A magyar Gripenek távoli küldetésre indulnak.
Augusztus 1-jétől immár negyedik alkalommal vállalja Magyarország a balti államok légtérrendészeti feladatainak ellátását, együttműködve Spanyolországgal és Olaszországgal. A misszió keretében körülbelül 80 katona és négy Gripen harci repülőgép vesz részt a feladat végrehajtásában – tájékoztatta a sajtót a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese szerdán Kecskeméten.
A Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár bázisán rendezett kibocsátó ünnepségen Kajári Ferenc altábornagy hangsúlyozta, hogy a NATO keleti szárnyán való légi jelenlét nem csupán katonai gyakorlat, hanem egy fontos stratégiai üzenetet is közvetít. A szövetség tagjai között kialakult kölcsönös felelősségvállalás a biztonságért kulcsfontosságú a közös védelem szempontjából.
A honvédség Gripenjei nem csupán a magyar légteret védik, hanem a régiós együttműködés keretében immár több mint tíz éve Szlovénia légterének biztonságáért is felelősek. Ráadásul 2024-től Szlovákia és Horvátország is a magyar légierő védelme alá kerül - emelte ki.
Hangsúlyozta, hogy nem csupán katonák indulnak útnak a misszió során; velük együtt elindul a Magyar Honvédség egyik legfejlettebb és legmegbízhatóbb rendszere is. Ez a képesség nap mint nap hősiesen állja a sarat a magyar légtér védelmében, és most ismét nemzetközi színtéren bizonyítja rátermettségét - tette hozzá.
Kajári Ferenc hangsúlyozta, hogy a kontingens alapját a kecskeméti MH 101. Szentgyörgyi Dezső Repülődandár képezi, ám a veszprémi, szolnoki és pápai katonák szaktudása elengedhetetlen a feladat sikeres végrehajtásához. Megemlítette, hogy 2022 folyamán a magyar kontingens 19 éles riasztáson és 62 gyakorló felszálláson vett részt. "Összesen több mint 300 órányi repülést teljesítettünk, amely minden alkalommal a magyar katonai szakértelem és fegyelem szilárd bizonyítéka" – tette hozzá.
Az altábornagy szerint ez a felkészültség azonban nemcsak technológia kérdése. A Gripenek technikailag minden tekintetben alkalmasak a feladatra, de a repülőgépek képességei önmagukban mit sem érnének azok nélkül, akik nap mint nap biztosítják működésüket. A pilóták, a műszakiak, az irányítók, az ellátók, az összekötők mindannyian azért szolgálnak, hogy biztonság legyen a levegőben, így a földön is - hangsúlyozta.
"A vadászrepülőgépek, valamint az őket a levegőbe emelő és támogató személyzet ez alkalommal is egy elkötelezett, felkészült és jól összeszokott csapatot alkot" - fűzte hozzá.
Kajári Ferenc hangsúlyozta, hogy a NATO Balti Légtérrendészeti Szolgálat nem csupán egy légierő-misszió, hanem egy kézzelfogható és szemmel látható megnyilvánulása a szövetségi szolidaritásnak. Magyarország ebben a kezdeményezésben nem csupán résztvevőként van jelen, hanem vezető szerepet is vállal. "Nem csupán haszonélvezői vagyunk a közös védelemnek, hanem aktív formálói is" - tette hozzá.
Kiemelte, hogy szerdán nem csupán egy csoport indul útnak, hanem Magyarország egyúttal megerősíti elkötelezettségét is: a Magyar Honvédség képes helytállni a nemzetközi színtéren, többnemzeti együttműködések keretében, mind szakmai, mind emberi, mind katonai szempontból - hangsúlyozta.
Tősér Péter, a Baltikum Légtérrendészeti Misszió parancsnoka a közmédiának adott interjúban arról beszélt, hogy az állomány nagy része már legalább egy, de több mint fele két missziót is megjárt. A szolgálat pedig a kontingens tagjai részéről nem igényelt különleges felkészülést, hiszen ezeket a feladatokat látják el nap mint nap a magyar légtérben is.
Ahogy már említésre került, a Magyar Honvédség Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegysége a litvániai Siauliai repülőtér területén végzi el a rábízott feladatokat.
A helyszínen kiosztott sajtóanyag szerint Észtország, Lettország és Litvánia nem rendelkezik vadászrepülőgépekkel, így 2004-es NATO csatlakozásuk óta, a kollektív védelem jegyében, a szövetséges országok garantálják a három balti ország légterének és állampolgárainak biztonságát négyhónapos váltásokban.
Magyarország első alkalommal 2015 szeptemberétől 2016 januárjáig vállalta el a balti államok légtérrendészeti feladatait vezető nemzetként, együttműködve Németországgal, mint támogató tagállammal. Ezt követően 2019 májusától augusztusig Spanyolországgal és Nagy-Britanniával közösen látta el ezt a fontos szerepet. Legutóbb 2022 augusztusa és december között Magyarország ismét vezető nemzetként vett részt a balti légtérrendészeti misszióban, ezúttal öt másik NATO-tagállam – Csehország, Lengyelország, Németország, Belgium és Olaszország – légierőjével együttműködve.
