Spielberg 26 éven keresztül dolgozott a Ryan közlegény megmentése nyitójelenetének megalkotásán.
Ez nem az a híres pillanat, amire sokan elsőként asszociálnának!
Ritkán láthatunk olyan filmeket, amelyek már az első percektől kezdve ennyire mélyen megérintenek, mint a Ryan közlegény megmentése (1998). A normandiai partraszállás brutális és realisztikus ábrázolása az Omaha partszakaszon minden idők egyik legintenzívebb bevezetője, amelybe Steven Spielberg és csapata fantasztikus részletességgel és odaadással fektette bele energiáját. Ám valójában nem ez a film igazi kezdő jelenete.
A "Ryan közlegény megmentése" története egy érzelmes pillanattal kezdődik, amikor az idős James Ryan (Harrison Young) a családja társaságában látogat el a normandiai katonai temetőbe. A sírok között járva, a múlttal való szembenézés súlya alatt összeomlik, könnyekkel a szemében, miközben elesett bajtársai emlékére hajt fejet. Ezt a megrázó jelenetet Spielberg már 26 évvel korábban megálmodta, és akkor elhatározta, hogy mindenképpen életre kelti a vásznon.
A Ryan közlegény és a rendező áttörést hozó alkotása, a Párbaj (1971) között nem sok párhuzamot lehet vonni, de a tévére szánt autós üldözős thriller népszerűsítése során Spielberg olyan jelenetnek volt tanúja, amely több mint huszonöt évig kísérte pályafutását, és végül beépítette az egyik legfontosabb filmjébe. Bár az Egyesült Államokban a Párbajt csupán tévén vetítették le, számos európai országban, például Franciaországban, mozikban is bemutatták. Amikor Spielberg 1972-ben átlépte az Atlanti-óceánt, hogy népszerűsítse művét, ellátogatott a második világháború egyik kulcsfontosságú helyszínére, az Omaha partszakaszra Normandiában.
"Az első szabadnapomon beültem az autómba, és elindultam az Omaha partszakaszra" - mesélte az Entertainment Weeklynek. "Egy egész napot töltöttem ott, és olyan élményben volt részem, amit soha nem fogok elfelejteni. Láttam egy férfit, aki a családjával együtt sétált előttem. Hirtelen összeesett, amikor meglátta a kereszteket és a Dávid-csillagokat, és kétségbeesetten zokogni kezdett; a családjának kellett segítenie rajta."
Ez a kép örökre beivódott Spielberg elméjébe, és bár sokan úgy vélik, hogy az idős Ryan megjelenítése a nyitójelenetben csupán egy hagyományos dramaturgiai fogás, valójában egy mélyen gyökerező adósság volt, amit a rendező saját magának tartozott.
