A Techuniverzumban a technológia és az innováció határtalansága találkozik, ahol a digitális világ végtelen lehetőségei várnak felfedezésre. Itt a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság és a legújabb kütyük együttesen formálják mindennapjainkat, m

Egyre nagyobb az 5G lefedettsége, és még mindig nem lettünk zombik

Az 5G hálózat globális elérhetősége legfrissebb adatok szerint már 55%-ra nőtt, ami egyértelműen jelzi, hogy Európa lemaradt a modern technológia kiépítésében. Ideje lenne végre felismerni, hogy az 5G-nek senki számára nem kellene problémát okoznia. Hiába szőtték a sötét összeesküvés-elméletek hívői a legkülönfélébb rémálmokat, a valóság az, hogy senki nem változott zombivá, senkinek nem robbant fel az agya, és senkit nem irányítanak távirányítóval. Szóval itt az ideje, hogy megnyugodjunk.

A hálózatok fejlesztése és terjedése szempontjából figyelemre méltó előrelépéseket tapasztalhatunk: 2024 harmadik negyedévében az 5G-előfizetések száma 160 millióval nőtt, így a globális összesítés már elérte a 2,1 milliárdot. Jelenleg a világ 320 mobilszolgáltatója kínál kereskedelmi 5G-szolgáltatásokat. A jövőbeli kilátások is ígéretesek: a szakértők előrejelzése szerint 2030-ra 6,3 milliárd 5G-előfizetésre számíthatunk, és várhatóan ekkor debütál a mobilpiacon a 6G technológia is.

Ez nem azt jelenti, hogy a technológia mindenhol azonnal elérhető lesz. Gondoljunk csak az 5G-re, ahol szembetűnő regionális eltérések tapasztalhatók. Indiában és Kínában már a lakosság 95%-a, míg az Egyesült Államokban 90%-a élvezheti ezt a technológiát, mindez pedig már a középsávú 5G hálózaton valósul meg, amely ideális egyensúlyt teremt a lefedettség és a sebesség között, így kiváló felhasználói élményt biztosít. Ezzel szemben Európában a teljes lakossági 5G-lefedettség csupán 80%, a középsávú lefedettség pedig mindössze 40% körüli, ami azt jelzi, hogy jelentős lemaradásban vagyunk a fent említett országokhoz képest.

A közeljövőben várható, hogy újra felerősödik a hálózati infrastruktúra fejlesztése, hiszen három évnyi stagnálás után az okostelefonok piaca ismét lendületet kapott. Az utóbbi időszakban a felhasználók egyre hosszabb időközönként frissítették készülékeiket, aminek hátterében gazdasági kihívások és a fenntarthatóság iránti fokozott figyelem állt. Most azonban megváltozott a helyzet: egyre többen döntenek új eszköz vásárlása mellett, ami elsősorban a mesterséges intelligenciával felszerelt csúcsmodellek megjelenésének tudható be. Ezek a készülékek offline módban is képesek kiaknázni a generatív AI-funkciókat, ami különösen vonzóvá teszi őket. A hajlítható telefonok is jelentős újdonságként tűnnek fel a piacon, amelyek varázsával sokakat elbűvölnek. Kínában pedig már a háromszorosan hajtogatható modellek is debütáltak, ami valódi innovációt hoz a mobiltelefonok világába.

Szinte mindegyik új készülék rendelkezik 5G-eléréssel, így elméletileg növekednie kellene a szolgáltatás iránti igénynek, annak ellenére is, hogy az idézett felmérés arra is kitér, hogy a mobil-adatforgalom növekedési üteme lassulni látszik. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebb internetet használnak a felhasználók globális szinten a telefonjaikon, éppen ellenkezőleg, egyre többet használnak, viszont a növekedés üteme lassult. A legutóbbi negyedévben 21% volt a növekedés az előző év azonos időszakához képest, miközben például 5 évvel ezelőtt 80% fölött volt. Jelenleg globális szinten átlagosan egy okostelefon havi 19 gigabyte internetet használ, a kutatók pedig azt állítják, hogy ez a szám az évtized végére közel háromszorosára nőhet. Ebben nagy szerepe lesz a mesterséges intelligencia még szélesebb körű térnyerésének, amely akkor működik igazán jól, ha kapcsolódni tud a világhálóra, és nem pusztán a telefon vagy bármilyen eszköz hardverére hagyatkozik. Egy másik tényező, ami növelheti az internethasználatot, az okosszemüvegek, vagyis a virtuális és kiterjesztett valóság szemüvegek (VR/AR). Ezek már most lehetővé teszik a környezet valós idejű észlelését, például étkezés közben a tányéron lévő ételek felismerését és kalóriaértékük kiszámítását, de ehhez - ahogyan sok más funkcióhoz - internetkapcsolatra van szükségük. A jövőben minden bizonnyal egyre több ilyen eszköz lesz a felhasználók tulajdonában, mivel egyrészt mind több mindenre lesznek képesek, másrészt egyre olcsóbbak lesznek, és több ember tudja megengedni magának őket. A használatuk pedig tovább növeli a globális adatforgalom mennyiségét.

