A helyzet aggasztóan alakul: Európában egyre több félelmetes betegség tűnik fel - Agrárszektor

A Portfolio Csoport ez évben már 13. alkalommal hívja életre a siófoki Agrárszektor Konferenciát, amely az agrárium egyik legfontosabb és legnagyobb szakmai eseményeként van számon tartva. A decemberi rendezvény keretein belül immár 11. alkalommal kerülnek átadásra a rangos agrárdíjak, összesen tíz kategóriában, amelyekre bármely, a szektorban kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó résztvevő pályázhat vagy nevezhet.
Az afrikai sertéspestissel 2018 óta, a madárinfluenzával pedig még régebb óta kénytelenek együttélni a magyar állattartók. A madárinfluenza kártalanítása az utóbbi három évben 15 milliárd forintba került évente. Idén a járvány soha nem látott méreteket öltött, a kártérítési igényt 20 milliárd forintra becsülik. A további nagyobb károk elkerülése érdekében májusban döntött a kormány arról, hogy azok a víziszárnyastartók, akik vállalják, hogy felszámolják az állományukat, és három évig (2028. december 31-ig) nem telepítenek újat, támogatást kapnak. A támogatás keretösszege 2,05 milliárd forint, a kérelmeket július 1-től nyújthatták be a baromfitartók. A madárinfluenza terén jó hír, hogy az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) előírásai alapján Magyarország július 5-ével ismét megkapta a madárinfluenzától mentes minősítést.
Az afrikai sertéspestis (ASP) idén sajnos jelentős növekedést mutat a tavalyi évhez viszonyítva, különösen Pest és Komárom megyékben. A sertés- és baromfitartó közösség már évek óta aktívan részt vesz a járványvédelmi monitoringban, amely lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyabban védekezzenek a fertőzésekkel szemben. Ezt a bevált gyakorlatot szeretnénk kiterjeszteni a kérődzőket tartó gazdaságokra is, figyelembe véve a különböző állattartási rendszerek sajátosságait a járványvédelem során. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy 2025 júliusában Horvátországban is megjelent a vírus a házisertés-állományokban, és a legfrissebb hírek szerint már a magyar határ közelében is észleltek fertőzött eseteket.
Hazánkban márciusban három import tejelőmarha szállítmányban mutatták ki a 3-as szerotípust. A befogadó állományok közül szerencsére csupán egyben terjedt szét a betegség. Ott 60 napos megfigyelést, vagyis forgalmi korlátozást rendelt el a hatóság. Klinikai tünetek nem voltak. Szarvasmarháknál néhány esetet leszámítva az elmúlt időszakban nem számoltak be komolyabb tünetekről vagy elhullásról, de juhoknál már igen, őket rendszerint megbetegíti, és 1-5%-ban, egyes esetekben ennél is nagyobb arányban tapasztaltak elhullást. Ez persze az állomány immunállapotától erősen függ, ezért nem kell azt gondolni, hogy tömegével hullanak el a fertőzött birkák. A jól táplált, erős immunrendszerrel rendelkező juhok nem hullanak el ebben a betegségben. A kéknyelv-betegség ellen június óta lehet itthon is vakcinázni.
Az EHD, más néven vírusos vérzékenység, kapcsán fontos tudnivaló, hogy a nem mentes országokból, mint Portugália és Spanyolország, illetve bizonyos régiókból, például Franciaországból és Olaszországból behozott oltott állatok esetében elengedhetetlen az oltásról szóló igazolás beszerzése az eladótól. Ezt az igazolást az állat hivatalos papírjaihoz kell csatolni. Emellett a fogékony állatfajok, mint a szarvasmarha, bivaly, juh és kecske, csakis negatív PCR-vizsgálati eredmény birtokában hozhatók be az országba.