Szívből és lélekből adom mindazt, amit a kolozsvári magyar diákságért tehetek.

Szántai Hanna, a kincses város szívében található Báthory István Elméleti Líceum végzős tanulója, közel egy éve vezeti a Kolozsvári Magyar Diáktanácsot. Ahogy közeledik a leköszönés időpontja, Hanna büszkén számolhat be arról, hogy az elmúlt évek alatt számos értékes tapasztalatra tett szert. Örömmel osztotta meg velünk a szervezet működésének kulisszatitkait és a diákéletben betöltött szerepét.

- Mióta állsz a Kolozsvári Magyar Diáktanács (KMDT) élén, és hogyan tudnád röviden összefoglalni a munkátokat?

- Tavaly február óta vezetem a szervezetet, azt megelőzően egy évig voltam elnökségi tag. A KMDT-nek megyei diáktanácsként létfontosságú dolga az érdekképviselet, az iskolai diáktanácsok összefogása és a közöttük való jó kapcsolat kialakítása. Ezenkívül lényeges feladatunk, hogy a Kolozs megyei diákságot is valamilyen szinten összefogjuk, és közösségkovácsoló rendezvényeket szervezzünk nekik.

- Emberfüggő, hogy ki mennyire tud mindkét téren helytállni. Sajnos mindenképpen romlanak a jegyeink az iskolában, főleg akkor, amikor ifjúsági diáknapokat szervezünk. Az rengeteg időt és energiát vesz igénybe. Olyan rendezvényről beszélünk, amelyre hetekkel, hónapokkal a kitűzött dátum előtt el kell kezdenünk készülni. Idővel meg lehet találni az arany középutat, hogy az iskolában és a szervezésben is egyaránt jól teljesítsünk. Egyeseknek könnyen, másoknak nehezen megy ez.

Milyen kiemelkedő események színesítik a programjaitokat, és milyen típusú kérdésekkel keresnek meg benneteket a diákok?

A leglényegesebb események közé tartoznak az előbb említett diáknapok. Idén igazi rekordot állítottunk fel a résztvevők számával, hiszen összesen 1025 fő gyűlt össze. Ezen kívül a magyar nemzeti ünnepek, mint március 15. és október 23. alkalmából is szervezünk különféle programokat. Ami a diákok érdekképviseletét illeti, szerencsére már messze vagyunk attól az időszaktól, amikor tizennyolc évvel ezelőtt a diákoknak sürgősen szükségük volt a képviseletre. Manapság már nem érkezik annyi kérés, inkább azt firtatják, hogy milyen jogai vannak egy tanárnak vagy diáknak. Így hát a jogi ismeretek bővítése érdekében tavaly rendeztünk egy gyors átfogó képzést is.

Hogyan vélekedsz a diákokkal való kommunikációról? Mennyire zökkenőmentes ez a folyamat? Általában gyorsan észlelnek az eseményeitekről?

Ez a jelenség valóban generációspecifikus, hiszen én már három éve, a középiskola kezdetétől fogva aktív tagja vagyok a diáktanácsnak, és azóta figyelemmel kísértem a változásokat. Régebben a vezetőség rendszeresen szervezett társasjátékesteket, amelyek nagyon népszerűek voltak, de manapság ez a program már nem vonzza annyira a diákokat. A kilencedikesek körében kevésbé kelti fel az érdeklődést, viszont a mostani diákok között van, aki kicsit jobban érdeklődik iránta. A koronavírus okozta leállás néhány éve komoly hatással volt az eseményekre, de a diákok gyorsan alkalmazkodtak, és hamar visszatértek a rendezvényeinkhez.

- Milyen volt közvetlenül a járvány után KMDT-tagnak lenni? Gondolom, számos kihívással kellett szembenéznetek.

A koronavírus időszakában még nem voltam tag, de az akkori elnökség tapasztalataiból tudom, hogy számukra mindent a nulláról kellett újrakezdeniük. Ez magában foglalta az alapszabályzat teljes átírását és a rendezvények újraszervezését is. Korábban a gyűléseket Zoomon tartották, így nehezen tudtak visszarázódni a fizikai találkozók világába. Amikor mi átvettük a vezetést, már könnyebb helyzetben voltunk, hiszen sok mindent sikerült addigra visszaépíteni.

- Hogyan zajlik nálatok a tagtoborzás, a különböző iskolai diáktanácsokból kerültök ki?

- A KMDT-nek van egy héttagú elnöksége, az elnökön kívül van külön ügyvezető elnökünk, aki a pénzügyekkel foglalkozik, médiareferens, titkár és három olyan elnökségi tagunk, akiknek ügyintéző, érdekvédelmi és hasonló szerepeik vannak. Ezenkívül van a cenzori bizottság, amelynek páratlan számú tagból kell állnia, annak érdekében, hogy döntésképes legyen. Ennek tagjai a korábbi elnökségből kerülnek ki. Általában úgy lehet csatlakozni hozzánk, ha valaki a barátaival eljön, és megtetszik neki az egész. Csatlakozás esetén négy gyűlés után válhat valaki szavazásra jogosult taggá.

