A lengyel jobboldali ellenzék egy független történészt indít az elnökválasztásokon, így új színt visz a politikai versenybe.

A 41 éves Karol Nawrocki, a Nemzeti Emlékezet Intézetének

Jövő májusban Rafal Trzaskowski, Varsó főpolgármestere, aki a vezető kormánypárt jelöltje, kiemelkedő kihívóval néz szembe.

A vasárnap délutáni bejelentéskor nem a párt jelöltjének nevezték, hanem független civil jelöltnek, mégpedig egy állampolgári bizottság nevében, amelyről pedig eddig semmit nem lehetett hallani. A vezető kormánypárttal ellentétben a párton belüli előválasztást elvetették, a döntést valójában valószínűleg egy öt fős vezetői csoport hozta meg Jaroslaw Kaczynski, a 2015 és 2023 között kormányzott Jog és Igazságosság (PiS) elnöke vezetésével.

Karol Nawrocki 2021 óta irányítja a Nemzeti Emlékezet Intézetét. Tudományos munkássága viszonylag korlátozott, főként helytörténeti kutatásokra összpontosít. A közvélemény számára viszonylag ismeretlen figura, ami talán előnyére válik, hiszen nem politikai pályafutással bír, és nem volt kapcsolatban a kormányzati tevékenységekkel. Pártháttér hiányában nem fenyegeti a 76. életévét betöltő Kaczynski pártelnök pozícióját, ugyanakkor a PiS elkötelezett támogatója. Menedéket és munkalehetőséget biztosított olyan politikai szereplőknek, akik a 2023-as kormányváltás következtében veszítették el állásaikat.

2017 és 2021 között ő irányította a PiS-kormány megbízásából a gdanski II. Világháború Múzeumának kiállításának átdolgozását. Kritikusai úgy vélik, hogy a módosítások során a hangsúly túlzottan a nép szenvedésére került, miközben a hősiesség bemutatása háttérbe szorult. A PiS által vallott nézet szerint a történettudomány célja nem csupán a tények feltárása, hanem a nemzettudat erősítése is. Példaként említi, hogy a német megszállás idején a lengyel társadalom jelentős része segítette az üldözött zsidókat; azonban arról már kevesebb szó esik, hogy sok zsidómentőt a lengyel szomszédok feljelentése leplezett le. Az ő nézete szerint a nemzeti történelem árnyoldalainak feltárása nem más, mint nemzetgyalázás.

Kiváló történészek sorát bocsátotta el a Nemzeti Emlékezet Intézetéből neki nem tetsző tudományos írásaik miatt. Az intézmény az ő vezetése alatt minősítette törvényesnek azt a brutális kommunista akciót, amelynek során 1947-1950-ben mintegy 150 000 ukrán nemzetiségű kelet-lengyelországi civil lakost deportáltak válogatás nélkül, rettenetes körülmények között, arra hivatkozva, hogy támogatták a kommunistaellenes partizánokat.

Futballista és boxoló pályafutása alatt sokan gyanús kapcsolatokra figyeltek fel, mivel állítólag neonáci huligánokkal és bűnözőkkel is összefonódott a múltja. Ám ő erre úgy reagált, hogy a sport világában rengeteg különféle emberrel találkozott, és bár magánjellegű barátságokat nem ápolt velük, a régi ismerősökkel való találkozáskor mindig kész kezet fogni és beszélgetni. Emellett jó viszonyt ápol a szélsőjobb Konföderációval is, ami a második fordulóban, különösen a Konföderáció jelöltjének kiesése után, előnyös helyzetbe hozhatja.

A PiS-en belül legfőbb riválisa Przemyslaw Czarnek, 2020 és 2023 közti oktatási és tudományos miniszter volt.

Végül nem ő lett az elnökjelölt, mert bár dinamikus politikai szereplő és kiváló szónok, agresszív radikalizmusa még a párton belül is sokakat elriasztott. Például problémának tartja, hogy a nők dolgoznak, mivel szerinte ez késlelteti a gyermekvállalást, ami szerinte a női lét fő célja lenne. A melegekkel kapcsolatban pedig kijelentette: "Hagyjuk már ezt a butaságot az emberi jogokról és az egyenlőségről! Ezek nem egyenjogúak a normális emberekkel." Az "LMBTQ-ideológia" gyökereit pedig a hitleri német nemzetiszocializmushoz hasonlítja.

Mateusz Morawiecki, a párt alelnöke és a 2018 és 2023 között miniszterelnöki posztot betöltő politikus, elnökjelöltként került szóba. Többször is kifejezte, hogy nyitott lenne a jelöltségre. Azonban Jarosław Kaczyński, a párt elnöke, valószínűleg azért nem támogatta Morawieckit, mert egy volt kormányfő kormányzásának hibái könnyen kritikák kereszttüzébe kerülhetnek. Ezenfelül sok régi párttag a külföldön tanult, nemzetközi bankári tapasztalattal rendelkező politikust, aki Tusk miniszterelnök egykori tanácsadója volt, még mindig idegenként kezeli.

Tehát Nawrocki lett a jelölt, akit most fel kell építeni. Ezt akadályozhatja, ha a pártnak nem lesz pénze, mert az Állami Választási Bizottság elutasította a pénzügyi beszámolóját, ami a teljes költségvetési támogatás elvonását jelenti. Igaz, az ügynek még nincs vége, nagy bírósági csatározás várható.

A fő kihívó, a Donald Tusk vezette Polgári Koalíció szombaton hozta nyilvánosságra, hogy a párt liberális irányvonalát megtestesítő Rafal Trzaskowski, Varsó polgármestere, lesz a jelölt a következő májusi elnökválasztáson.

Kaczynski tudja: a győzelem létkérdés a Tusk-kormány számára, mert a PiS-ből indult Andrzej Duda most mindent megtesz, hogy akadályozza a kormány működését, a győzelmet hozott választási program végrehajtását. A törvények jelentős részét megvétózza vagy az Alkotmánybírósághoz küldi,

nem hajlandó kinevezni a kormány bizalmát élvező nagyköveteket,

Október hónapban a parlamentben kifejtette, hogy Donald Tusk kormánya alkotmánysértő módon jár el, és döntései nem szolgálják az ország érdekeit.

Ha a következő öt évben is a kormányzásból 2023 végén kibukott PiS embere ülne az államfői székben, reménytelennek látszik, hogy az amúgyis belső ellentétekkel küzdő mostani kormánykoalíció végig tudja vinni az elvben 2027 őszéig tartó ciklust. A PiS ennek tudatában száll be a harcba.