül a 2026-os választásokra.

A politikai táj hazai színpadán mostanában füstgyertyák, hídfoglalások és úttorlaszok kíséretében zajlanak a harcok, melyekben a Momentum érdekes fordulatokat mutat. A párt egyik legismertebb arca, Hajnal Miklós, aki 2022-ben a Hegyvidéken meglepetésre majdnem 7 százalékpontos előnnyel győzte le a fideszes Fürjes Balázst, bejelentette, hogy visszalép a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter javára. Magyar Péter nemrégiben jelezte, hogy ő is szívesen indulna a körzetben, és rögtön kihívta Orbán Viktort, hogy álljon ki ellene. Azonban a miniszterelnök helyett Magyar Pétert a régi ismerőse, Steiner Attila fogja képviselni, aki már alig várja, hogy a Tisza Párt elnökének régi ügyeiről beszélgessenek. A helyzet pikantériáját tovább fokozza, hogy a Tisza Párt által "kék Fidesz"-nek titulált DK Gréczy Zsoltot állítja csatasorba, ám ő nem Magyar Péterrel mérkőzik meg, hiszen már korábban más irányba tervezett.

A végelgyengülésben szenvedő, aktivitást alig felmutató MSZP egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy minden körzetben állít jelöltet, a pozícióját azonban jelentősen rontja, hogy korábbi elnöke, a nyilvánosságban most is felettébb aktív Lendvai Ildikó, valamint az egykori honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc - mint közölte, az orrát befogva - 2026-ban Magyar Péterékre szavaz.

A lélegeztetőgépen lévő Jobbik, amely szinte észrevétlenül tűnt el a közéletből, szintén vágyik arra, hogy helyet kapjon a szavazólapokon. Azonban lehet, hogy még a vezetőség soraiban is kétséges, hogy képesek lennének önállóan érdemben érvényesülni.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt továbbra is lendületben van: április 12-én szürke pólós felvonulást szervez, amelynek célja a gyülekezési törvény módosítása ellen való tiltakozás. Bár nem kíván együttműködni a többi ellenzéki párttal, eddig is megmutatta, hogy képes az önmérsékletre. Például nem indított főpolgármester-jelöltet, hogy ne gyengítse Karácsony Gergely esélyeit. Elképzelhető, hogy a jövő évi parlamenti választások során néhány helyen tudatosan nem indul, másutt pedig azért nem, mert a feltételek nem adottak. Kovács Gergely pártelnök, aki a Hegyvidék polgármestereként is ismert, a Facebook-oldalán ironikus hangvétellel nyilatkozott: "Ha a helyi kutyapártos közösségek támogatnak, akkor sem fogom elindítani a budapesti 3-as választókerületben az országgyűlési választáson a kampányomat."

Ha valamilyen formában, akár nyíltan, akár burkoltan létrejönne egy megegyezés az ellenzéki pártok között a visszalépésekkel kapcsolatban, fontos, hogy ezt ne túlzásokba vigyék. Ha országos listát kívánnak állítani, az elengedhetetlen, hogy legalább 71 egyéni választókerületben, valamint minimum 14 vármegyében és Budapesten is jelölteket indítsanak. Máskülönben, ha nem tudnak közös nevezőre jutni, és több ellenzéki politikus is szerepel a szavazólapon egy-egy választókerületben, az könnyen oda vezethet, hogy...

Az ellenzéki oldalon komoly dilemmákat okoz, hogy a pártjaikat elhagyó, függetlenné váló parlamenti képviselők közül többen is újra mandátumhoz szeretnének jutni. Közéjük tartozik a II. kerület egykori párbeszédes politikusa, Tordai Bence, az LMP-t botrányos körülmények között elhagyó Csárdi Antal, a több pártot is megjárt, nyughatatlan Hadházy Ákos, valamint a pécsi színtéren aktívan politizáló Mellár Tamás. Magyar Péternek mindenképpen stratégiát kell kidolgoznia velük kapcsolatban, mert ha ezek a jelöltek is ringbe lépnek a jövő évi választásokon, az kedvező helyzetet teremthet a kormánypárt számára.