Meglepetés az állattartók körében – Agrotrend A magyar állattartók számára váratlan esemény zajlott le, amely új kihívások elé állítja őket. Az Agrotrend legfrissebb hírei szerint a szektorban olyan változások következnek be, amelyek alapjaiban formálják
Az idei év ismét izgalmas eseményeket hozott a hazai agráriumban, különös figyelmet érdemel az állattenyésztés szektora. Az év elején az európai gazdák demonstrációkat szerveztek, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a magas termelési költségek, az ukrán gabonaimport következményei és az uniós agrárpolitika okozta jelentős adminisztratív terhek miatt. Ezzel párhuzamosan a hazai állattenyésztési ágazatban a takarmány- és energiaárak stabilizálódtak, ami kedvező alapot biztosít a gazdák számára. Emellett számos támogatási lehetőség áll rendelkezésre, amelyek komoly beruházásokra nyújtanak lehetőséget. A nyári hőség és egyéb időjárási szélsőségek komoly kihívások elé állították az állattartókat, azonban a termelés és a fogyasztás részleges visszaesése ellenére is kedvező fejlemények mutatkoztak az exportpiacokon. A sertés- és baromfivágások számának növekedése bizakodásra ad okot, míg a húsmarha ágazat kismértékű visszaesést tapasztalt. Az agrárium ezen szegmensei tehát folyamatosan alkalmazkodnak a változó körülményekhez, és új lehetőségeket keresnek a jövőbeni siker érdekében.
Az év elején lapunkban részletesen beszámoltunk arról, hogy szerte Európában gazdatüntetések zajlanak. A gazdák feszültségét az okozza, hogy a bevételeikhez viszonyítva túl magasak a termelési költségeik. Emellett az ukrán gabonaimport is komoly kihívások elé állítja őket, tovább bonyolítva megélhetésüket. Sokan úgy érzik, hogy az uniós agrárpolitika olyan szabályozásokat és adminisztratív terheket hozott létre, amelyek súlyosan korlátozzák a termelést, és ezzel nehéz helyzetbe hozzák az EU mezőgazdasági szektort.
Így alakultak az események az év első felében.
Az év első felében megrendezett konferencián a szakemberek elmondták, hogy az állattenyésztés költségszerkezete stabil maradt az év elején, de a fogyasztás 15-20%-kal csökkent. Az élelmiszer-infláció csökkenése pozitívum, de a tejtermelők felvásárlási árainak stagnálása önköltség-közeli szinten aggodalomra adott okot. Bár a makrogazdasági helyzet borús, a stabil takarmány- és energiaárak nyugodtabb évet ígérnek az állattenyésztők számára - vélekedtek az év első felében.
Sok támogatás van jelen az ágazatban
Óriási szerepet játszhatnak idén a beruházások a magyar agráriumban, 2024 tavaszán ugyanis 500 milliárd forintos keretösszeggel írtak ki beruházási pályázatokat a szektorban. Ebben a körben a kertészet, az állattartás, valamint az élelmiszer- és takarmányfeldolgozás vannak a fókuszban. Nagy István áprilisban elmondta, hogy a magyar állattenyésztők és állattartók számára uniós összehasonlításban a legnagyobb számú támogatási jogcím áll rendelkezésre. A Vidékfejlesztési Programnak köszönhetően közel négyezer állattartó nyert el kisebb-nagyobb forrásokat telepe fejlesztésére, ami 532 milliárd forint odaítélt támogatást jelent. Kiemelte továbbá, a magyar állattenyésztők és állattartók számára uniós összehasonlításban a legnagyobb számú támogatási jogcím áll rendelkezésre. A Vidékfejlesztési Programnak köszönhetően csaknem 3.700 állattartó nyert el kisebb-nagyobb forrásokat telepe fejlesztésére, ami 532 milliárd forint odaítélt támogatást jelent. Ez a fejlesztési csomag a rendszerváltozás utáni Magyarország legnagyobb állattartás technológiai fejlesztésére irányuló programja.
Júniusban arról számoltunk be, hogy a jelenlegi helyzet alapján Magyarországon az állattenyésztők számára kedvező évnek ígérkezik. A tenyésztők és állattartók számos új lehetőséggel találkozhatnak, ugyanakkor nem mentesek a megnövekedett adminisztrációs terhektől. A telepek korszerűsítése, az állatjóléti intézkedések, az AMR (antimikrobiális rezisztencia) elleni fellépés, valamint az őshonos fajták megőrzésére és tenyésztésére vonatkozó tanácsadás mind jelentős szerepet játszik a munkájukban. Ezen kívül a Natura 2000 területekre igényelhető kompenzációs támogatások is bővítik a lehetőségeiket, hozzájárulva ezzel a fenntartható állattartás elősegítéséhez.