- Mennyi ideig maradhat valaki a vezetői pozícióban, milyen gyakran van váltás?

- Mindenkinek egyéves mandátuma van. Ha valaki már kilencedikes korában része lett az elnökségnek, akkor újra és újra jelentkezhet, akár tizenkettedikben is, de az nem ajánlott az érettségi miatt. Rengeteg feladattal kell a szervezeten belül foglalkozni, volt már olyan, aki ezt bevállalta, mert a helyzet megkívánta.

Milyen jellegű témákra szoktatok voksolni?

A szavazások legfőbb helyszíne általában a közgyűlések, ahol a tagok aktívan részt vesznek. Az elnökség, valamint a tagság többsége szintén javasolhat küldöttgyűlést, ha arra szükség van. Hagyományosan februárban kerül sor az alapszabályzat szavazására, valamint a lemondások és az új elnökség összetételének megvitatására. Ezen kívül a tagságot is elfogadjuk a különböző diáktanácsoktól, amelyek az iskolai szervezeteket képviselik. Az esemény során egy pénzügyi beszámolót is bemutatunk, amelyben áttekintjük az előző év eseményeit és eredményeit a résztvevőkkel.

- Rátérve az iskolákkal való kommunikációra, Kolozsváron nem nehéz megszámolni a magyar nyelvű tanintézményeket. Sikerül-e ezeket az iskolákat egyenlő arányban elérni, megszólítani a tevékenységetekkel?

Ebben az évben észlelhető volt a nyitottság, még azok körében is, akikkel korábban nehezebben tudtunk kapcsolatot teremteni. A Báthory, az Apáczai és a János Zsigmond iskolák eddig dominálónak számítottak a KMDT-szintű aktivitás terén. Külön örömünkre szolgál, hogy gyakorlatilag minden intézményből érkeztek új tagok, sőt, a zeneiskolás fiatalok is egyre gyakrabban látogatják rendezvényeinket. A gyűlésünkre a Brassaiból és a Waldorfból is több érdeklődő érkezett. Érdemes megjegyezni, hogy ez a helyzet évfolyamonként változó, és folyamatosan alakul a részvételi arány.

Az érdekképviselet fontosságát említetted, és valóban, a diákok ma már nem érzik olyan sürgetőnek a szükségét, mint tizennyolc évvel ezelőtt, az alapításkor. Ez talán azt is sugallja, hogy manapság ritkábban találkoznak olyan sérelmekkel az iskolai környezetben, amelyek miatt kiállásra és védelemre lenne szükségük.

Ha a diákoknak védelemre lenne szükségük, valószínű, hogy hozzánk, a saját diáktanácsukhoz vagy a MAKOSZ-hoz fordulnának segítségért. Nyilvánvaló, hogy mindig lesznek olyan kérdések, amelyekben a diákok eltérően vélekednek, de bízom benne, hogy a jelenlegi helyzet fokozatosan stabilizálódik. Ma már a tanárok is sokkal nyitottabbak és elfogadóbbak a tanulókkal, mint régebben. Diákként azt tapasztalom, hogy egyre kevesebb olyan dolog merül fel a tanügyben, ami sérthetné a jogainkat. Ha mégis előfordulna ilyen, mi határozottan kiállunk az ügy mellett, de szerencsére ezek az esetek egyre ritkábbak.

- A jelenlegi működési formátok mellett van-e olyan terv, amelyet a közeljövőben meg szeretnétek valósítani?

Mivel hamarosan búcsút intenek nekem, szeretném megosztani, hogy a terveink mindegyike megvalósult, ami igazán örömteli. Az új elnökség előtt ott áll a lehetőség, hogy új ötletekkel gazdagítsa a közösséget, míg számomra ez a csodás időszak zárul le, amely végigkísérte a licis pályafutásom fontos szakaszát. A KMDT jövője az utódainkon múlik, hiszen mindenki hatalmas ambíciókkal és szervezési elképzelésekkel vág neki az évnek. Azonban idővel rájövünk, hogy az életben sok minden mellett kell dönteni: ott van a matekfelmérő, a felelés, és a folyamatos tanulás, amelyek szintén időt és energiát igényelnek. Néha nehéz megvalósítani, amit szeretnénk, de a legnagyobb erőt és kitartást kívánom a szervezetnek a jövő kihívásaihoz.

- Mi fog neked a leginkább hiányozni az egészből?

- A közösség. Az, hogy van egyfajta rendszer az iskolai életben, például, hogy minden kedden 6 órától gyűlés van, a tagok kapcsolatot alakíthatnak ki egymással, és rengeteg élménnyel gazdagodhatnak. Az évek során sírtunk, nevettünk együtt, ki akartunk ugrani és visszamászni az ablakon. Nagyon sok tapasztalattal lehet itt gazdagodni, amit felnőttkorban felhasználhatunk. Bátorságot, önbizalmat adott nekünk. Bármennyi nehéz pillanatot is okozott számomra a DT, mindenkit arra biztatnék, hogy csatlakozzon, főleg, ha szereti az embereket, a közösséget és Kolozs megyét. Tényleg megéri.