Szász János: Jövőre véget ér mindaz, ami jelenleg Magyarországon zajlik; egy év múlva visszatérek az otthonom melegébe.
A színházi és filmes rendező határozottan hisz abban, hogy van helye Magyarországon, mégis olyan döntés elé került, hogy el kell hagynia a hazáját, pedig büszke volt a munkáira. A helyzet azonban drámaian megváltozott: az SZFE körüli események kapcsán úgy érezte, hogy az intézmény körüli légkör már szinte "ősbűnné" vált, és a tanárok eltávolításához "patkányirtó" módszereket alkalmaztak. "Aki pedig kinyitotta a száját, az gyakorlatilag saját magát zárta ki a rendszerből" - tette hozzá. Példaként hozta fel a tervezett Utas és Holdvilág filmes adaptációját, amelynek ő lett volna a rendezője, de ebből is "kizárták". Az interjú során azonban határozott üzenetet küldött az illetékeseknek: nem mondott le arról, hogy megvalósítsa Szerb Antal regényének feldolgozását.
Felidézte, amerikai élete tulajdonképpen 1999-ben kezdődött, illetve ekkor kezdett kialakulni szorosabb kapcsolata az Egyesült Államokkal. A Harvardon tanított egy színésziskolában, közben rendezett amerikai színházat, magyar filmet, és nagyon sok barátja lett Amerikában. Andy Vajna is megkereste, hogy dolgozzon együtt Steven Spielberggel.
Hosszú ideig tartó kétlakiságot követően, 2008-ban még az Egyesült Államokban dolgozott, ahol 2007-ben bemutatta a Hair című musicalt. Ezt követően elkészítette az Ópium című művet, majd végül hazatért Magyarországra.
"...akkor a vonat hazafelé vitt, és egyre inkább azt éreztem, hogy az országnak szüksége van rám, miközben én is mélyen tudtam, hogy az országra nekem is szükségem van. Mindez azonban egy grandiózus tévedésnek bizonyult."
Beszélt arról, hogy fájdalmas kudarc volt az életében, hogy megkapta a lehetőséget, hogy megcsinálja a Sorstalanság-filmet, majd elvették tőle a lehetőséget.
Jelenleg azon dolgozik, hogy Amerikában filmet forgasson, ami már három éve szerepel a tervei között, amikor is megérkeztek Washingtonba. Az "Elveszett feleség" - The Lost Wife - című, rendkívül egyedi és nem megszokott holokauszttörténetet szeretné életre hívni, de a főszereplő még mindig rejtélyes módon keresés alatt áll, és a projekttel kapcsolatos előkészületek meglehetősen lassan haladnak.
A producer szerepét Jeff Waxman tölti be, akinek olyan jelentős filmek fűződnek a nevéhez, mint a Ne nézz fel! és az Alelnök. A COVID-19 előtt már készültek a munkálatok megkezdésére, de a járvány közbeszólt, és így elmaradt a projekt elindítása. Szász János megjegyezte, hogy hasonló helyzetben van számos színházi produkció is: a tervek ott lebegnek a levegőben, de a megvalósításukra még várni kell.
Ahhoz képest, hogy Magyarországon nem volt rá kereslet, Washingtonban több intézmény is felfedezte a tehetségét. Három évvel ezelőtt, amikor megérkezett, a nulláról indult, de mára már számos állást halmozott fel. Van egy stabil félállása, amely elmondása szerint szinte teljes mértékben biztosítja a családja megélhetését. Egy magániskolában drámát oktat, és minden évben színre visz egy musicalt és egy drámát a diákjaival. Továbbá a Shakespeare Akadémián tanítja a színészeket, hogy hogyan keltsék életre a klasszikus műveket, és az American Universityn színházi rendezői kurzusokat fog tartani.
A nemzetközileg elismert magyar film- és színházrendező itthoni visszatérését hiába kérte, sőt, "rimánkodott" neki, hogy újra taníthasson például a MOME-n. Sajnos nem kapott pozitív választ. A Metropolitan Egyetemnél is próbálkozott, ám ott sem mutattak érdeklődést iránta. Szász véleménye szerint ennek hátterében az állhat, hogy a rendező személye a közelmúltban "rizikóssá" vált.