Az év közepén a felvásárlási árak, különösen a húsmarha, bárány és sertés esetében, kedvezőek voltak, ami a normális takarmányárakkal együtt jelentős segítséget nyújt a gazdáknak. Az állattenyésztési ágazat a hosszú nehéz időszak után most sokkal jobb helyzetben van, ami fellendítette a beruházási kedvet.
Július hónapjában a minisztérium bejelentette az állattartó telepek megújítását célzó pályázati lehetőségeket. A kisebb léptékű fejlesztésekhez összesen 50 milliárd forint áll rendelkezésre, míg a nagyobb volumenű beruházások esetében 150 milliárd forintos keretösszeg biztosítja a szükséges forrásokat.
Nem kedvez az időjárás
A HungaroMet Zrt. legfrissebb adatai alapján Magyarország nyári középhőmérséklete 1901 óta átlagosan 1,74 Celsius-fokkal emelkedett. Ez a változás nem csupán számadat, hanem érezhető hatással van mindennapjainkra: a hőségnapok (amikor a nappali maximum-hőmérséklet meghaladja a 30 °C-ot) és a forró napok (35 °C feletti maximum) számának drámai növekedését tapasztalhatjuk. Az elmúlt 120 év során a hőségnapok száma több mint két héttel bővült, míg a trópusi éjszakák – amikor a hőmérséklet nem csökken 20 °C alá – egyre gyakoribbak lettek. A hűtést igénylő napok száma 2,5-szeresére nőtt, e tekintetben augusztus hónap mutatta a legnagyobb emelkedést. Érdekes megjegyezni, hogy a legmelegebb nyarak közül az elmúlt két évtizedben nyolc a legforróbbak közé tartozik, míg a fennmaradó kettő a '90-es években történt. Ez a hőmérséklet-emelkedés nem csupán az állatok étvágyát, termelését és termékenyülését csökkenti 10-15%-kal, hanem a mezőgazdasági létesítmények, például istállók, fejőházak és irodák hűtésének, árnyékolásának és párásításának költségei is jelentős extra kiadásokat és beruházásokat igényelnek.
Az agrárképzések iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, és egyre több fiatal választja ezt a pályát. A mezőgazdaság modernizálódása és a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettség hozzájárul ahhoz, hogy az agrárszektor új lehetőségeket kínáljon a jövő szakemberei számára.
Az állattenyésztés valamennyi szegmense iránti érdeklődés folyamatosan növekszik a diákok körében, beleértve a nemzetközi hallgatókat is, akik számára a magyar agrár felsőoktatás - különösen a mesterképzések - vonzó lehetőséget kínál. A legkedveltebb képzés az osztatlan agrármérnöki program, de emellett sokan választják az állattenyésztő, valamint a lótenyésztő és lovassport-szervező agrármérnöki szakokat is. A felsőoktatási szakképzések között évek óta kiemelkedő népszerűségnek örvendenek a ménesgazda nappali és levelező formái. A mesterképzések közül a levelező állattenyésztő mérnök szak a legkeresettebb, amelyet elsősorban már a szektorban dolgozó fiatal szakemberek választanak.
Szeptember hónapjában is tovább bővültek a támogatási lehetőségek, új kiírások jelentek meg.
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben továbbra is prioritás az állattenyésztés támogatása, többek között az állattartó telepek korszerűsítésére, energiahatékonyságra és járványvédelemre irányuló pályázatok révén. Az "Állattartó telepek fejlesztésének támogatása" című, 150 milliárd forint keretösszegű felhívás esetében 5 milliárd forint, míg az "Állattartó telepek megújításának támogatása" felhívásnál 200 millió forint a maximális igényelhető összeg, amelyekre október 15-től, illetve szeptember 17-től lehetett pályázni. Génmegőrzési és állatjóléti pályázatok is elérhetők az állattartók számára, a kormány pedig kiemelt fontosságot tulajdonít a genetikai erőforrások fenntartható használatának és fejlesztésének. A stratégiai terv keretében in situ génmegőrzési támogatások is indulnak, amelyek keretében tizennégy őshonos baromfifajta számára nyílik meg pályázati lehetőség.
Az állattartó telepek fejlesztésének támogatása című, 150 milliárd forint keretösszegű felhívásnál 5 milliárd forint, az állattartó telepek megújításának támogatása című felhívás esetében 200 millió forint az elnyerhető legnagyobb összeg, melyekre szeptemberben lehetett pályázni.
December 1-jétől megkezdődtek a rész- és végfizetések, amelyek 2025. június 30-ig fognak tartani. A kormány célja, hogy minden lehetséges jogcímen elérhetővé váljanak az előleg- és részfizetések, valamint hogy a végfizetéseket a lehető legnagyobb arányban biztosíthassa az érintett gazdálkodók számára 2025. március 30-ig.
