Tíz év elteltével Irak újraéled az Iszlám Állam romjain, egy új kezdet reményével.

Irak újjáépítése az Iszlám Állam pusztítása után mostanra már valós, kézzelfogható eredményekkel büszkélkedhet. A folyamatban számos kormányzati, nemzetközi és civil szereplő aktívan részt vesz, és ennek révén olyan programok indultak el, amelyek célja az alapvető közszolgáltatások helyreállítása, valamint a gazdasági és társadalmi stabilitás megteremtése. Az együttműködés és a közös erőfeszítések eredményeként Irak újra talpra állhat, és remélhetőleg egy fényesebb jövő felé haladhat.
Az arab ország újabb történelmi pillanat küszöbén áll: 2025 júliusában újból megnyílik a Moszuli Nemzetközi Repülőtér. Az ünnepélyes rendezvényen a helyi vezetők mellett nemzetközi szervezetek képviselői is jelen voltak. A több mint egy évtizeden át romokban heverő repülőtér újjáépítése nem csupán infrastrukturális, hanem szimbolikus jelentőséggel is bír: ez a város, amely a legmélyebb pusztulást élte át, most újra megnyitja kapuit a világ felé, jelezve a helyreállítás és a remény hírnökét.
A repülőtér 2014-ben az Iszlám Állam (ISIS) uralma alá került, és hamarosan a szervezet egyik stratégiai központjává lépett elő. Most, hogy a légi forgalom újraindul, lehetőség nyílik a turizmus és a kereskedelem fellendítésére, ami hozzájárulhat Irak gazdasági diverzifikációs céljainak megvalósításához.
2014 és 2017 között az Iszlám Állam példátlan brutalitással uralta Irak egyes területeit. Moszul, az ország második legnagyobb városa, a dzsihadista "kalifátus" iraki területeinek de facto fővárosává vált, ahol a terrorcsoport célzottan rombolta le a kulturális örökséget: felrobbantotta az al-Nuri nagymecsetet, továbbá minareteket, templomokat, könyvtárakat, sőt kórházakat is elpusztított.
Az iraki társadalom szinte minden rétege áldozatul esett a fenyegetéseknek. A jezidi közösség ellen irányuló etnikai tisztogatás, a síita közösségek folyamatos támadásai, valamint a civilek kényszermunkára való elhurcolása mind-mind a társadalmi összetartozás teljes lebontását célozták meg. Ezek a borzalmas események mély sebeket hagytak a társadalomban, tovább növelve a feszültséget és az ellentéteket.
A 2017-ben bejelentett katonai győzelem az Iszlám Állam felett csak a rehabilitációs folyamat hosszú és nehézkes kezdete volt. A felszabadított városokban az infrastrukturális rendszerek teljesen összeomlottak, milliók váltak hajléktalanná vagy belső menekültté. Az oktatási és egészségügyi szolgáltatások szinte megszűntek, működőképességük drámaian csökkent. Az újjáépítési folyamat során egész közösségeket kellett újraszervezni és új alapokra helyezni.
A moszuli repülőtér újranyitása nem elszigetelt eset, hanem egy átfogó, országos újjáépítési program része, amelyet az iraki állam nemzetközi szervezetekkel, külföldi cégekkel és multilaterális pénzügyi intézményekkel közösen hajt végre. A rekonstrukciós törekvések már 2017-ben megkezdődtek, amikor a Világbank 400 millió dolláros gyorssegéllyel újraindította Moszul és a többi felszabadított terület alapvető infrastruktúrájának helyreállítását.
A támogatás célja a közlekedési infrastruktúra, például utak és hídszerkezetek építése, továbbá közszolgáltatások, mint a víz- és csatornahálózatok telepítése volt. Ezen kívül kórházak és iskolák felújítása, valamint közintézmények újraszervezése is szerepelt a programban. Moszulban újjáépítették a Tigris folyón átívelő hídakat, emellett helyreállították azokat az egészségügyi létesítményeket is, melyek az Iszlám Állam hatalma alatt évekig hadi raktárként vagy börtönként működtek.
E párhuzamos időszakban elindult az UNESCO "Revive the Spirit of Mosul" nevű kezdeményezése, amely a város gazdag kulturális örökségének újjáélesztését tűzte ki célul. A több mint 115 millió dolláros projekt keretében megújult az al-Nuri nagymecset és az ikonikus minaretje, emellett számos keresztény templom és kolostor is visszanyerte eredeti szépségét. Az UNESCO külön hangsúlyozta, hogy a helyi közösség tagjai, beleértve munkásokat, mérnököket és egykori lakosokat, aktívan részt vettek a helyreállítási munkálatokban, így a projekt nemcsak az épületek, hanem a közösség rehabilitációját is elősegítette.
