Képes-e Ciprus hatékony lépéseket tenni az illegálisan lerakott hulladékok problémájának kezelésére?
A Ciprusi Köztársaságban a hulladékgazdálkodás komoly kihívásokkal küzd. A sziget területén a megújított anyagok aránya jelentősen elmarad az Európai Unió által megszabott normáktól, míg a hulladéklerakókba kerülő szemét mennyisége aggasztóan magas. Emellett több illegális szemétlerakó is fellelhető, amelyek tovább súlyosbítják a helyzetet.
Az Európai Unió évente körülbelül 2,2 milliárd tonna hulladékot generál, ami fejenként átlagosan 5 tonnát jelent. Az unió prioritást ad a hulladékmegelőzésnek és az újrahasználatnak, és ha ezek nem kivitelezhetők, akkor az újrahasznosítást részesíti előnyben. A legrosszabb megoldás, amely a legnagyobb környezeti terheléssel jár, a hulladéklerakás.
Az EU-ban jelenleg a hulladék mintegy 15%-a hulladéklerakókban végzi, ezek használata pedig szigorúan szabályozott. Az 1999-es irányelv előírja azokat a szabványokat, amelyek célja az emberi egészség és a környezet, azaz a felszíni vizek, a talajvíz, a talaj és a levegő védelme a hulladék gyűjtésének, szállításának, tárolásának, kezelésének és ártalmatlanításának káros hatásaitól. Csak biztonságos és ellenőrzött hulladéklerakási tevékenység engedélyezett. A szabályok be nem tartása pénzbírságot von maga után.
Az irányelv célja, hogy 2035-re a kommunális hulladék elhelyezésének arányát 10% alá csökkentse. Az illegális hulladéklerakók száma az utóbbi évek során folyamatosan csökkent az EU területén. Ugyanakkor az Európai Bizottság több tagállamot is a Bíróság elé állított, és Ciprust már elítélték a hulladék illegális lerakásának megakadályozására tett erőfeszítések hiánya miatt.
A Ciprusi Köztársaság helyi civil szervezetei már évek óta aktívan monitorozzák és dokumentálják az illegális hulladéklerakókat.
"A környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások rendkívül súlyosak. Ez a hatalmas mennyiségű hulladék mérgező anyagokat szabadít fel, amelyek súlyosan szennyezik a természetet, a talajvizet és mindent körülöttünk" - figyelmeztet Natasa Ioannou, a Föld Barátai Ciprus projektvezetője, miközben végigjárjuk az ország fővárosa, Nicosia közelében található óriási illegális szeméttelepet.
Pedig a megoldások rendelkezésre állnak - állítja.
Elengedhetetlen, hogy rendelkezésünkre álljon egy jól megtervezett és átlátható lerakási infrastruktúra. Hiszen ha a közelünkben nem található egy 'zöld pont', akkor az előbb-utóbb problémákat fog okozni. A második lépés a hatékony szabályozás, valamint a jogszabályok szigorú betartatása. Amennyiben tudomásunk van arról, hogy egy probléma huzamosabb ideje fennáll, indokolt lehet térfigyelő kamerák telepítése is. Továbbá fontos, hogy az embereket ösztönözzük a hulladék helyes kezelésére. Nem mindig a büntetés az egyetlen megoldás; létfontosságú, hogy más lehetőségeket is kínáljunk a körforgásos gazdaság megvalósítására.
Az aktivisták segítettek egy interaktív térkép létrehozásában, amelyen a szemétlerakók valós időben követhetők.
"Amikor eljövök ezekre a helyekre, és látom mindezt, dühöt és csalódottságot érzek. A vidékünknek nem így kellene kinéznie. Ciprusnak nem így kellene kinéznie. Ez visszataszító" - mondja Natasa, miközben elvisz minket egy másik illegális hulladéklerakóhoz, amely mindössze 30 percre van az elsőtől. "A hatóságok azt mondják, hogy nincs elegendő forrásuk. Akkor meg kell találni a módját a források biztosításának. Ha évről évre ugyanazzal a kifogással állnak elő, az a politikai akarat hiányáról tanúskodik."
Milyen lépéseket tesznek a ciprusi hatóságok?
Egy kis nicosiai kerületből érkezett egy meglehetősen korlátozott, de egyértelmű válasz, amely az "Annyit fizetsz, amennyit kidobsz" kezdeményezés elsődleges bevezetéséről számol be.
Az Európai Unió által jóváhagyott rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználók hulladékdíjukat a hulladékkezelő rendszerbe leadott vegyes hulladék mennyisége alapján határozzák meg - fejtette ki a kerület alpolgármestere.
"A rendszer bevezetésének első évében 5000 tonna hulladékkal foglalkoztunk, ami 40%-os csökkenést jelent a kommunális szemét mennyiségében" - nyilatkozta Andreas Constantinou, a kerület alpolgármestere. "A szemléletváltás elérése nem volt könnyű feladat, de a jövő generációjába helyeztük a legnagyobb hangsúlyt. Iskolai programokat indítottunk, ahol a gyerekeken keresztül próbáltuk megváltoztatni a felnőttek gondolkodásmódját."
Más települések is hamarosan példát vesznek róluk. Azonban ez még mindig nem elegendő a hazánkban tapasztalható óriási szükségletek kielégítéséhez. Éppen a forgatásunk napján az Európai Bizottság ismételten a jogi fórum elé citálta Ciprust, újabb bírságok kiszabását követelve az illegális hulladéklerakók kezelésének mulasztása miatt.
Az ország Környezetvédelmi Minisztériumának vezetőjével Nicosia egyik nyolc Zöld Pontján találkozunk, ahol a tavalyi évben lenyűgöző, 8000 tonnányi hulladékot szelektáltak.
A kormány nyíltan beismeri, hogy évtizedeken át tétlenül szemlélte a hulladékgazdálkodás terén felmerülő hiányosságokat.
Theodoulos Mesimeris viszont úgy véli, hogy a közeljövőben kedvező fordulat várható a helyzetben.
Cipruson jelenleg több mint 20 Zöld Pont működik, és célunk, hogy egy hatékony hálózatot alakítsunk ki. Ennek érdekében tervezünk további 50 ilyen pontot létrehozni, valamint különböző infrastrukturális fejlesztéseket, mint például 'zöld sarkokat' és újrahasznosítási területeket. Ezzel szeretnénk széles választási lehetőségeket biztosítani a polgárok számára, valamint elérhetővé tenni azokat az anyagokat, amelyek szükségesek a hasznosításhoz, újrafelhasználáshoz és újrahasznosításhoz. Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi infrastruktúra nem felel meg az intézményi keretrendszer által támasztott követelményeknek - osztja meg véleményét.
"A megmaradó pontok helyreállítása és megtisztítása a következő két hónap során veszi kezdetét. Célunk, hogy Ciprust sürgősen mentesítsük az illegális hulladéklerakóktól, miközben olyan intézkedéseket alakítunk ki, amelyek megelőzik az illegális hulladéklerakás későbbi megjelenését."
Ciprus saját kormánya is elismerte, hogy az illegális hulladéklerakók felszámolásának költségei magasabbak, mint egy legális hulladékkezelő létesítmény működtetésének költségei.
