Ne engedjük, hogy a mesterséges intelligencia bilincsei közé szoruljunk!

Képzelje el azt a jövőt, ahol Ön képes visszanyerni az irányítást a saját adatai, valamint a globális technológiai fejlődés és jövő alakulása felett! Jelenleg ez a digitális szuverenitás ígérete, de nem lehetetlen, hogy megvalósuljon. Most van itt az ideje, hogy felfedezzük azokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy a jövőben független döntéseket hozzunk a digitális technológiák fejlesztésével, bevezetésével és szabályozásával kapcsolatban, miközben megőrizzük saját értékeinket és érdekeinket - állítják a kaiserslauterni Német Mesterséges Intelligencia Kutatóközpont szakértői a legújabb tanulmányukban. Ez Európa egyik legfontosabb kihívása a mai világban. 2025 februárjától az EU területén minden olyan cégnek, amely mesterséges intelligenciát fejleszt vagy alkalmaz, intézkedéseket kell hoznia a munkavállalói megfelelő mesterséges intelligencia ismereteinek biztosítása érdekében. Ez a követelmény az uniós jogszabály, a mesterséges intelligenciáról szóló irányelv 4. cikkéből származik, amely hazánkban még kevéssé ismert.

"Az adatok ellenőrzése a 21. század olaja" - vélik a német kutatók, mert meglátásuk szerint azok irányítják a digitális gazdaságot, az egész világot, akik ellenőrzik az adatokat. Ez derült ki azon az októberi európai digitális szakmai csúcstalálkozón, amelyen a mesterséges intelligencia gazdasági, ipari és politikai előretörésének előnyeit, egyben potenciális veszélyeit vitaták meg. A felszólalások szinte kivétel nélkül arra hívták fel a figyelmet, hogy a 24. órában vagyunk, mert mi, uniós polgárok, a munkahelyünk, sőt, maguk az országaink is nagymértékben függenek a multinacionális, többnyire amerikai digitális vállalatoktól, amelyek diktálják, ránk erőltetik a saját feltételeiket és adatvédelmi irányelveiket.

A GDPR egy jelentős lépést jelent a személyes adatok feletti szuverenitás és önrendelkezés megőrzésében, azonban önmagában nem elegendő a helyzet teljes megoldásához. A nemzetközi felhőszolgáltatások, amelyek nem mindig tartják be az európai normákat, megfosztják a magánszemélyeket – és az őket foglalkoztató cégeket is – attól a képességtől, hogy saját hatáskörükben dönthessenek az interneten elérhető adataik kezeléséről.

A mesterséges intelligencia még súlyosbítja is ezt a problémát. Az így működő informatikai rendszerek megtanulásához és üzemeléséhez hatalmas mennyiségű adatra van szükség, s ha ezek az adatok rossz kezekbe kerülnek, visszaélhetnek velük. Alkalmasak arra, hogy megsértsék magánéletünket, ellenőrizzék gazdaságunkat, vagy akár aláássák demokráciánkat. "Ezért elengedhetetlen, hogy kiépítsük saját európai mesterséges intelligencia-kompetenciáinkat, és megvédjük adatainkat. Európának be kell fektetnie a kutatásba és fejlesztésbe, hogy függetlenné váljon a nemzetközi technológiai vállalatoktól" - állapítják meg a kaiserslauterni kutatók. Hozzáteszik: a digitális szuverenitás azonban túlmutat az adatokon. Magába foglalja digitális infrastruktúráink biztonságát is, hiszen a kibertámadások száma folyamatosan növekszik és egyre kifinomultabbá válik. Digitális szuverenitásunk biztosítása érdekében elengedhetetlen a hatékony kiberbiztonsági stratégia, és feltétlenül javítanunk kell e téren is az államok, a vállalatok és a magánszemélyek közötti együttműködést.

A digitális szuverenitás lényegében az önrendelkezés kérdését veti fel, ahogyan azt az októberi szakmai csúcstalálkozón megfogalmazták. Ez a fogalom arra irányul, hogy átvegyük a kezdeményezést a digitális jövőnk alakítása felett, és biztosítsuk, hogy az összhangban álljon a saját értékeinkkel és érdekeinkkel. Ennek érdekében javasolták, hogy az unió minden tagállamában hozzanak létre speciális kutatóintézeteket, amelyek egyrészt a mesterséges intelligencia fejlesztésében játszhatnak kulcsszerepet, másrészt pedig feladatuk lenne annak alapos ellenőrzése is.

A felhőszolgáltatások, a közösségi média világában, valamint a politikai színtéren egyaránt mindennapos jelenséggé vált az adatgyűjtés intenzív folyamata. Ebben a megváltozott környezetben kiemelkedően fontos, hogy az emberek tudatosan felismerjék saját személyes adataik "értékét". Német kutatók három konkrét lépésben foglalták össze a legfontosabb teendőket, melyek segíthetnek bárkinek, aki az internet állandóan emlékező digitális világában mozog, hogy megerősítse saját szuverenitását.

Az első lépés a digitális jelenlétünk gondos felmérése, amit gyakran "auditálásnak" nevezünk. Fontos, hogy mindenki szánjon egy kis időt arra, hogy feltérképezze, hol és hogyan tárolják az adatait. Rendszeresen nézzük át fiókjainkat, felhőszolgáltatásainkat és az általunk használt platformokat. Minden egyes szolgáltatásnál érdemes elgondolkodni a következő kérdéseken: Valóban szükségem van erre? Milyen adatokat osztok meg? Töröljük azokat a régi fiókokat és szolgáltatásokat, amelyek már nem aktívan használatosak, így csökkenthetjük a digitális lábnyomunkat és növelhetjük a biztonságunkat.

A második lépés az adatvédelmi beállítások finomhangolása. Fontos, hogy mindenki alaposan átnézze az általuk használt szolgáltatások adatvédelmi opcióit. Törekedjünk arra, hogy a lehető legkevesebb engedélyt adjunk meg. Amikor a profilunk láthatóságát állítjuk be, válasszuk a "csak én" opciót, hogy megőrizzük adataink titkosságát. Ezen kívül érdemes letiltani a követési lehetőségeket, és adatvédelmi szempontból előnyösebb alternatívákat keresni a megszokott szolgáltatások helyett.

A harmadik javasolt lépés a decentralizáció és a titkosítás erősítése. Ezt úgy érhetjük el, ha olyan decentralizált platformokat választunk, amelyek a "nyílt forráskódú" megoldások közé tartoznak. Fontos, hogy végpontok közötti titkosítással rendelkező üzenetküldő szolgáltatásokat használjunk, valamint bizalmas adatainkat saját üzemeltetésű vagy titkosított felhőszolgáltatásokban tároljuk. A német kutatók is elismerik, hogy a nagy szolgáltatások hálózati hatása miatt ez a gyakorlatban nehezebb, mint elmondani, ám hangsúlyozzák, hogy már egyetlen szokás megváltoztatása is jelentős hatással lehet az adataink védelmére.