A helyzet fokozódik: egyre több tartósan aggasztó betegség jelenik meg Európában - Agro Napló
Vírusvillámok csapnak le az Európai Unió területén. Az afrikai sertéspestis (ASP) és a madárinfluenza már évek óta jelen vannak Magyarországon, sőt, az utóbbi időszakban számos tagállamban újabb veszélyes, egzotikus betegségek bukkantak fel vagy terjedtek el. Ezek a kórokozók komoly fenyegetést jelentenek a hazai állatállomány számára – tájékoztat a MÁSZ hivatalos weboldala.
Az afrikai sertéspestissel 2018 óta, a madárinfluenzával pedig még régebb óta kénytelenek együttélni a magyar állattartók. A madárinfluenza kártalanítása az utóbbi három évben 15 milliárd forintba került évente. Idén a járvány soha nem látott méreteket öltött, a kártérítési igényt 20 milliárd forintra becsülik. A további nagyobb károk elkerülése érdekében májusban döntött a kormány arról, hogy azok a víziszárnyastartók, akik vállalják, hogy felszámolják az állományukat, és három évig (2028. december 31-ig) nem telepítenek újat, támogatást kapnak. A támogatás keretösszege 2,05 milliárd forint, a kérelmeket július 1-től nyújthatták be a baromfitartók. A madárinfluenza terén jó hír, hogy az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) előírásai alapján Magyarország július 5-ével ismét megkapta a madárinfluenzától mentes minősítést.
Az afrikai sertéspestis (ASP) esetek száma idén jelentősen megnőtt a tavalyihoz képest, különösen Pest és Komárom megyékben. A sertés- és baromfitartók számára már évek óta van érvényben egy járványvédelmi monitoring rendszer, amely lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyabban védekezzenek a fertőzés ellen. Ezt a megközelítést szeretnénk kiterjeszteni a kérődző állatokat tartó gazdaságokra is, figyelembe véve a különböző állattartási rendszerek sajátosságait a járványvédelem érdekében. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 2025 júliusában Horvátországban megjelent a vírus a házisertés-állományokban, és nemrégiben már a magyar határ közelében is regisztráltak fertőzött eseteket.
Hazánkban márciusban három import tejelőmarha szállítmányban mutatták ki a 3-as szerotípust. A befogadó állományok közül szerencsére csupán egyben terjedt szét a betegség. Ott 60 napos megfigyelést, vagyis forgalmi korlátozást rendelt el a hatóság. Klinikai tünetek nem voltak. Szarvasmarháknál néhány esetet leszámítva az elmúlt időszakban nem számoltak be komolyabb tünetekről vagy elhullásról, de juhoknál már igen, őket rendszerint megbetegíti, és 1-5%-ban, egyes esetekben ennél is nagyobb arányban tapasztaltak elhullást. Ez persze az állomány immunállapotától erősen függ, ezért nem kell azt gondolni, hogy tömegével hullanak el a fertőzött birkák. A jól táplált, erős immunrendszerrel rendelkező juhok nem hullanak el ebben a betegségben. A kéknyelv-betegség ellen június óta lehet itthon is vakcinázni.
Az EHD vagy vírusos vérzékenységgel kapcsolatban a nem mentes országokból (Portugália, Spanyolország) vagy régiókból (Franciaország, Olaszország) behozott oltott állatoknál a vakcinázásról igazolást kell kérni az eladótól, amit az állat papírjaihoz csatolni kell, továbbá csak a negatív eredményű PCR-vizsgálat birtokában lehet fogékony állatokat (szarvasmarha, bivaly, juh, kecske) behozni.
