Egy különleges nagypénteki evangélikus istentisztelet zajlik Kassán, ahol a közösség együtt emlékezik meg Jézus Krisztus szenvedéséről és keresztrefeszítéséről. Az ünnepi alkalom során a hívek mély lelki tapasztalatokban részesülnek, imádságokkal, énekekk

A kassai evangélikus templom lenyűgöző építménye a város szívében helyezkedik el, és nemcsak a vallási közösség számára fontos, hanem a helyi kultúra és történelem szerves részét is képezi. (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

A sokat látott kassai evangélikus templomban április 18-án, nagypénteken reggeli 8 órakor magyar nyelvű istentiszteletet tartottak. Igét a helyi pap, Magdaléna Činčurová lelkész és pedagógus hirdetett. A passiót Lax Judit, a kassai Thália színművésze olvasta föl.

Az istentisztelet során a lelkész éneke különleges hangulatot teremtett, amelyet az orgona kísérete és a hegedű játékának varázslatos megszakításai tettek még emlékezetesebbé. Az orgonánál Vladislav Sedlák ült, míg a hegedűn Bkár József virtuóz módon játszott, együtt teremtve egy csillogóan ünnepélyes zenei élményt. A közönség jól ismert protestáns énekeket hallhatott, amelyek mélyen megérintették a jelenlévőket.

A prédikáció középpontjában Péter háromszori tagadása állt. A lelkész hangsúlyozta, hogy a kommunista rendszer idején sokan kényszerültek hitük megvallásának feladására, gyakran a félelem miatt. Ugyanakkor azok, akik rendszeresen látogatják a templomot, ezzel kifejezik hovatartozásukat Jézushoz. Ő az, aki meg tud erősíteni minket hitünkben, hogy a béke, a szeretet és a megbékélés lehessen a mindennapjaink uralkodó ereje.

Ezt követően az úrvacsora szertartása következett. Az istentisztelet befejeztével a lelkész minden egyes hívőhöz odalépett, és szívből jövő áldásos húsvéti üdvözletet kívánt mindenkinek.

A protestáns üldözések idején a kassai evangélikusok számára három fatemplom állt rendelkezésre a városfalon kívül, mindegyik a különböző nemzetiségek igényeit szolgálta ki. 1804-ben Kitzling György kamarai építőmester irányításával megkezdődött egy új templom építése, amely a klasszicizáló empire stílus jegyeit viseli. Ez a templom impozáns kupolával és két masszív toronnyal büszkélkedik. Végül 1816-ban, ünnepélyes keretek között szentelték fel, hogy mindhárom gyülekezet igényeit kielégítse.

A magyar evangélikusok a legkisebb részt képviselték, mára ehhez képest is számuk nagyon megcsappant.

Ezen az istentiszteleten tizennégyen vettünk részt. Évente a kassai templomban öt alkalommal tartanak magyar istentiszteletet. A lelkésznő elmondta nekem, korábban Dunaszerdahelyen szolgált, így megtanult magyarul.

Ebben a templomban található Krcsméry Gyula evangélikus püspök emléktáblája két társával együtt, aki rokonom. Trianon után felkereste püspökét, Raffay Sándor püspököt és tanácsot kért tőle. Az azt javasolta, ne települjön át a trianoni Magyarországra, mert az elcsatolt területeken is szükség van magyarokra. Ő azonban nem bírta az asszimilációs nyomást, családja elszlovákosodott, így az emléktáblán Július Krčméry szerepel. 1953-58 között szolgált Kassán.

Gyermekkoromban egyszer csak összefutottam vele, mégpedig Lónyabányán, ahol éppen szolgálatot teljesített. Beszélgetésünket magyar nyelven folytattuk, és ott hagyta el végleg ezt a világot.

Sajnos, a helyzet nem túl rózsás: "Ha a pásztort megülik, a juhok el fognak tűnni." Így alakult, hogy az evangélikus közösség létszáma Szlovákiában drasztikusan csökkent. A feltámadásra még mindig várnunk kell.