Olyan érzés volt, mintha Szerb Antallal együtt fűznénk szavakat a dallamokba, minden egyes sor egy közös gondolat szülötte, ahol a múlt és a jövő találkozik, és a szívünk ritmusára születnek a versek.

Nemrégiben vinylen debütált a Bermuda zenekar legújabb albuma, az Utas és holdvilág, amely Szerb Antal rejtélyes regényének inspirációjára készült. A duó felállású zenekar egyik tagjával, Urbán Dániellel ültünk le beszélgetni az író örökségéről, az emléktábla avatásának részleteiről, valamint a Bermuda művészetével teli estjéről a Müpa színpadán.
Az Emléktábla ünnepélyes felavatása Szerb Antal halálának nyolcvanadik évfordulóján különleges pillanatokat hozott magával. A rendezvény helyszíne, az író Torockó utcai otthona, mintha a múlt és a jelen határvonalán állt volna, ahol a szavak és az emlékek egyesülnek. Ahogy a tábla a falra került, a levegőben érezhetővé vált egyfajta varázslatos légkör, amelyben Szerb Antal szelleme mintha velünk lett volna. Az esemény során a jelenlévők közül sokan osztották meg saját élményeiket az íróról, és az ő írásaiból merített hatásokról. Különösen megragadó volt az a pillanat, amikor egy fiatal diák felolvasta kedvenc Szerb Antal idézetét, és a szavak a szívünkhöz szóltak. Ekkor úgy éreztem, mintha az író fentről figyelne bennünket, és büszke lenne arra, hogy életműve még mindig inspirálja az embereket. A tábla felavatása nem csupán egy esemény volt, hanem egyfajta szellemi találkozás is, ahol a múlt jelenvalósága és az író öröksége egyesült. Az érzés, hogy Szerb Antal valahol ott van velünk, megerősítette azt a hitet, hogy az igazi művészet sosem múlik el, és mindig képes újraéledni a következő generációkban.
Gyakran jártam már a Torockó utcában, ahol rendszerint megálltam a kapualjban, hogy fantáziám szárnyaljon, és elképzeljem, ahogy Szerb Antal siet be a lakásába. Az emléktábla-avatás és a Müpa-beli Bermuda-koncert apropóján végül sikerült felvennem a kapcsolatot Szerb Antal lányával, Szerb Judittal, aki évtizedek óta őrzi édesapja örökségét. Az ő munkájának köszönhetjük, hogy regénye több mint tíz nyelven készült el. Örömmel mondhatom, hogy Judit jó egészségnek örvend, és kilencvenhét évesen úgy döntött, hogy nem vesz részt az avatáson. Viszont telefonon sokat beszélgettünk édesapja emlékéről, és kedves szavai, valamint támogató hozzáállása végigkísértek az emléktábla előkészítése során.
A dalok megírásához bejártam a könyv varázslatos helyszíneit?
Igen, a Covid első hullámának idején, 2020 nyarán, volt egy rövid időszak, amikor a határok megnyíltak. Ám a járványtól való félelem miatt az emberek inkább otthon maradtak. Ezen a nyáron autóba pattantam, és Kulka János előadásában hallgatva a regényt, bejártam az Utas és holdvilág minden egyes helyszínét. Egy umbriai utazás önmagában is felejthetetlen élmény, de ezekben a hetekben a szokásos turisták által elárasztott városok, mint Foligno, Assisi, Siena és Gubbio, szinte teljesen üresek voltak. A gubbiói Szent Ubald kolostorhoz vezető úton Mihály nyomában haladva, úgy, hogy senki nem volt sehol, sem az úton, sem a kolostorban, különösen varázslatos élmény volt.
A regények mágikus univerzuma mellett mennyire merülsz el a dalok világában?