A fejlesztések nem csupán Moszul környékét érintették, hanem Irak déli területeit is. Bászraban, amely a déli régió szívében helyezkedik el, megkezdődött az al-Faw kikötő építése. Ez a beruházás a Perzsa-Arab-öböl legjelentősebb infrastrukturális projektje, amelynek célja, hogy Irakot vasúti és közúti hálózatokon keresztül összekapcsolja Törökországgal és Európával. A "Development Road" (Fejlesztési Út) néven ismert projekt körülbelül 17 milliárd dolláros befektetést vonz, és várakozások szerint 2030 után teljesen üzembe áll, évente több milliárd dolláros bevételt teremtve az országnak. Amennyiben a projekt sikeresen megvalósul, Irak a térség egyik kulcsfontosságú logisztikai központjává léphet elő.
Bagdad sem maradt ki az infrastrukturális reneszánszból: megkezdődött a főváros metróhálózatának építése, amely egy 148 kilométeres gyorsvasúti rendszer formájában valósul meg. A több milliárd dolláros beruházás várhatóan 2029 májusára készül el, és célja, hogy tehermentesítse a fővárosi tömegközlekedést és korszerűsítse a városi mobilitást.
Az energiatermelés szektorában figyelemre méltó előrelépések zajlanak: a BP brit olajipari óriás 25 milliárd dolláros megállapodást kötött az iraki kormánnyal, amely négy jelentős olajmező és a hozzájuk tartozó infrastruktúra modernizálására vonatkozik. Ezeket a mezőket korábban elhanyagolták, sőt, az ISIS irányítása alatt álltak, de most újra életre kelnek, és visszatérnek a termelésbe. A beruházás célja Irak energiaellátásának stabilizálása és az exportkapacitások növelése, ami kulcsszerepet játszhat az ország gazdasági fejlődésében.
Ezen kívül a jezidi közösség otthonául szolgáló Szindzsár térségében és a Ninivei-síkságon átfogó fejlesztési programok vettek kezdetet. Ezek a kezdeményezések arra irányulnak, hogy javítsák a kisebbségi közösségek lakhatási, egészségügyi és oktatási körülményeit. Emellett céljuk a társadalmi stabilitás erősítése is, amely elengedhetetlen a visszatelepülési folyamatok előmozdításához.
Az Iszlám Állam jelenléte Irakban napjainkban már inkább sporadikus jellegű, mivel egyes vidéki és hegyvidéki területeken még mindig működnek kisebb csoportjaik. Különösen Kirkúk és Dijála környékén hajtanak végre kisebb támadásokat. Ezek az akciók azonban messze elmaradnak a 2014-2017 közötti időszak intenzitásától, sem logisztikai, sem politikai, sem társadalmi szempontból. A biztonsági helyzet jelentős javuláson ment keresztül, de a lakosság kormányba és a jövőbe vetett hite még mindig ingadozó. A posztkonfliktusos állapotot továbbra is árnyékolják a háborús traumák, a politikai megosztottság és a rendszerszintű korrupció, amelyek mélyen beágyazódtak a társadalom mindennapjaiba.
A korábban elhagyatott városrészek újra életre keltek, az iskolák ismét megnyitották kapuikat, és a kórházak is újra működésbe léptek. Bár a gazdasági aktivitás még mindig törékeny, a jelek azt mutatják, hogy fokozatosan élénkül, különösen a logisztikai és építőipari ágazatokban. Az al-Faw kikötő, a moszuli repülőtér, valamint a Bagdadba tervezett metró nem csupán új munkalehetőségeket kínálnak, hanem visszaadják az iraki emberek hitét abban, hogy országuk saját jövőjének alakítására képes.
A siker azonban nem garantált. A fenntartható rehabilitáció hosszú távon csak akkor hozhat változást, ha nem csupán a romokat takarítják el, hanem azokat a társadalmi és politikai struktúrákat is megreformálják, amelyek lehetővé tették az Iszlám Állam térnyerését.
Irak napjainkban a fájdalmas múlt, a kényes jelen és a reményekkel teli, mégis kérdéseket felvető jövő határvonalán helyezkedik el. A jelenlegi befektetések irányt mutathatnak egy olyan állam kialakulásához, amely stabilabb, összetartóbb és fejlettebb közösséget épít.
Az, hogy mindez valóban megvalósul-e, számos tényezőtől függ. Egy dolog azonban kétségtelen: ahol hajdan a dzsihadisták fekete zászlói lengették a szelet, ott ma már ismét utasokat fogadnak a repülőtéri terminálok. Ez önmagában is egyfajta győzelmet jelent.
A szerző az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatójaként tevékenykedik, ahol a migrációs folyamatok mélyreható elemzésére és megértésére összpontosít.
Borítókép: A moszuli repülőtér újbóli megnyitása 2025. július 16-án. Fotó: Anadolu / Getty Images.