Orbán Balázs Pozsonyban kifejtette, hogy Ukrajna uniós csatlakozása "nem reális", és komoly veszélyforrást jelentene az Európai Unió számára - számolt be róla a Mandiner.
Az Istropolis Summit során a szlovák belügyminiszter és Vacláv Klaus is felszólal. Ne hagyja ki a lehetőséget, kövesse velünk az eseményeket!
Idén március 7-én első ízben került megrendezésre Pozsonyban a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett Istropolis Summit konferencia. E különleges esemény célja, hogy feltérképezze a legfontosabb társadalmi és politikai kihívásokat, amelyek alakítják Közép-Európa nemzeteinek jövőjét. A rendezvény során neves szakértők és gondolkodók osztják meg nézeteiket és tapasztalataikat a régió jövőbeli irányairól.
Pomichal Krisztián, az MCC szlovákiai igazgatója megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a mai, folyamatosan átalakuló világunkban elengedhetetlenek az olyan rendezvények, mint az első alkalommal megrendezett Istropolis Summit. Ez az esemény páratlan lehetőséget teremt az eszmecserére, az együttműködésre és a közös gondolkodásra, amelyre most, a kihívásokkal teli időszakban különösen nagy szükség van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke és a miniszterelnök politikai igazgatója megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Pozsony gazdag történelmi öröksége ideális hátteret biztosít olyan események számára, mint az Istropolis Konferencia.
Sajnos a Visegrádi Együttműködés keretein belül találkozhatunk olyan kormányokkal, amelyek a liberális-globalista nézeteket képviselik. Ezért elengedhetetlenné vált alternatív együttműködések előmozdítása. Az egyik ígéretes lehetőség a Dunamenti nemzetek összefogása, amely magában foglalja a szerb, osztrák, magyar, szlovák és cseh közösségeket.
Orbán Balázs összefoglalója alapján az új világrend öt meghatározó jellemzővel fog bírni, ezek pedig a következők:
Orbán Balázs véleménye szerint az új világrendben azok az államok érhetnek el valódi sikereket, akik a szuverenitásra alapozzák stratégiájukat. Magyarország konnektivitásra épülő stratégiája pontosan ezt a megközelítést tükrözi. Azonban úgy véli, hogy egész Európának is hasonló irányvonalra lenne szüksége. Jelenleg azonban az Európai Unió nem ezt a szemléletet követi. Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi évek során a brüsszeli bürokrácia minden lényeges szakpolitikai területen – mint például a migráció, a háborúk kezelése, vagy a járványügyi intézkedések – megbukott.
Ahhoz, hogy Európa a kívánt pozíciót betöltse az új világrendben, elengedhetetlen, hogy az Európai Unió egy szuverenitásra épülő stratégiát alkalmazzon. Magyarország ezért elkötelezett az európai védelmi képességek megerősítése mellett, de fontos hangsúlyozni, hogy ezt nem föderalista keretek között kell megvalósítani. A centralizáció helyett a tagállamoknak kell önállóan dönteniük ebben a kulcsfontosságú kérdésben.
A miniszterelnök politikai igazgatója kifejtette véleményét Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy a csatlakozás "nem tűnik reálisnak", és komoly fenyegetést jelentene az Európai Unió számára. Kiemelte, hogy az illegális fegyverkereskedelem, valamint a közös agrárpolitika kereteinek megbomlása is súlyos problémákat okozna, amennyiben Ukrajna az EU tagállamává válna.
Magyarországon a döntéshozatal alapja a polgárok véleménye – hangsúlyozta a kormányzat. Ennek szellemében a kormány már korábban is konzultált a lakossággal olyan fontos témákban, mint a migráció és a gender kérdései. A jövőben is folytatják ezt a gyakorlatot, és a közelgő ukrán EU-csatlakozással kapcsolatosan is szeretnék megismerni az emberek álláspontját.
