Szekeres István: Aki velünk van – A Nemzet Sportolója című színjáték egy különleges műalkotás, amely mélyen érinti a sport és a hazaszeretet témáit. A darab nem csupán a sportolók mindennapjait mutatja be, hanem azok küzdelmeit, álmait és a közönséghez fű
"Amennyiben a hatalom nem hajlandó módosítani a jelölési folyamatot, az egész helyzet csak tovább romlik."
A Nemzet Sportolója címet az Országgyűlés 2004-ben, a sporttörvény keretein belül hozta létre. Ezt a kitüntetést olyan, hatvan éven felüli magyar sportolók nyerhetik el, akik kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhetnek, és aktív pályafutásuk lezárása után is jelentős befolyással bírnak a hazai sport világában.
Az első tizenkettő névsora széleskörű és alapos konzultációk nyomán állt össze, és mintául szolgálhatott volna a jövőbeli kiválasztásokhoz is. A listán Puskás Ferenc és Albert Flórián mellett egy parasportoló, Ivánkay Mária (asztalitenisz), valamint egy nem olimpiai sportág képviselője, Portisch Lajos (sakk) is helyet kapott. Ezzel együtt a tizenhárom olimpiai aranyérmet birtokló sportág közül összesen tíz képviselője került be a válogatásba. A kiválasztottak között megtaláljuk Zsivótzky Gyulát, az elismert atléta, Polyák Imrét, a birkózást képviselő sportolót, Balczó Andrást, az öttusázót, Hammerl Lászlót, a sportlövőt, Keleti Ágnes tornászt, Székely Évát, a kitűnő úszót, Kulcsár Győzőt, a vívást nagyszerűen űző sportolót, valamint Gyarmati Dezsőt, a vízilabdázás kiválóságát.
Kezdetben tizenegy sportág örvendhetett annak a megtiszteltetésnek, hogy legkiválóbb képviselője elnyerhette a Nemzet Sportolója címet. Az idő múlásával azonban a sportágak közötti egyensúly megbomlott. 2011-ben, Polyák László halála után a kormány átmenetileg tizenháromra növelte az elismert sportolók számát, és döntésével lehetőséget biztosított az Aranycsapat két élő tagjának, Grosics Gyulának és Buzánszky Jenőnek, hogy a kitüntetett körbe tartozzanak. 2013-ban, Gyarmati Dezső elhunytát követően a Nemzet Sportolóinak megvolt a saját javaslatuk, ám Kulcsár Győző akkori, elkeseredett megnyilatkozása szerint "felülről" érkezett egy üzenet, miszerint Kárpáti György vízilabdázót kell megválasztaniuk.
Mára teljesen felborult a sportágak egyensúlya. Legújabban Sákovicsné Dömölky Lídia került a kiválasztottak közé (Keleti Ágnes megüresedett helyére), így jelenleg négy vívó és két asztaliteniszező szerepel a tizenkettőben. (A cím jelenlegi birtokosai Dömölky Lídia mellett: Balczó András öttusázó, Faragó Tamás vízilabdázó, Jónyer István asztaliteniszező, Weltner Györgyné Ivánkay Mária asztaliteniszező, Kamuti Jenő vívó, Magyar Zoltán tornász, Portisch Lajos sakkozó, Sági Györgyné Rejtő Ildikó vívó, Schmitt Pál vívó, Vaskuti István kenus és Wladár Sándor úszó - a szerk.) És mindössze nyolc sportág, mert az induláshoz képest az atlétikának, a birkózásnak, a labdarúgásnak és a sportlövészetnek nincs képviselője.
Különösen éles helyzet alakult ki az öttusázó Török Ferenc és a birkózó Hegedűs Csaba jelölése körül. A kiemelkedő életművük alapján a legjobbak között lenne a helyük, de a sportban élő, dolgozó szakemberek többsége, vagy legalábbis Facebook-posztok özöne szerint nem is juthatnak oda, mert "a hatalom nem kedveli őket". Ezt a történések egyértelműen bizonyítják. Török már szóba sem kerül, hiszen SZDSZ-es politikus volt; igaz, az öttusának - Balczó András személyében - van képviselője.
A szőnyeg mesterművésze
Hegedűs több mint egy évtizede állandó jelölt a sportág legnagyobb kitüntetéseire; már 77 éves, és tizenhét éve van a látóhatáron, de eddig sosem kapta meg a megérdemelt elismerést. Pedig életútja igazán figyelemre méltó. 1971-ben, mint újonc, részt vett a szófiai világbajnokságon, ahol nemcsak tuskirály lett, hanem aranyérmet is szerzett. A nemzetközi szövetség a világ legjobb birkózójának választotta. Egy évvel később megszerezte Magyarország sporttörténetének századik olimpiai aranyérmét. 1973-ban azonban sorsfordító esemény történt: egy súlyos autóbaleset következtében hetekig harcoltak az életéért. Csodával határos módon felépült, és ezt követően két Európa-bajnoki címet nyert. Fiatalon került a szövetségi kapitányi posztra, és már az első évében, 1979-ben négy világbajnoki címet hozott el csapatának. E teljesítménye elismeréseként a nemzetközi szövetség a világ legjobb edzőjének választotta. Később, amikor a sportág hírességeinek csarnokát létrehozták az oklahomai Stillwaterben, neki új kategóriát kellett létrehozni, hiszen sem a versenyzők, sem az edzők közé nem lehetett őt sorolni; a sportlegendák között kapott helyet. Tizenegy éves kapitánysága alatt a magyar birkózók összesen nyolcvanegy érmet nyertek a felnőtt világversenyeken, ami tovább emeli Hegedűs hírnevét a sportág történetében.
