Ungváry Zsolt: Felnőtt kiváltságok - Lehetséges-e a gyerekek kizárása a fürdőkből? A fürdőzés kultúrája évszázadok óta fontos szerepet játszik a társadalmi életben, azonban napjainkban egy újabb vitatott kérdés merült fel: vajon a gyerekek kitilthatók-e
Az emberi civilizáció rendkívül érdekes jelenség, amely a természet alapvető törvényeivel szöges ellentétben áll. A jóléti és gazdag társadalmakban, ahol a kényelem és a bőség uralkodik, a gyermekek száma folyamatosan csökken, sőt, egyes közösségek már az önfenntartásra sem képesek. Míg az állatvilágban a kedvező körülmények, mint a bőséges táplálék és a biztonság, a populációk virágzását eredményezik, addig az emberi faj esetében ez a tendencia éppen ellenkezőleg alakul. A modern társadalmakban a jólét paradox módon a reprodukció csökkenéséhez vezet, ami elgondolkodtató kérdéseket vet fel a jövőnkkel kapcsolatban.
Magyarországon évtizedek óta jelen van a gyermekvállalással kapcsolatos kihívás, és a jelenlegi kormány jelentős lépéseket tesz a helyzet javítása érdekében. Azonban ezek az intézkedések főként pénzügyi jellegűek, és ahogyan azt tapasztalhattuk, a gazdasági környezet nemcsak hogy nem befolyásolja pozitívan a gyermekvállalási kedvet, hanem sok esetben éppen ellenkező hatást gyakorol rá.
A belső motivációk, a divat, a társadalmi trendek és a kortárs vélemények sokkal nagyobb szerepet játszanak a döntéseinkben, mint azt sokan gondolnák. Amikor a házasság vagy a nagyszülői családmodell háttérbe szorul a repülős kalandok, a fesztiválok és az örök fiatalos életérzés kedvéért, akkor még a legerősebb, legmélyebb ösztönök is elveszíthetik jelentőségüket. Ha pedig a környezet nem kedvez a gyereknevelésnek, még a legjobb anyagi támogatás mellett is előfordulhat, hogy az energiáink más irányba terelődnek, ami hosszú távon káros hatással lehet a családi életre.
A kutyatartás mint hobbi folyamatos népszerűsítése, valamint az állatok iránti érdeklődés felkeltése érdekében igyekeznek lecserélni azokat az érzéseket, amelyek a gyerekekkel kapcsolatos előítéletekhez vezetnek. Ennek a gyerekellenes légkörnek a kialakulásához hozzájárulnak olyan intézkedések is, mint amilyeneket nemrégiben két budapesti fürdő bevezetett: a 14 éven aluliakat kitiltották. A Rudas fürdőben ez már régóta így van, augusztus elsejétől pedig a Széchenyi is csatlakozik ehhez a gyakorlathoz.
Szemérmetlenül azzal indokolták a döntést, hogy a gyógyvíz potenciálisan veszélyes lehet a gyermekek egészségére. Csakhogy ezzel az a probléma, hogy eddig is fel volt tüntetve a forró fürdőknél, hogy nem ajánlják kicsiknek, a többi szolgáltatást viszont bátran igénybe vehették. Ráadásul, ha valóban ennyire kockázatos lenne, akkor eddig súlyos veszélynek tették ki a gyerekeket, és azok az intézmények, amelyek továbbra is beengedik őket, szándékosan ártanak nekik? Én személy szerint Zuglóban nőttem fel, és rengeteget jártam a Széchenyi fürdőbe, akárcsak a nővérem a fiaival. Mindannyian túléltük ezeket a kalandokat.
A jelenlegi döntés nyilvánvalóan nem csupán az érintettekre vonatkozik, hanem kiterjed az egész családra, beleértve a nagyobb testvéreket és a szülőket is. Hiszen senki sem hagyná otthon a legkisebbet, miközben ők maguk szórakoznának, és a közös élményekből sem akarnak kimaradni.
Valóban zavaró lehet, ha a gyerekek ugrálással, zajongással zavarják a többieket, ez azonban megoldható; elsősorban a szülők felelőssége. Meg lehet értetni a gyerekkel a szabályok betartását, akivel mégsem, azt valóban a szülőnek nem kell elvinnie ilyen helyekre, illetve ha vét a házirend ellen, akkor ki kell utasítani. Ezen az alapon a felnőtteket is ki lehetne tiltani, mert hátha berúgnak és zaklatják a többieket, neadjisten belehánynak a szaunába, vagy a felgyülemlett tesztoszterontól izgatott férfiakat, mert hátha rácsapnak a fürdőruhás nők fenekére.
Általában az a társadalmi réteg, amely most éppen megértő a kollektív büntetésekkel szemben, az elsők között szólal meg, amikor szülőként fegyelmező magatartást észlel, például amikor egy szülő rászól a gyerekére, vagy nem engedi neki, hogy "szabadon" élje az életét. Pedig a gyerekek valóban igénylik a határokat, gyakran provokálják is azok kialakítását, és végül elfogadják azt. Sok esetben ez akár fizikai beavatkozást is megkövetel, például ha a gyerek hirtelen az úttestre szeretne szaladni, akkor azt el kell kapni, vagy ha a víz fröcskölésével zavarja a kövér bácsit az uszoda lépcsőjén, akkor arrébb kell vinni.
A kivitelezés is elég aggályos: személyit fognak kérni belépéskor? Ezt az alkohol- és dohányvásárlásnál sem sikerült megoldani, pedig ott valóban volna is értelme. Most majd a pénztárosok vizslató szeme dönti el a kamaszodó kislányról, igazoltassa-e, mielőtt bebocsátja a kiváltságosok szentélyébe?
Hasonló kihívásokkal más országokban is szembesülhetünk: Franciaországban például élénk politikai és társadalmi diskurzus bontakozott ki a gyermekmentes üdülőhelyek körül. Míg egyesek a gyerekek kizárását diszkriminatívnak és embertelennek tartják, mások azt állítják, hogy ezek a szállodák kizárólag a nyugalomra vágyó vendégek igényeit szolgálják ki. Laurence Rossignol, a korábbi családügyi miniszter, úgy véli, hogy a gyermekmentes üdülőhelyek intoleráns társadalmat teremtenek, és ezért be kellene őket tiltanunk. "Nem alakíthatjuk úgy a társadalmunkat, hogy elválasztjuk magunktól a gyerekeket, akárcsak egyes intézmények nem fogadják a kutyákat. A gyerekek nem kellemetlen háziállatok" – mondja Rossignol.
Képzeljük el, hogy egy szálloda vagy fürdő olyan embereket zárna ki, mint a színesbőrűek, nők, túlsúlyosak, magasak, kopaszok vagy tetováltak. Már a gondolat is felháborító, szinte elképzelhetetlen egy ilyen diszkrét megkülönböztetés. Az efféle kizárás nemcsak hogy elfogadhatatlan, hanem a társadalom alapelveivel is ellentétes.
A generációk között nem lehet éles határokat húzni; a természetes elkülönülés elkerülhetetlenül megjelenik. Ugyanúgy, ahogy a hatalomnak nem lenne helye ebben a folyamatban, úgy a mesterséges, kor szerinti megkülönböztetés sem védi meg a jólétben élőket a gyerekek zajától.
A minden apróságon felhördülő, a diszkrimináció legkisebb jelére is tollat és klaviatúrát ragadó jogvédőknek jó szívvel ajánlom: gyűjtsenek aláírást a Széchenyi Fürdő elleni bojkottra. Végre lenne egy témájuk, amihez tudnék csatlakozni.
Kapcsolódó témák:
