A légszennyezettség mérése az amerikai követségek területén mostantól megszűnik.
Március 4-től kezdődően a külügyminisztérium levegőminőség-programja felfüggeszti a légszennyezettségi adatok közzétételét az Egyesült Államok nagykövetségeiről és konzulátusairól - tájékoztatta a Washington Postot a külügyminisztérium szóvivője, amikor az újságírók a program leállításáról érdeklődtek. A szóvivő a költségek csökkentésével indokolta a döntést, amely jól illeszkedik Donald Trump klímaszkeptikus politikájának újabb intézkedéseihez.
A döntés következtében az AirNow nemzetközi szennyezettség-térképe elérhetetlenné vált, ugyanakkor az Egyesült Államokban végzett mérések továbbra is hozzáférhetők az oldalon. A ZephAir nevű alkalmazás, amely ezen adatok megjelenítésére szolgál, a bejelentést követő napon még aktívan működik, de a rajta található információk már nem frissülnek. A külügyminisztérium tájékoztatása szerint a szenzorok egy ideig még üzemelni fognak, azonban az AirNow és a ZephAir nem kap új adatokat, amíg a pénzügyi problémák meg nem oldódnak. Kérdéses, hogy ezek a problémák valaha is rendeződnek-e.
A program kezdeti küldetése az volt, hogy megbízható adatokat nyújtson a levegő minőségéről olyan országokban, ahol nincsenek megfelelő mérési lehetőségek, vagy ahol a hivatalos statisztikák hitelessége megkérdőjelezhető. Másodlagos, de nem kevésbé fontos célként a lakosság figyelmének felkeltését is szem előtt tartották: azokban a régiókban, ahol a mérések eredményeit nyilvánosságra hozták, az emberek fokozott érdeklődést mutattak a levegő minősége iránt.
Az első szenzort 2008-ban az Egyesült Államok pekingi nagykövetsége fölé telepítették, kezdetben azzal a céllal, hogy tájékoztassák az országba látogató amerikaiakat a levegő minőségéről. Azonban az adatok, amelyeket a szenzor szolgáltatott, Kínán belül is óriási figyelmet keltettek. Annyira, hogy a kormány végül kénytelen volt cselekedni a légszennyezés ellen. Korábban a hivatalos narratíva a szmogot csupán ködként emlegette, de 2013-ban az amerikai szenzor olyan magas szennyezettségi szintet mért, hogy sürgős intézkedésekre volt szükség. Ennek következményeként 2014-ben Kínában elindították a szennyezés elleni harcot. Gary Locke, az akkori amerikai nagykövet, ezt a fejleményt úgy kommentálta, hogy még sosem tapasztalt olyan amerikai kezdeményezést, amely ilyen gyorsan és jelentős hatással lett volna egy egész országra.
A kínai után a külügyminisztérium további szenzorokat helyezett el, mostanáig összesen 80 helyről gyűjtöttek adatokat a levegő minőségéről. Melissa McCarthy, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) korábbi vezetője szerint az amerikaiak, különösen a diplomaták sokat veszítettek az adatok hiányával: szerinte a szennyezett levegő veszélyes, és ha valakit veszélyes körülmények közé küldenek, annak joga van tudnia annak mértékéről.
A légszennyezettség drámai módon csökkentheti a várható élettartamot: Magyarországon ez átlagosan nyolc hónapot jelent. Azonban a szennyezett területeken ez az időtartam akár évekre is kiterjedhet. A rossz levegő minősége számos egészségügyi problémát idéz elő, amelyek a romló agyműködéstől kezdve a csontritkulás fokozódásán át egészen az antibiotikum-rezisztencia növekedéséig terjednek.
Egy 2022-es kutatás rámutatott, hogy nem csupán Kína, hanem számos más ország is fokozott figyelmet szentelt a levegő minőségének, miután az amerikai szenzorok megjelentek a piacon. Ennek következtében világszerte körülbelül 300 millió ember számára vált elérhetővé a tisztább levegő. A diplomaták és a szennyezett levegővel küzdő lakosság mellett a tudományos közösség is jelentős veszteségeket könyvelhetett el a program befejezésével. Dan Westervelt, a Columbia Egyetem kutatóprofesszora hangsúlyozza, hogy az így keletkezett űrben megbízható adatokhoz már nem lehet hozzáférni azokból az országokból, ahol korábban csak a nagykövetségek szenzorai végeztek méréseket.
