Renner Erika a legrejtettebb félelmeit osztotta volna meg a lúgos orvossal, mintha csak a legbelsőbb titkait akarta volna feltárni egy különleges bizalmasnak.

Péntek délben kellett megjelennie Renner Erikának a Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája előtt, aki hamarosan arról fog dönteni, feltételes szabadságra bocsátja-e Bene Krisztiánt, a lúgos orvost.

Bene Krisztián, a Budai Irgalmasrendi Kórház egykori igazgatója 2013 márciusában brutális támadást követett el volt barátnője, Renner Erika ellen, nem sokkal azután, hogy a nő véget vetett kapcsolatuknak. Az eset során megkötözte és elkábította Erikát, majd egy rendkívül súlyos módszert alkalmazva maró lúgot öntött a nő nemi szervére. Az ügy hosszú éveken át húzódott, mígnem 2018-ban végül jogerősen 11 év börtönbüntetésre ítélték, és örök időkre eltiltották az orvosi pályafutás folytatásától.

Bene Krisztián feltételes szabadságra bocsátásának lehetősége azért merül fel, mert az ő jogerős ítélete még 2020 előtt született. Ekkor ugyanis a törvény még másként rendelkezett, de a 2020-as évben szigorítások léptek életbe, amelyek óta az ehhez hasonló elkövetőknek már nem adható lehetőség a feltételes szabadlábra helyezésre.

Bene Krisztián esetében a feltételes szabadulás lehetősége először 2024 tavaszán merült fel, hiszen ekkor érte el büntetésének kétharmadát. Érdemes megjegyezni, hogy a jogerős ítélet előtt már letartóztatásban is töltött időt, amely beleszámít a kiszabott büntetésébe. 2024. március 8-án, nőnapon a Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája végül úgy döntött, hogy nem engedi szabadon az orvost.

Nyáron életbe léptek a büntetés-végrehajtási törvény új rendelkezései, amelyek lehetőséget biztosítanak az áldozatok számára, hogy kifejthessék véleményüket a támadóik feltételes szabadlábra helyezésével kapcsolatos döntések előtt. Tavaly januárban, amikor az új szabályozás kidolgozása zajlott, Tuzson Bence igazságügyi miniszter találkozott Renner Erikával. Ezt követően egy Facebook-bejegyzésben megjegyezte, hogy "teljesen érthető, hogy Renner Erika vagy bárki más, aki személy elleni bűncselekmény áldozatává vált, fél az elkövető szabadulása után, és nem érzi magát biztonságban".

"Ezzel a problémával foglalkozni kell, ezért elkezdtünk dolgozni egy olyan szabályozás kidolgozásán, amely lehetővé teszi, hogy az elkövető feltételes szabadlábra bocsátásába a sértettnek is lehessen beleszólása és lehetőség nyíljon egy olyan mechanizmusra, amely alapján az áldozat kezdeményezésére a bíróság az elkövető távoltartását rendeli el. A jogszabályokon keresztül további garanciákkal kell biztosítani, hogy az áldozatnak ne kelljen félnie. A célunk az, hogy a jog lehetővé tegye az elkövető megbüntetése mellett az áldozat biztonságérzetének erősítését" - írta a miniszter.

Az új szabályozásnak azonban lett egy nagyon súlyosan problematikus pontja Renner Erika szerint, ez pedig az a pont, amelyik kimondja, hogy "A sértett nyilatkozatának tartalmát az elítélttel a meghallgatásán ismertetni kell".

"Amikor megkérdezik, mik a legmélyebb félelmeim, és ezeket átadják az elítéltnek, az nagyon megterhelő. Képzeljük ezt el" – osztotta meg gondolatait Renner Erika, aki úgy érzi, ezzel a lépéssel a bosszúvágytól vezérelt támadójával való kapcsolat kialakítására adnak lehetőséget, amit ő mindenképpen szeretne elkerülni.

A lúgos orvos áldozata levelet írt Tuzson Bencének, hogy kifejezze aggodalmait a találkozójuk évfordulóján bevezetett új szabályokkal kapcsolatban. A levélben hangsúlyozta, hogy bár helyesli a törvénymódosítást, amely lehetőséget ad az áldozatok véleményének és félelmeinek meghallgatására, azonban megfogalmazta aggályait. Kiemelte: "A sértetti, áldozati érzések és vélemények, amelyeket a jogalkalmazónak figyelembe kell vennie, nemcsak hogy fontosak, de ezeket el is kell osztani az elkövetővel. Ezzel viszont a sértettet egyúttal kiszolgáltatják az elkövetőnek!"

Renner Erika levele szerint "az elkövetők nagyon sok esetben a börtönbüntetésük teljes időtartama alatt aktív sérelmet ápolnak áldozatukkal szemben" úgy tekintenek rájuk, mint akik a börtönbe juttatásukért felelősek", és "ez a sérelmi düh különösen erős azoknál az elítélteknél, akik nem ismerték be tettüket". Bene Krisztián sem ismerte be.

A feltételes szabadságra bocsátás vizsgálata során, ha a sértetti nyilatkozatot az elítélt kezébe adják, az újabb megerősítést nyújthat a sérelmeiről, ami további indítékot adhat neki a szabadulás utáni revansra. Az elítélt úgy érezheti, hogy elsősorban a sértett miatt kénytelen továbbra is zárva maradni, ezzel pedig táplálja a benne élő haragot és bosszúvágyat a sértett iránt - olvasható a Tuzsonnak írt levélben.

Renner Erika véleménye szerint nincs olyan körülmény, amely indokolná, hogy az elítéltnek ismernie kelljen a sértett nyilatkozatát. Ezzel szemben ő úgy véli, hogy sokkal fontosabb lenne, ha az áldozat hozzáférhetne az ügyben keletkezett teljes iratanyagra, valamint a bírósági döntés indoklására. Az áldozatnak tudnia kellene, hogy jogosak-e a félelmei, van-e élő sérelme az elítélt irányában, mit érez a megbánás kapcsán, és miként tervezi a jövőbeni életvitelét.

Renner Erika azt javasolta a miniszternek, hogy gondolja át a problémás pont módosítását vagy akár annak eltörlését. Véleménye szerint elegendő lenne, ha az elkövető csupán egy összesített bírói vélemény formájában kapna tájékoztatást, amely nem foglalkozik részletekbe menően, és nem tartalmaz pontos utalásokat arra vonatkozóan, hogy a sértett milyen indoklással állt elő.

A pénteki büntetőbírósági meghallgatáson Renner Erika határozottan úgy döntött, hogy a felmerülő körülmények ellenére egy szót sem kíván nyilatkozni a jegyzőkönyvbe.

A legújabb jogszabály életbe lépése kapcsán Renner Erika és jogi képviselője, Gál András, egy fontos hiányosságra hívták fel a figyelmet. Gál elmondása szerint a Tuzson Bencével folytatott tárgyalás során azt az információt kapták, hogy az elkövető veszélyességének indokolt esetén lehetőség lenne a távoltartás elrendelésére, még a jogerős büntetés letelte után is. Azonban a végleges szabályozás nem tükrözi ezt a megközelítést, mivel a távoltartást kizárólag a feltételes szabadság idejére lehetne alkalmazni. "A javaslat legprogresszívebb eleme, amely valóban az áldozatok védelmét szolgálta volna, végül nem került be a törvénybe. A törvény nem azt tükrözi, amit mi elvártunk" - tette hozzá az ügyvéd.

Fedezd fel Renner Erikáról készült videónkat, amelyet itt nézhetsz meg!