A lemez összes dalát Mórocz Tamással írtuk, akivel együtt alapítottuk és a mai napig együtt csináljuk a Bermuda zenekart. A regény szövegét alapul véve, a saját élményeinket beleszőve írtuk a dalokat. Olyan volt, mintha hárman közösen alkotnánk a dalszövegeket Szerb Antallal. Voltak olyan dalok, amelyekben Tamás élményei voltak az erősebbek, mint például a Hallstatt, és voltak, amelyek inkább az én világomra épültek, mint például a Ravenna.
A "London" című slágeretek videoklipjében megjelenik Som Lajos is, aki egy padon foglal helyet. Vajon hogyan került ő a kisfilmbe? Csak egy véletlen folytán? Vagy esetleg nagy tisztelettel viseltetszel a Piramis és a Senator iránt?
Nekem a Piramis mindig is különleges helyet foglalt el a szívemben. A Senator lemeze is felidéz bennem sok szép emléket, hiszen vannak rajta igazán figyelemre méltó pillanatok. A 2010-es évek elején találkoztam Lajossal, aki egy igazi karakter volt, tele lenyűgöző történetekkel. Ő maga volt a klasszikus rock and roll megtestesítője. Sajnos, élete végén az egészsége megroppant, és meglehetősen nehéz körülmények között élt. Mindent megtettem, hogy segítsek neki, és a mai napig hálás vagyok azokért a mély beszélgetésekért, amiket megoszthattunk. Az ő elvesztése hatalmas űrt hagyott a magyar könnyűzenei színtéren.
Kihívást jelentett felfedezni azt a zenei atmoszférát, amely igazán visszaadta a regény nosztalgikus melankóliáját.
Nem volt nehéz a helyzet, hiszen Tamás rendelkezett olyan csendes, melankolikus dallamokkal, amelyek a Bermuda zenekar legélénkebb időszakában nem találták meg a helyüket. Ezek a számok nem illettek a zenekar modern, rádióbarát popstílusához. Később azonban sokat töprengtünk azon, hogyan tudnánk életet lehelni ezekbe a dalokba, és ez a gondolkodás végül elvezetett minket az Utas és holdvilág című regényzene megkomponálásához.
Mégis, a Bermuda az indie slágerpop világából indult, míg az Utas és holdvilág album inkább a dream-pop hangzású, intim szobazene jellemzőit hordozza magában. Mennyire volt zökkenőmentes az átállás egy teljesen eltérő kreatív megközelítésre?
Igen, ez az egész számunkra szinte terápiás élményként hatott. A popzene mindig is a fiatal generációk sajátos kifejezési formája volt. Minden előadónak szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy a popzene világában nem lehet örökre aktuálisnak és relevánsnak maradni. Az "Utas és holdvilág" album megírása és felvétele egyfajta átmenetet jelentett számunkra, amely segített elfogadni ezt a tényt, és ezzel együtt elindított minket egy új korszak felfedezésére.
Kiadtátok könyv formátumban is az Utas és holdvilágot, a kötet első oldalain a produkcióhoz kötődő szereplők fotóival és a dalszövegekkel. Miért jelentettétek meg ti is a könyvet, hiszen azt piacon tartja a Magvető...
Valójában nem csupán a Magvető Kiadónál, hanem három másik kiadónál is elérhető ez a regény. Azonban a mi különleges, számozott, mindössze száz darabból álló kiadásunk nem került a kereskedelmi forgalomba. Célunk az volt, hogy a digitális megjelenésen túli formában is megőrizzük a lemez lenyomatát, ezért döntöttünk a dalszövegekkel kiegészített könyv mellett, amelyet Martin Wanda gyönyörű illusztrációi tesznek még vonzóbbá.
Ügyvéd vagy. Hogy tudod megőrizni a szigorú jogi környezetben azt az érzékenységet, ami az alkotáshoz szükséges?