Hihetetlen ütemben terjed a madárinfluenza
Már év elején arról írtunk, hogy Magyarországon is jelen van a madárinfluenza, amely miatt számos baromfitelepet kellett felszámolni. Az év első felében is komoly gondokat okozott a fertőzés, de a helyzet ősszel tovább súlyosbodott. Ekkor szinte naponta érkeztek hírek újabb telepekről, ahol kimutatták a madárinfluenzát. Ez a járvány jelentős exportkorlátozásokat vont maga után, számos harmadik ország ugyanis tiltó intézkedéseket vezetett be a magyar baromfira és baromfitermékekre. Az Agrárszektor korábbi beszámolója szerint a madárinfluenza H5N1 altípusa szeptemberben ismét felbukkant Magyarországon, és novemberre már szinte az egész országot érintette. Október 1-je óta több mint 150 kitörést regisztráltak, ami példátlan területi kiterjedést jelent. A vírus új területeken is megjelent, ahol korábban nem volt jelen, és rendkívül gyorsan, agresszíven terjed. Ez nemcsak az állattartókat érinti súlyosan, hanem a magyar baromfiipar exportlehetőségeit is korlátozza, hiszen a tiltások mindaddig érvényben maradnak, amíg a korlátozó országok nem döntenek másként.
Hazánk sikeresen védekezett az afrikai sertéspestis (ASP) kihívásaival szemben, hiszen már több mint hat éve, a vírus első megjelenése óta meg tudtuk óvni a házisertés-állományt a fertőzéstől. Ez a teljesítmény a gazdálkodók és a hatóságok szoros együttműködésének, valamint a szigorú járványvédelmi intézkedések következetes végrehajtásának köszönhető. A sikeres védekezés eredményeként bizonyos területeken, mint például Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegyében, enyhültek a kereskedelmi korlátozások, ami kedvezően hatott a helyi gazdálkodók és élelmiszeripari vállalkozások anyagi helyzetére. Ez a kedvező fordulat lehetőséget teremtett a piaci bővülésre és az érintett régiók gazdasági fellendülésére. Mindazonáltal a veszély nem tűnt el, hiszen az ASP továbbra is jelen van a vaddisznó-állományban. Emiatt kiemelten fontos, hogy a gazdálkodók szigorúan betartsák a járványvédelmi előírásokat, hiszen ezzel nemcsak saját állományukat védik, hanem az egész hazai sertéságazat érdekeit is szolgálják. A Nemzeti Agrárkamara (NAK) és a Nébih folyamatosan hangsúlyozzák, hogy sertéseket kizárólag legális, regisztrált forrásból szabad beszerezni, és minden szállításhoz elengedhetetlen az állatorvosi igazolás. Az állatorvosi tanácsok és a szabályok betartása továbbra is kulcsszerepet játszik a házisertés-állomány ASP-mentességének megőrzésében, az ágazat gazdasági stabilitásának biztosításában és a szabad uniós kereskedelem fenntartásában.
Íme egy egyedi változat a kért szövegről: "A vágóhidak teljesítménye: hogyan alakult az elmúlt időszakban?"
2024 első három negyedévében a magyar vágóhidakon vegyes tendenciák figyelhetők meg az állatfeldolgozás terén. A szarvasmarhavágások 7,5%-os csökkenést mutattak az előző év hasonló időszakához képest, míg a sertések és a baromfi feldolgozása 6,9%-kal, illetve 8,8%-kal nőtt. Különösen figyelemre méltó a kacsák vágásának 44%-os ugrása, míg a libák esetén 15%-os csökkenés volt tapasztalható. Az exportpiacokon a bárány- és sertéshús iránti kereslet emelkedett, ám a madárinfluenza miatt a baromfi kereskedelme, különösen a Közel-Kelet és Ázsia felé, jelentős korlátozásokkal szembesült. A vágóhidak összesen 3,5 millió sertést és 180 millió baromfit dolgoztak fel, amelyek tisztított súlya 411,5 ezer tonnát tett ki. Az állattenyésztési szektor számára elengedhetetlen a fogyasztás növelése, az exportpiacok bővítése, valamint a járványkezelési stratégiák fejlesztése. Az időszakban a sertéshús termelése 332 ezer tonna, míg a baromfihúsé 411 ezer tonna volt.
A baromfivágások száma emelkedett.
2024 első három negyedévében Magyarországon 180 millió baromfit vágtak le, ami 8,8%-os növekedést jelentett az előző évhez képest, az élősúlyuk 549,5 ezer tonna, tisztított súlyuk pedig 411,5 ezer tonna volt. A feldolgozott baromfik 82%-át csirkék tették ki, 147,6 millió darabos mennyiséggel, ami 5,2%-os növekedést mutat. A kacsák száma 44%-kal nőtt, 24,2 millió darabra, míg a libáké 14,8%-kal csökkent, 2,2 millió darabra. A pulykák esetében enyhe, 1,1%-os növekedést regisztráltak, ami 3,8 millió darabot jelentett. Az európai országok között Lengyelország vezet a baromfivágások számában, míg Magyarországon a tyúkállomány 2024 júniusára 32,3 millióra emelkedett, 3,1%-os növekedéssel.