"Úgy érzem, hogy valamilyen módon mégiscsak kockázatos helyzetbe kerültem. Ha valakit egyszer megpiszkálnak, hiába tiszta, a hírneve mégiscsak megsérül. Amikor a karaktergyilkosság elindul, az emberek hajlamosak azt hinni, hogy talán van alapja a pletykáknak. De a lényeg, hogy senki sem tudja, mi is zajlik valójában. Most már én tudom, hogy semmi, teljesen üres az egész."
- fogalmazd meg másként - mondta.
Szerinte egy lehetőség kínálkozott volna számára, mégpedig az SZFE-n. Ott biztosan helyet kapott volna. El is gondolkodott rajta, hogy maradjon, de tisztában volt vele, hogy ez milyen következményekkel járna.
Történetének sűrű fátyla alatt rejtőznek a titkok, amelyek egy "regényes család" lenyomatait hordozzák magukban. Szülei és nagyszülei holokauszttúlélők voltak, és a sors kegyetlen játékának részeként fél éven át vándoroltak Dachauból hazafelé. Apja, Szász Péter, egy egész évet töltött egy ágyban, belemerülve Ady verseinek világába, miközben a múlt árnyai körüllengtek. Soha nem osztotta meg a vele történt borzalmakat, mintha a hallgatás lett volna az egyetlen módja a fájdalom elviselésének. Mégis, Szász János, az apja "ajándékaként", kötelezővé tette számára, hogy szembenézzen a történelemmel, és újra és újra emlékeztesse magát arra, ami nemcsak a családjának, hanem az egész emberiségnek is egy feledhetetlen tanulsága.
Természetesen, itt van egy egyedi változata a szövegnek: "Valóban, ő említette, hogy kétségbe vonta Isten létezését. [...] De azt is hangsúlyozta, hogy te zsidó származású vagy, amiért legyél rendkívül büszke, és én is így élek."
A Shoah Alapítvány, amelyet Steven Spielberg alapított 1994-ben, óriási archívumot hozott létre a holokauszt túlélőivel folytatott interjúk révén. Az alapítvány célja, hogy megőrizze és bemutassa a múltat a jövő generációi számára. E célból Andy Vajna felkérte Szász Jánost, hogy készítse el a magyar verziót, amelyet kifejezetten iskolai használatra terveztek, hogy a fiatalok számára is elérhetővé váljanak ezek a fontos történetek.
A rendező kifejtette, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a magyarországi eseményeket. Kapcsolatban áll régi kollégáival és a filmes közösséggel, művészekkel, akikkel együtt dolgozott. Megemlítette, hogy reménykedik egy kormányváltásban, és abban bízik, hogy egy év múlva visszatérhet Magyarországra.
Az Amerikában és Magyarországon tapasztalható politikai jelenségek kapcsán azt mondta, el fog múlni, változni fog. Lát egy tendenciát a világban, hogy Európa jó irányba indul el.
Ő azt tapasztalja Amerikában, hogy egy jól működő jogi keretrendszer létezik, ami miatt optimistán tekint a jövőbe. Ahogyan fogalmazott: "Nem az a célom, hogy itt Trump ügyében politizáljak. [...] A politika már nem foglalkoztat. El fog múlni, és változni fog."
"Feladatunk van vele, de közben ott van a felelősségünk is abban, amit csinálok és amire a munkámban összpontosítok. Az én küldetésem, hogy a munkámban kifejezzem, mi számít igazán számomra."
- fejtette ki.
"Jelenleg, hatvan valahány évesen, nem tudom magam nosztalgikus búfelejtéssel eltölteni. [...] Egyszerűen végzem a munkámat, küzdünk a gyermekeink jövőjéért, éljük az életünket, de egy dolog biztos: bármilyen nehézség is ér minket, magyarok maradunk. A magyar nyelv az, amivel a legjobban tudok dolgozni, olvasni és Váradi Julival beszélgetni. Ez a kötelék soha nem fog elmúlni, sőt, egyre inkább megerősödik; nem vehetik el tőlem, és soha nem is akarom eldobni, még ha sokakat ez fáj is – ez egyáltalán nem érdekel. Sőt, elmondhatom, hogy vissza fogok térni, és büszke akarok maradni arra, aki vagyok, a nyelvemre és mindarra, amivel azonosulok. Azokat a dolgokat, amikre nem vagyok büszke, ahogy kérdezted, félreteszem, és folytatom a dolgomat."
- zárta le a gondolatait Szász János.