Az ügyvédi hivatás iránti szenvedélyem mindig is jelen volt az életemben, ám hosszú ideig próbáltam különválasztani a jogi tevékenységeimet a kreatív oldalamatól. A 2000-es években zenekarok menedzselésével foglalkoztam, mint például a The Puzzle és a Žagar, míg a 2010-es években a saját zenekarunk, a Bermuda felfutása hozott új izgalmakat. Az ügyvédség számomra mindig is egyfajta eszközként szolgált, amely lehetővé tette, hogy szabadon kifejezhessem magam a művészet terén. Mostanában azonban a két világ egyre inkább összefonódik, és ezzel egyáltalán nem bánkódom. Jogi tanácsadóként olyan tehetséges előadókkal dolgozhatok együtt, mint a Carson Coma vagy a Pogány Induló, ami nemcsak a jog és a zenei élet összekapcsolódását jelenti, hanem lehetőséget ad arra is, hogy megismerjem a fiatal, új generációs művészeket.
Biztosan ismered Havasréti József nagymonográfiáját Szerb Antalról, amely különösen izgalmas kapcsolatokat tárt fel a rock and roll és az író munkássága között. Érdekelne, hogy neked vannak-e olyan kutatásaid vagy olyan információid Szerb Antalról, amelyeket eddig még nem osztottál meg az irodalomtörténészek közösségével?
Nemcsak olvastam, hanem Havasréti József rengeteget segített, amikor azt kutattam, hogy Szerb Antal pontosan mikor élt a Torockó utcában. Az ember talán nem is gondol bele, mennyire izgalmas lehet egy adat nyomozása. A Petőfi Irodalmi Múzeumban átnéztem az író teljes levelezését, naplóit és jegyzeteit, míg végül sikerült megfejtenem a rejtélyt. Az évek során én magam is elkezdtem gyűjteni Szerb Antal leveleit és írásait az aukciókon, és Szerb Judit, az író lánya is sok érdekes, a nyilvánosság előtt talán kevésbé ismert történetet osztott meg velem. Azonban arra nem mernék vállalkozni, hogy Havasréti József nyomdokain járjak.
A dalok előtt hallható mottók biztosan izgalmas elemet adnak a zenei élményhez. Tudom, hogy a kísértés óriási, hogy ezeket a bevezetőket hosszabbra fűzzük, de a lényeg a tömörségben rejlik. Az arányok megtalálásához figyelembe kell venni a dal hangulatát és üzenetét, hogy a mottó kiegészítse, ne pedig elnyomja azt. A lényeg, hogy az üzenet világos, de mégis elgondolkodtató legyen, és a zene lendületét ne szakítsuk meg. A megfelelő egyensúly megtalálása sok kísérletezést igényel, de a cél az, hogy a mottók erősítsék a dalok hatását és mélységet adjanak nekik.
A lemez rövid átvezető szövegeit ifj. Vidnyánszky Attila és Dobos Evelin mondták fel, célunk pedig az volt, hogy megelevenítsük a regény legfontosabb pillanatait és mondanivalóját. Ezt a projektet elsősorban popzenei albumnak tekintettük, így nem volt egyszerű megtalálni a megfelelő egyensúlyt. A túl sok szöveg nem mindig izgalmas egy album hallgatása során, ezért a most megjelent vinyl kiadásra csupán egy prológus és egy epilógus került fel. Azonban a februári müpás koncertünkön teljes mértékben megvalósítottuk az elképzeléseinket. Olasz Renátó lenyűgöző érzékenységgel és szuggesztivitással idézte meg Szerb Antal világát.
Az album megjelenése után érkeztek megkeresések az irodalom világából, többek között tanárok, irodalmárok és Szerb Dezső örökösei részéről?
Igen, és hatalmas öröm volt számunkra. Számos gimnázium keresett meg minket azzal a kéréssel, hogy látogassunk el hozzájuk, és adjunk elő dalokat a lemezről. Az egész album legnagyobb ajándéka azonban az volt, hogy lehetőségem nyílt megismerni Szerb Judit nénit. Az ő kedves szavai, biztatása és gondolatai örökre velem maradnak. A Müpa-koncert legmeghatóbb pillanata az volt, amikor az utolsó dalok előtt, mint egy szívhez szóló meglepetés, felvételről lejátszottuk Szerb Judit köszöntő szavait és édesapjára vonatkozó emlékeit. Az érzés leírhatatlan volt, egy pillanatra mindenki lélegzete megakadt.