Megválasztották a Magyar Birkózó Szövetség elnökének, és ezzel párhuzamosan a nemzetközi szövetség elnökségének is a tagjává vált. Ő volt az, aki sikeresen tető alá hozta a birkózás történetének legnagyobb értékű szponzori megállapodását. Két olimpiai birkózóverseny technikai igazgatójaként is tevékenykedett, jelentős hozzájárulást nyújtva a sportág nemzetközi színvonalának emeléséhez. Belföldön megalapította a Mr. Tus sportiskolát, amely később mintaintézménnyé vált a sportág akadémiái számára. Munkáját 2001-ben kezdte tizennégy éves fiatalokkal, és már öt évvel később Lőrincz Tamás felnőtt Európa-bajnoki címet szerzett. Azóta a program keretein belül számos olimpiai érmes, világ- és Európa-bajnok sportoló fejlődött ki. Forradalmasította a birkózás utánpótlás-nevelését, és birkózótankönyve a magyar sportszakirodalom egyik legelismertebb alkotásává vált, amely jelentős hatással van a jövő generációinak képzésére.
Szabadidejének egy részét a festői Zemplén hegyei között található házában tölti, ahol alapos betekintést nyert a térség nehéz sorsú közösségeinek életébe. 2015-ben létrehozta a Sportos és Egészséges Zemplénért Egyesületet (SEZE), amelynek vezetője lett. Az egyesület kulcsszerepet játszik a kormány által támogatott EFOP-életmódprogram gyakorlati megvalósításában, különösen az észak-magyarországi régióban: három megye öt kistérségében összesen 47 településen indítottak el programokat. Hegedűs a program arca, aki sportnapokon és lakossági fórumokon népszerűsíti a sportos életmód és az egészséges táplálkozás előnyeit. A 2021-ben elhunyt Monspart Sarolta mellett ő az a kiemelkedő sportoló, aki a népegészség ügyét a saját küldetésének tekinti. Ezen elkötelezettsége miatt a Tokaj-Hegyalja Egyetem címzetes egyetemi tanári címmel tüntette ki őt.
Keleti Ágnes halálát követően alig néhány órával a Nemzeti Sport egy jegyzetet tett közzé, amely sokak szerint kegyeletsértő volt, mivel az utódlás kérdésével foglalkozott. Az írás mögött egyértelműen az a szándék húzódott meg, hogy "belerúgjon" Hegedűsbe, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy ő mindig is a nemzet sportolójának tekintette magát - nem csupán a Nemzet Sportolójának. Ezt a megtisztelő címet, noha nem hivatalosan, már megkapta apósától, Sinkovits Imrétől, a híres színésztől, aki így jellemezte: "Csaba minden tevékenysége sikeres, és minden sikerét a nemzetnek ajándékozza."
A sportnapilap a döntést megelőző napon publikálta a közönségszavazás eredményeit: Hegedűs Csaba 3011 szavazattal magasan vezetett, míg Regőczy Krisztina 1696, Dunai Antal 1502, Török Ferenc 1200, Németh Miklós 786, és Gyulay Zsolt 558 szavazatot kapott. Ez a számadatok alapján világosan látszik, hogy a sportkedvelők jelentős része Hegedűs Csaba mögött sorakozott fel. A helyzet hasonló volt a Prima Primissima díj szavazásakor is, ahol civilek tízezrei szavaztak érte a sport kategóriában. Ezzel szemben a Nemzet Sportolói közül hatan a vívó Sákovicsné Dömölky Lídiát támogatták, míg csupán négyen választották Hegedűst. A sportért felelős államtitkár most ezt az eredményt terjeszti a parlament elé, ezzel pedig a döntés véglegessé vált.
Félreértés ne essék, Lídia jó választás. Az ötvenes-hatvanas évek sikeres vívója kedves ember, kellemes egyéniség, és finom tollú sportújságíró kollegina is (a Képes Sport munkatársa volt). Mint ahogy a jelenlegi tizenkettő között sincs senki, aki érdemtelenül kapta volna meg a kitüntető címet. De a sorrendiséggel jobban kellett volna bánni. A valódi értékek jegyében. Ha ma elölről indulna a kiválasztás, Török Ferenc és Hegedűs Csaba beférne legalább az első hatba.
Sokan úgy vélik, hogy Schmitt Pál a háttérből irányítja az eseményeket, de erre konkrét bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. Ennek ellenére nem lenne helytelen, ha mégis így lenne, bár mindez nem éppen korrekt. Az ő egyéni álláspontja nem feltétlenül tükrözi a valóságot. Jelenleg azonban egy olyan helyzet állt elő, ami bizonyosan nem kedvező. Az egész ügyből színjáték lett. Ha a hatalom nem hajlandó vagy nem képes megváltoztatni a jelölési folyamatot, a helyzet tovább romlik. Ki akadályozhatná meg, hogy a négy vívó mellé egy ötödik is bekerüljön? Ilyen körülmények között a magyar sport még inkább szegényedni fog, és az utolsó reményeink is szertefoszlanak.
A szerző sportújságíróként tevékenykedik, aki szenvedéllyel követi a sportvilág eseményeit és izgalmait.
