A rezsikatasztrófa küszöbén: A magyar családok számára véget ér a rezsicsökkentés, és sokan szenvednek majd a következményektől - Pénzcentrum

Nem túlzás azt állítani, hogy a zöldenergia terén egy új fejezet nyílt meg előttünk. Az épületek energiahatékonysága, a megújuló energiaforrások felhasználása, valamint a sci-fi filmek világát idéző okosotthonok megvalósítása mára valósággá vált. Ráadásul ez már nem csupán technológiai fejlődés kérdése, hanem a környezetvédelem, a gazdasági stabilitás, a társadalmi felelősségvállalás és a jövőnk biztosítása szempontjából is kulcsfontosságú. A Régiók Európai Bizottsága (CoR) által készített tanulmányt nemrégiben mutatták be a Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy (ENVE) szakbizottság ülésén. Bár a dokumentum új irányvonalakat vázol fel Európa számára, érdemes elgondolkodni azon, hogy Magyarország hol áll ebben a folyamatban, és hogy milyen költségekkel kell számolnunk a jövőbeli intézkedések kapcsán.

Nézzük meg a tényeket. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon, már széles körben ismert. Ennek elérésére az úgynevezett Fit for 55 csomag szolgál, amely célul tűzte ki, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es évekhez képest. Ez a terv nem csupán ambiciózus, hanem rendkívül komplex, számos kihívással jár. A csomag keretében szigorú szabályozásokat vezetnek be az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata és az épületek korszerűsítése terén. Ez a változás nálunk is érezhetően megjelenik.

Ahogy arra a Régiók Európai Bizottságának legutóbbi Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy (ENVE) szakbizottsági ülésén elhangzott, az orosz-ukrán háború nyomán kialakult energiaválság világossá tette, hogy az energiafüggetlenség nemcsak környezetvédelmi, hanem biztonságpolitikai kérdés is. Az unió célja így többek között az, hogy megszüntesse az orosz fosszilis energiafüggőséget, miközben felgyorsítja a megújuló energiák térnyerését.

A Pénzcentrum szerkesztőségéhez benyújtott tanulmányt a szakbizottság készítette, amely a városok és régiók előtt álló energiahatékonysági, megújuló energiaforrásokkal és épületek energiateljesítményével kapcsolatos kihívásokat vizsgálja. A kutatás hangsúlyozza, hogy az épületek kulcsszerepet játszanak a dekarbonizációs folyamatban, mivel az uniós épületállomány 75%-a nem rendelkezik megfelelő energetikai hatékonysággal. A Fit for 55 reformcsomag keretében 2028-tól minden új középületnek nulla energiaigényűnek (ZEB) kell lennie, és 2030-tól ugyanez vonatkozik minden új épületre is. A meglévő középületek esetében pedig évente legalább 3%-os felújítási kötelezettség lép életbe. Ennek következtében a helyi önkormányzatok új kihívásokkal néznek szembe, mint például helyi fűtési és hűtési tervek kidolgozása. Az új jogszabályok emellett megkövetelik, hogy a tagállamok 2030-ra 42,5%-os megújuló energiaforrás arányt érjenek el.

A helyi közösségek szerepe egyre inkább középpontba kerül, és elengedhetetlen tényezővé válik.

Az új irányelvek alapján az uniós és nemzeti hatóságoknak törekedniük kell a finanszírozás elérhetőségének egyszerűsítésére, valamint a helyi kapacitások fejlesztésének elősegítésére. Ezen kívül fontos, hogy egy világos és áttekinthető felelősségi rendszert alakítsanak ki, amely segíti a folyamatok hatékonyabb működését.

A Fit for 55 csomag új kötelezettségeket ró a helyi és regionális önkormányzatokra: be kell építeniük a megújuló energiaforrásokat az energiastratégiáikba, fejleszteniük kell az energiahatékony középületeket, és konkrét helyi fűtési-hűtési terveket kell kidolgozniuk. Az új szabályozás értelmében például évente legalább az összes középület 3 százalékát kötelező energetikai szempontból felújítaniuk, illetve bizonyos épülettípusok esetén napelemeket és elektromos töltőhelyeket kell kiépíteniük. Tudjuk azonban, hogy az önkormányzatok gyakran küzdenek pénz- és szakemberhiánnyal, túlzott bürokráciával és azzal, hogy a nemzeti stratégiák sokszor nincsenek összehangolva a helyi szükségletekkel. Társadalmi szinten viszont az is kihívást jelent, hogy hogyan kommunikáljuk érthetően a megújuló energia előnyeit és hogyan vonjuk be a lakosságot a döntéshozatalba

Fernando Beamud Carrillo, a Milieu Consulting szakértője, a tanulmány legfontosabb megállapításait ismertette a szakbizottsági ülésen, amelyre a Pénzcentrum is meghívást kapott.

Az előadó szerint a társadalmi igazságosság is kulcsfontosságú, amely során érdemes odafigyelni például az energiaszegénységre vagy a lakók védelmére a felújítások idején. Az innovatív finanszírozási megoldások mellett kiemelten fontos az átlátható kommunikáció, az állampolgárok bevonása és az egyablakos ügyfélszolgálatok létrehozása is, ami szintén támogathatja a lakosságot ebben a zöld átállásban.

Magyarország előtt számos kihívás áll, amelyek együttesen sújtják az országot. Az épületállomány jelentős része elavult, és az energiahatékonyság terén is jelentős lemaradás tapasztalható. Emellett a lakossági energia-szegénység problémája is kiemelkedő: az Eurostat adatai szerint 2023-ban a magyar lakosság egy jelentős része képtelen volt megfelelően fűteni az otthonát. Az önkormányzatok helyzete is megnehezedett, hiszen adminisztratív és pénzügyi lehetőségeik korlátozottak, miközben egyre több új feladat hárul rájuk. A tanulmány rámutat arra, hogy a szükséges intézkedések végrehajtása környezeti, gazdasági és társadalmi reformokat is magában foglal. A legnagyobb kockázat Magyarország számára az lenne, ha a tervezett felújítások nem valósulnának meg, és nem alakulnának ki működő energia-közösségek, ezáltal a lakosság továbbra is kiszolgáltatott maradna az ingadozó energiaáraknak.

Az ajánlások szerint:

Ugyanakkor vannak előremutató kezdeményezések: egyre több település vesz részt uniós projektekben, alakulnak energia-közösségek, és az Európai Beruházási Bank (EIB) támogatása révén lehetőség nyílik épületenergetikai beruházások megvalósítására.

A zöld átállás költségei azonban komoly összegeket is jelenthetnek, különösen a kisebb települések számára.

Az éves 1,9 százalékos energiafogyasztás-csökkentési cél elérése érdekében átfogó beruházásokra van szükség. A nehézséget azonban nem a források hiánya jelenti, hanem inkább azok hozzáférhetőségének adminisztratív bonyolultsága. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a lakosság, különösen az alacsony jövedelmű háztartások aktív bevonása elengedhetetlen, és az önkormányzatok szerepe is kulcsfontosságú a közösségi részvétel és az elfogadás elősegítésében.