Egyre kevesebb marhát eszünk
A húsmarha ágazat az uniós csatlakozás után dinamikus fejlődésnek indult, és az állomány folyamatosan növekedett egészen 2020-ig. Az utolsó néhány év azonban kihívásokkal teli időszakot hozott: a COVID-19 pandémia, a hosszú ideig tartó aszály, a termelési költségek drámai növekedése, az európai marhahús iránti kereslet csökkenése, valamint az adminisztratív terhek fokozódása mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdák kevesebb anyatehén tartására legyenek hajlandók.
Ahogy korábban az Agrárszektor megírta, 2024 első három negyedévében Magyarországon 61,5 ezer szarvasmarhát vágtak le, ami 7,5%-os csökkenést jelentett az előző évhez képest. Az állatok élősúlya 31 ezer tonna, hasított súlyuk pedig 16 ezer tonna volt, ami 8,3%-os és 7,7%-os visszaesést mutatott. A levágott állatok 62%-a tehén, 20%-a bika volt, miközben a tehenek és üszők vágása csökkent, a bikáké enyhén nőtt. Az év első nyolc hónapjában Magyarország 44 ezer tonnát meghaladó élő szarvasmarhát exportált, főként Koszovóba, Horvátországba és Ausztriába, miközben az import 16 ezer tonnát tett ki, főként Dániából, Németországból és Szlovákiából. A szarvasmarha-állomány 2024 júniusára 863,7 ezer darabra csökkent, ezen belül a tehenek száma éves szinten 4%-kal esett vissza.
A sertésből is jelentősen megnövekedett a vágások száma.
2024 első három negyedévében Magyarországon 3,5 millió sertést vágtak le, ami 6,9%-os, azaz 229 ezer darabos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A levágott sertések összesített élősúlya 412 ezer tonna, míg a hasított súly 332 ezer tonna volt, mindkettő 8,1%-os növekedést mutatott az előző évhez képest. Havonta átlagosan 46 ezer tonna élősúlyú sertés érkezett a vágóhidakra, a legmagasabb havi mennyiséget pedig áprilisban és májusban regisztrálták, amikor is meghaladták a 48 ezer tonnát. Az anyakocák levágása szintén növekedett, 7,6%-kal 45 ezerre emelkedett a számuk. Az élő sertés exportja 23%-kal, 23 ezer tonnára nőtt, míg az import mennyisége változatlanul 47 ezer tonna maradt, így a behozatal kétszerese volt a kivitelnek.
A hazai méhészet jelenlegi állapota nem éppen a fénykorát éli.
A magyar méhészek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, sokan kénytelenek felhagyni tevékenységükkel. Az idei pusztító aszály súlyosan rontotta a termelést, de az ágazat legnagyobb problémáját továbbra is az extrém alacsony felvásárlási árak jelentik. Bár az ukrán méz behozatalához már ismét vámot kell fizetni, a korábban vámmentesen beérkezett több mint 44 ezer tonna olcsó méz árversenye szinte leküzdhetetlen. A méhészet kiemelt szerepet játszik a magyar, európai és globális gazdaságban, különösen a mezőgazdaság eredményességét tekintve. A méhek beporzó tevékenysége közvetlenül hozzájárul a gyümölcstermesztés sikeréhez, évente több milliárd eurós értékkel gazdagítva az uniós mezőgazdaságot. Az Európai Unióban mintegy 600 ezer méhész és 17 millió kaptár biztosítja az éves méz-, méhviasz- és propolisztermelést, amely 250 ezer tonnát tesz ki. Bár az EU jelentős méztermelő, számos országban az alacsony előállítási volumen miatt az import elengedhetetlen, főként Kínából és Ukrajnából érkező szállítmányok révén.
Magyarországon a méhészet hosszú múltra tekint vissza, és jelenleg több mint 21 ezer méhészet működik, 1,2 millió méhcsaláddal. A termelés azonban nagyban függ az időjárástól és az egyéb környezeti tényezőktől. Az elmúlt években a nyári aszályok, a tavaszi fagyok, valamint a növények gyors virágzása jelentős visszaesést okozott a méztermelésben, különösen 2019-ben és 2020-ban. Az utóbbi években azonban ismét pozitív tendenciák figyelhetők meg: új támogatási programok, adómentesség és fiatal vállalkozók belépése révén a szektor megújulása tapasztalható, amely kedvező jövőt vetít előre a magyar méhészet számára.