Halász Judittal való közös munka számomra mindig is különleges élmény volt, hiszen ő olyan emlékeket idéz fel, amelyek a gyerekkor varázsát őrzik. Tökéletes párhuzam ez az Utas és holdvilág elveszett gyerekkorának nosztalgiájával, amely szintén mélyen rezonál bennem. Talán ennek az az oka, hogy ezek az élmények és emlékek folyamatosan visszahúznak, mint egy titkos ösvény a múltba, ahol az ártatlanság és a felfedezés öröme vár. Minden alkalommal, amikor ezekre a kapcsolatokra gondolok, úgy érzem, újra felfedezem a gyermeki énemet, és ez a nosztalgia mindig visszavezet ide, a gyökerekhez.
Valójában egyik esetben sem a gyermekkori emlékek játszották a főszerepet, hanem éppen ellenkezőleg. Halász Judittal való együttműködés egy felejthetetlen élmény volt, és éppen ezért választottuk őt, mert ő egy időtlen és rendkívül tehetséges színésznő, akinek a gyerekdalai révén vált igazán népszerűvé. Elég csak a Bálint Andrással közösen készült Szerelmesfilmre utalni, amely a magyar filmtörténet egyik legszebb alkotása. Halász Judit első albuma, amely szintén gyereklemezként van nyilvántartva, Bródy János által írt Elmúlt az éjjel című pszichedelikus folk-pop dala pedig olyan hangzású, mintha akár Nico is előadhatta volna a Velvet Underground kíséretében. Tehát az elképzelés az volt, hogy Halász Judittal egy olyan dalt készítsünk, amely nem a gyerekeknek szól, hanem a kortárs popzene világába kalauzol el minket.
Amikor a rockhősök a szépirodalom világába lépnek, gyakran előfordul, hogy a végeredmény modoros és kissé művi lesz. Az elején éreztem egyfajta aggodalmat emiatt? Igen, mert a zene és az irodalom különböző nyelvek, és a kettő összeolvadása néha nehézségekbe ütközhet. Az igazi kihívás abban rejlik, hogy megőrizzük a zene szívét és szenvedélyét, miközben az irodalom mélységét és gazdagságát is beemeljük. Ez a fúzió izgalmas, de óvatos lépéseket követel.
Ezt mindenképp szerettük volna elkerülni, már csak azért is, mert az Utas és holdvilág kortalan szöveg, ha napjainkban jelent volna meg, simán elhihetnénk, hogy egy fiatal író alkotása. Ezeket a kortalan érzéseket és hangulatokat próbáltuk zenében is megvalósítani.
Hogyan érezted magad a februári Müpa esten? Sikerült igazán életre kelteni a regényt?
Az este igazán varázslatosra sikeredett, a Bermuda történetének egyik legkiemelkedőbb pillanata volt. Alapvetően egy koncertet tartottunk, amelyet prózai betétek színesítettek. Ezúttal nem az Utas és holdvilágot hoztuk vissza, hanem Szerb Antalt idéztük meg levelein és naplórészletein keresztül. Az alapkoncepció az volt, hogy az író szelleme végig velünk legyen. Ebben Fekete Anna lenyűgöző díszlete és Olasz Renátó páratlan alakítása játszott kulcsszerepet. Renátó olyan kortalan Szerb Antalt jelenített meg, akinek gondolatai a mai ember számára is megkerülhetetlenül relevánsak. A koncert záróakkordjaként Cserhalmi György tolmácsolta a Szerb Antal halálára emlékező szöveget, ezzel méltóan zárva le az eseményt. Biztos vagyok benne, hogy azok, akik jelen voltak, sosem fogják elfelejteni azt a felemelő pillanatot és a mondatokat, amelyek olyan mélyen megérintették a lelkünket.