Pellegrini és Šimkovičová emlékezete a Kisebbségi Kulturális Alapról eltérő nézőpontokat tükröz, mindketten másképp idézik fel a beszélgetés részleteit.
Ahogy korábban már említettük, Pellegrini kedden az elnöki palotában találkozott Šimkovičovátal, ahol többek között a kisebbségi kulturális támogatások témáját is érintették. Az államfő hivatala a TASR hírügynökségnek nyilatkozva kiemelte, hogy az elnök a támogatások kifizetésének hatékonyabbá tételét hangsúlyozta. A KKA évente körülbelül 8 millió euróval járul hozzá a hazai nemzetiségek kulturális életéhez, melyből több mint 4,2 millió euró a magyar kultúra finanszírozására fordítható. Ez a legnagyobb állami forrás, amely közvetlenül a kisebbségi kultúra támogatását célozza meg, ezért különösen aggasztó, hogy az alap évről évre jelentős késlekedéssel biztosítja a nemzetiségi kultúra fenntartásához szükséges támogatásokat.
Šimkovičová azonban más emlékeket őriz a találkozóról. "Téma volt a nemzeti kisebbségek támogatása is, akikkel a köztársasági elnök már többször is személyesen találkozott. Az elnök szavai szerint a képviselők kifejezték elégedettségüket a támogatási rendszer működésével, valamint a pénzügyi támogatások kifizetési ütemezésével kapcsolatban" – áll a kulturális minisztérium hivatalos közleményében, amely az elnöki találkozót követően jelent meg a weboldalukon.
A tárca kommunikációja különös, mivel az államfő június 30-án találkozott a nemzetiségek képviselőivel, akik hangsúlyozták, hogy a kisebbségi kultúra számára súlyos gondot okoz a támogatások rendszeres késlekedése. Pellegrini akkor kijelentette, hogy beszélni fog Šimkovičovával a dotációk hatékonyabb és gyorsabb kifizetésének lehetőségeiről. Emellett azt is megemlítette, hogy az alap egyszerűsíthetné a pályázatokkal kapcsolatos bürokratikus folyamatokat, valamint az utólagos elszámolásokat.
Megkerestük a kulturális minisztérium szóvivőjét, Petra Bačinskát, hogy tisztázást kérjünk a tárcavezető és az államfő hivatala által közzétett információk közötti ellentmondásokról. Több próbálkozásunk ellenére azonban nem sikerült elérnünk őt. Ezen kívül felvettük a kapcsolatot az elnök nemzetiségi tanácsadójával, Forró Krisztiánnal is, de sajnos ebben az esetben sem voltunk szerencsések.
Titkosítás és rejtélyek övezik az új KKA igazgató kinevezését. A háttérben zajló események és a körülötte tapasztalható titkolózás felkeltette a figyelmet, és sokan találgatnak a jövőbeli terveiről. A hivatalos bejelentések mellett számos pletyka kering a szervezet körül, amelyek csak tovább növelik az érdeklődést. Mi állhat a titkolózás mögött, és milyen irányba terelheti az új vezetés a KKA-t? Az idővel válaszokat kapunk, de addig is a titkok és találgatások világa uralkodik.
Alig két hét múlva, július 24-én új igazgatót választanak a Kisebbségi Kulturális Alap élére, mivel az előző vezető, Alena Kotvanová mandátuma lejár, és nem kíván újraindulni a pozícióért. Az eddigi gyakorlattal ellentétben, amely során az igazgatót nyilvánosan választották meg, most a kulturális minisztérium bejelentette, hogy a folyamatot teljes titoktartás mellett bonyolítják le. Az igazgatói posztra pályázók nevét előre nem hozza nyilvánosságra a minisztérium, és a jelöltek projektjeit, valamint az intézmény jövőbeli fejlesztési terveit sem tárják a közönség elé. A bizottság tagjainak kilétét sem osztják meg, akik az új igazgató jelölését végzik, így a július 24-i meghallgatásra sem lesz nyilvános belépés. Ez a titkosítás akár azt is eredményezheti, hogy az intézmény vezetéséért versenyző jelöltek személye rejtve marad, a közvélemény csupán a választás végén, a győztes nevéről értesülhet.
Portálunknak Horony Ákos (Magyar Szövetség) kisebbségi kormánybiztos elmondta, nem igazán lát indokot a nyilvánosság kizárására, még ha önmagában az ilyenformán transzparens eljárás nem is garancia a legjobb jelölt kiválasztására. "De biztosan nem válik a kárára" - tette hozzá. Majd arról beszélt, ő a jelölteket értékelő bizottságba delegált egy személyt. "A kormánytanács nemzetiségi kamarájának tagját, Kállay Andrást jelöltem" - nyilatkozta.
A KKA új igazgatójának kiválasztása körüli titkolózást a Magyar Szövetség is bírálta. A párt a közösségi oldalán nehezményezi, hogy az államfő kisebbségi tanácsadója, a kisebbségi kormánytanács, a kisebbségi kormánybiztos igyekezete, de még a kisebbségi kerekasztalokon megfogalmazott fontos üzenetek sem ellensúlyozzák az "önjáró" kulturális miniszter tevékenységét. "Martina Šimkovičová most velünk, illetve a Kisebbségi Kulturális Alappal is megpróbálja eljátszani azt, amit a Művészeti Alappal (FPU), a Szlovák Nemzeti Színházzal, a Szlovák Nemzeti Múzeummal, a szlovák közszolgálati televízióval és rádióval már megtett" - fogalmaz bejegyzésében a Magyar Szövetség. Az említett intézmények élére a tárcavezető lényegében önkényesen, a nyilvánosság bevonása nélkül állított új vezetőt.
A KKA most leköszönő igazgatóját, Alena Kotvanovát 2021-ben nyilvános pályázaton választották ki. Tudható volt az is, kik ülnek abban a szakmai bizottságban, amely az intézmény új vezetőjéről döntött, sőt, maga a meghallgatás is nyilvános volt.
