Nem a helyszín a lényeg: Magyarország bármely pontján lehet valaki kiváló vállalkozó.

Magyarország bármelyik vármegyéjében lehetséges sikeres vállalkozást kialakítani - hangsúlyozta Petheő Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője és egyetemi docense a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöki pozíciójában. A konferencián, amely a termelékenység javításával foglalkozott, bemutatta a legújabb kutatási eredményeket, amelyek 18 vármegye legnagyobb vállalatainak pénzügyi és strukturális mutatóit elemezték, Pest megye kivételével. Az elemzés alapján...

A cégek hatékonyságát sokkal inkább a vezetési kultúra, a stratégiai irányvonal és a kapcsolati háló minősége határozza meg, mintsem a földrajzi elhelyezkedésük. A siker kulcsa tehát nem annyira a fizikai helyszínben rejlik, hanem abban, hogyan működnek együtt a csapatok, milyen innovatív megoldásokat alkalmaznak és mennyire képesek kihasználni a meglévő kapcsolati tőkéjüket.

Az árbevétel és az alkalmazotti létszám alapján sokan a nagy multinacionális cégeket tartják mércének - főként a nyugat-magyarországi térségekben.

A pénzügyi mélységmutatók – például a jövedelmezőség, a szolvencia és a likviditás – viszont teljesen eltérő perspektívát nyújtanak:

A siker nem a nagyság mértékegysége.

A tanszékvezető hangsúlyozta, hogy a legjobban teljesítő vállalatok nem mindig a legnagyobbak, hanem inkább azok, amelyekben a stratégiai tervezés, a megfelelő szervezettség és a hosszú távú gondolkodás eredményesen valósul meg.

Az egyetem kutatása szerint a siker kulcsfontosságú tényezője a tulajdonos-vezető aktív részvétele. Különösen a kisebb vállalkozások esetében figyelemre méltó, hogy a vezető közvetlen jelenléte szoros összefüggésben áll a vállalat teljesítményével: minél inkább beavatkozik a vezető, annál kedvezőbb eredmények érhetők el. Ezzel szemben a nagyobb cégeknél a siker titka inkább a világos stratégia, a jól meghatározott misszió és a professzionális szervezettség. Érdekes megfigyelni, hogy azok a vállalatok, amelyeknél nem egyetlen "hős" vezető irányít minden döntést, hanem többféle nézőpont és szakértelem együttműködik, általában jobb eredményeket produkálnak.

Bár az elemzés megerősíti, hogy a legjobban teljesítő vállalatok esetében általában magasabb bérek figyelhetők meg, a kutatás arra is rámutat, hogy a bérek emelése önállóan nem feltétlenül növeli a hatékonyságot. Sőt, azok a cégek, amelyek csupán a bérek növelésére fókuszálnak, anélkül, hogy más fejlesztésekbe is fektetnének, gyakran alacsonyabb jövedelmezőséget mutatnak.

„Tedd különlegessé a megfogalmazásodat!” – javasolta a tanszékvezető, majd megjegyezte, hogy a megemelt jövedelem csak akkor járul hozzá a termelékenység növeléséhez, ha a megfelelő pénzügyi tervezés és a hosszú távú stratégiák is a helyükön vannak.

A földrajzi környezet vagy az ipari szektor jellemzői nem annyira meghatározóak abban, hogy egy vállalat exportál-e. Sokkal inkább a tulajdonosok szemlélete és hozzáállása az, ami irányítja ezt a döntést: ha az exportálás fontosságát hangsúlyozza, akkor a cég nagy valószínűséggel megkezdi a nemzetközi értékesítést. Ez különösen jellemző a külföldi érdekeltségű vállalatokra, ahol az export aránya sok esetben akár a 100%-ot is elérheti.

A digitalizáció napjainkra már nem csupán versenyelőny, hanem alapvető elvárás lett a vállalatok számára – állítják a szakértők. Érdekes, hogy míg a fiatalabb cégek általában alacsonyabb szinten állnak a digitalizáció terén, az idősebb vállalkozások szélesebb spektrumon képviseltetik magukat a különböző digitális platformokon. Ugyanakkor, ami az innovációt illeti, ezek a tapasztaltabb cégek gyakran elmaradnak kreatív megoldásaikkal. Az innováció és az export között szoros összefüggés figyelhető meg: azok a vállalatok, amelyek újító szellemben működnek, általában nagyobb exportmennyiséggel bírnak, és hajlamosabbak a szigorúbb minőségbiztosítási rendszerekhez való alkalmazkodásra is.

Petheő Attila előadásában elmondta, hogy kutatásuk rávilágított arra is, hogy

Ahogy egy vállalat egyre több tapasztalatra tesz szert az idő múlásával, gyakran hajlamosabbá válik a megszokott módszerekhez való ragaszkodásra, ami csökkenti az innovációs kedvet. Az évek során felhalmozott rutin és a már bevált gyakorlatok biztonságérzete sokszor gátolja az új ötletek befogadását és a kockázatvállalást.

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a vállalkozások eredményessége nem csupán a földrajzi elhelyezkedésükön múlik, hanem sokkal inkább a vezetők képességein és döntésein alapul.

- hangsúlyozta Petheő Attila. Az egyetemi docens véleménye szerint azonban nem elegendő csupán a könyvelő tanácsaira támaszkodni: elengedhetetlen a tudatos pénzügyi tervezés, a folyamatos oktatás, a szoros együttműködés, valamint a vezetői szerep újragondolása is.