Különleges óraátállításra lehet számítani, és az indoklás valóban meglepő!
Fotó: Getty Images - A szökőmásodpercek befolyásolhatják a nappalok hosszát, sőt, akár időátállításra is sor kerülhet.
A Föld forgási sebessége az idei nyáron felgyorsult, ami azt jelenti, hogy egyes napok rövidebbek lettek a megszokott 24 órás időtartamnál – figyelték meg a csillagászok. Ennek következtében a nappalok egy kicsit rövidebbek lesznek – számolt be róla a CNN.
Július 10. az év egyik különleges napja volt, hiszen ekkor tapasztalhattuk a legrövidebb napot, amely mindössze 1,36 milliszekundummal maradt el a 24 órás időtartamtól. Ez a kis eltérés is jól mutatja, milyen pontosan mérhetjük az időt.
További kivételesen rövid napok várhatók:
Egy nap hossza az az idő, amely alatt a bolygó egy teljes fordulatot tesz meg a tengelye körül - átlagosan 24 óra vagy 86 400 másodperc. A valóságban azonban minden forgás kissé szabálytalan számos tényező miatt, például a Hold gravitációs vonzása, a légkör évszakos változásai és a Föld folyékony magjának hatása miatt. Ennek eredményeként egy teljes fordulat általában valamivel kevesebb vagy valamivel több időt vesz igénybe, mint 86 400 másodperc - ez mindössze milliszekundumos eltérés, amelynek nincs látható hatása a mindennapi életre.
Ezek a különbségek hosszú távon komoly hatással bírhatnak a számítógépek, műholdak és telekommunikációs rendszerek működésére. Éppen ezért a legapróbb időeltéréseket is precíz atomórák segítségével figyelik, amelyeket 1955 óta használnak a pontos idő nyomon követésére.
Az atomórák a belső vákuumkamrájukban zajló atomrezgések precíz számolásával határozzák meg a 24 óra elteltét. E folyamat során keletkező időmérési eredményt koordinált világidőnek, vagyis UTC-nek nevezzük. Ez az időszabvány körülbelül 450 atomórán alapul, és a globális időmérés alapját képezi, amelyre minden telefon és számítógép beállítása támaszkodik.
A csillagászok folyamatosan figyelemmel kísérik a Föld forgását, és különösen figyelemre méltó esemény történt tavaly július 5-én: ekkor regisztrálták a Föld legrövidebb napját az atomóra 65 éves történetében. Az idő mérése megdöbbentő módon 1,66 milliszekundummal csökkent a 24 órás ciklustól.
1972-ben, miután évtizedekig viszonylag lassú ütemben zajlott a Föld forgása, olyan mértékű késedelmet halmozott fel az atomidőhöz képest, hogy a Nemzetközi Földforgási és Referenciarendszerek Szolgálata úgy döntött, hogy bevezet egy "szökőmásodpercet" az UTC időszámításába. Ez a lépés hasonlít a szökőévek gyakorlatához, amelyek során négyévente egy extra napot adunk február hónapjához, hogy kompenzáljuk a Gergely-naptár és a Föld Nap körüli keringésének időtartama közötti eltérést.
A klímaváltozás érdekes módon befolyásolja a szökőmásodperc kérdését is. Bár a globális felmelegedés sok szempontból káros hatással van bolygónkra, az időmérés szempontjából paradox módon ellensúlyozza azokat a tényezőket, amelyek gyorsítják a Föld forgását. Például az olvadó jég mennyisége is szerepet játszik ebben a dinamikában.
