Tudta, hogy a növények is képesek kommunikálni egymással? A Debreceni Egyetem kutatói felfedték ezt a rejtélyes nyelvet!
A Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatócsoportja az Európai Tudományos és Technológiai Együttműködés (COST) keretein belül mélyrehatóan tanulmányozta a növények közötti kommunikáció kémiai és fizikai aspektusait. E kutatások eredményeit a növénytudomány élvonalbeli nemzetközi szaklapjában, a Trends in Plant Science-ben tették közzé, ezzel hozzájárulva a tudományos diskurzus gazdagításához.
A növények kommunikációja nem csupán egymás között zajlik, hanem más élőlényekkel is rendkívül bonyolult, sokszínű formákban valósul meg. Az általuk kibocsátott kémiai jelek – mint például illékony vegyületek, fehérjék, nukleinsavak és metabolitok – mellett fizikai jelek, mint az érintés vagy az ultrahang is szerepet játszanak. Ezek az információk a környezetükben zajló eseményekről, veszélyekről és lehetőségekről tájékoztatják a környező élőlényeket. Az üzenetek így nemcsak a közeli növények, hanem más élőlények számára is érthetőek, gazdagítva ezzel az ökoszisztéma kommunikációs hálózatát.
Az epigenetikai módosulások azonosítása révén a kutatók képesek olyan növényeket kiválasztani, amelyek érzékenyebben reagálnak a környezeti hatásokra.
A növények képesek jelezni a környezetükben zajló eseményeket, legyenek azok fenyegetések, mint a kártevők, vízhiány vagy versenyző növények, ugyanakkor a szimbiotikus együttműködés lehetőségeit is érzékelhetik. Dr. Dobránszki Judit, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ vezetője hangsúlyozta, hogy a legújabb kutatások rámutattak: ezek a kommunikációs mechanizmusok epigenetikai szabályozás alatt állnak.
A tanulmány alaposan feltárja, miként interpretálják a növények a rájuk ható kémiai és fizikai ingereket az epigenetika "nyelvén". A kutatók emellett arra is fókuszáltak, hogy ezek az epigenetikai módosulások hogyan formálják a növények stressztűrő képességét, alkalmazkodási stratégiáit és memóriáját.
Az epigenetikai mechanizmusok feltárása új távlatokat nyit a klímaintelligens növények kifejlesztésében. Ezek a növények képesek hatékonyabban reagálni a környezeti változásokra, így kevesebb vegyszert és öntözést igényelnek, ami hozzájárul az ökológiai lábnyom csökkentéséhez, valamint az emberi egészség javításához.
A kutatók arra is fókuszálnak, hogyan lehet a felkészített növényeket "donorként" alkalmazni, mivel ezek a növények képesek átadni stressztűrő képességüket a környező növényeknek.
A nemzetközi kutatócsoport tanulmánya rávilágít az epigenetika szerepére a növények biokommunikációjában és alkalmazkodásában. Az eredmények mezőgazdasági hasznosítása jelentős előnyökkel járhat, különösen a fenntartható növénytermesztés terén.
A kutatás a TKP2021-EGA-20 projekt keretein belül valósult meg, amelynek támogatását a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapja biztosította.