Az imént felsoroltak tehát növelhetik az internetfogyasztást, de csökkenést jelenthet, ha elterjed a videótartalmak úgynevezett szemantikus tömörítése. Erre a következő évtizedben kerülhet sor, és azt jelenti, hogy nem szükséges több millió pixelnyi információt továbbítani, ha a mesterséges intelligencia képes lesz arra, hogy szövegesen leírja a felvételt, és továbbítsa, majd egy másik mesterséges intelligencia a fogadóoldalon a szöveget képpé alakítja.

A szakértők három lehetséges jövőképet vázoltak fel a mobil-adatforgalom alakulásáról: az első forgatókönyv alapján a jelenlegi tendenciák folytatásaként a növekedés üteme lassulni fog, de a forgalom továbbra is emelkedni fog, csak mérsékeltebb sebességgel. A második forgatókönyv szerint viszont az AI forradalmi változásokat hoz, és adatrobbanást eredményez, míg a harmadik forgatókönyv a két előző közötti átmenetet szemlélteti, egyfajta mérsékelt fejlődéssel.

Egy Apple-nél dolgozó hirdetési szakember jogi lépéseket tett a vállalat ellen, miután úgy érezte, hogy a cég illegális módon, fizikai és videós megfigyeléssel figyeli a munkavállalókat. Az állítása szerint ez a gyakorlat súlyosan sérti a dolgozók magánélethez fűződő jogait.

A Semafor cikke alapján Amar Bhakta, aki 2020 óta dolgozott az Apple-nél, komoly vádakat fogalmazott meg a vállalattal szemben. Bhakta azt állítja, hogy az Apple megtiltotta neki, hogy nyilvánosan beszéljen a digitális reklámokról, és arra kényszerítette, hogy távolítsa el LinkedIn profiljáról a cégnél végzett munkájára vonatkozó információkat. Emellett Bhakta azt is kifogásolja, hogy az Apple az alkalmazottaktól elvárja a magánélethez való jogukról való lemondást, sőt, megfigyelés alá helyezi őket. A The Verge összegzése szerint Bhakta úgy véli, hogy a cég arra ösztönzi a dolgozóit, hogy a munka során a saját iPhone-jukat használják, amelyet az Apple belső szoftvere irányít, lehetővé téve ezzel a vállalat számára, hogy hozzáférjen a készülékeken tárolt adatokhoz. A volt alkalmazott a keresetében azt is kiemeli, hogy a munkatársak kötelesek saját iCloud-fiókjukat összekapcsolni a cég programjával, ami szerinte lehetőséget biztosít az Apple számára a munkaidőn kívüli megfigyelésre is.

Nem ez az első eset, hogy az Apple-t hasonló vádakkal illetik. A The Verge 2021-ben már publikált egy írást, amelyben a cég adatvédelmi politikájának ellentmondásos mivoltára hívták fel a figyelmet, és akkor is felmerült, hogy az Apple nyomon követi a felhasználók személyes fiókjait. Jelenleg azonban a legújabb vádak inkább összeesküvés-elmélet szagát árasztják, mintha egy üldözési mániával küzdő egyén osztaná meg aggodalmait.

Azt, hogy mennyire valósak Bhakta állításai, a bíróság eldönti. A per kifutása mindenképpen érdekes, joggal lehetünk kíváncsiak már most az eredményére. Már az önmagában érdekes kérdés, hogy az Apple hogyan kéri arra a dolgozóit, hogy lehetőség szerint a magáncélú eszközeiket használják munkavégzés közben is.