Varga Mihály szavai igazolást nyertek: egy valóban meglepő felfedezésre jutottunk az élelmiszerek árazásával kapcsolatban.
Legfrissebb szavazásunk meglepő és elgondolkodtató eredményeket tárt fel az inflációról alkotott vélemények terén.
Inflációs adatokat közölt a héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), 2025 szeptemberében a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Augusztushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak. A lakosság mindennapi életének szempontjából azonban különösen az élelmiszerek inflációjának alakulása a fontos, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mégis mennyibe kerül egy átlagos bevásárlás. A hivatalos adat szeptemberben a következőképpen alakult:
Az élelmiszerek ára az előző év azonos időszakához képest 4,7 százalékkal emelkedett, ha a vendéglátóipari szolgáltatásokat nem számítjuk bele, akkor ez az emelkedés 3,0 százalékra csökken. Különösen jelentős növekedés figyelhető meg a csokoládé és kakaó esetében, ahol az árak 19,2 százalékkal, míg a tojás ára 18,2 százalékkal emelkedett. A kávé ára is jelentősen nőtt, 17,6 százalékkal, míg az édesipari lisztesáruk 13,1 százalékkal drágultak. A gyümölcs- és zöldséglevek ára 11,9 százalékkal, a büféáruké pedig 9,5 százalékkal nőtt. Az idényáras élelmiszerek, mint a burgonya, friss zöldségek és gyümölcsök, 9,2 százalékkal drágultak, ezen belül a friss hazai és déligyümölcsök esetében a növekedés elérte a 19,6 százalékot. Az étolaj és a házon kívüli étkezés költségei egyaránt 8,4 százalékkal emelkedtek. A termékcsoporton belül a margarin ára kiugróan, 29,0 százalékkal nőtt, míg a liszt ára 12,0 százalékkal, a tejtermékeké 8,4 százalékkal, a cukoré 8,2 százalékkal, a párizsi és kolbász árak 7,7 százalékkal, a tej ára 7,4 százalékkal, a sertéshúsé pedig 4,5 százalékkal csökkent. Augusztushoz képest összességében az árak 0,2 százalékkal mérséklődtek.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a közelmúltban megrendezett közgazdász-vándorgyűlésen kifejezte aggodalmát a lakosság körében tapasztalható magas inflációval kapcsolatban. Az eseményről készült helyszíni tudósítás szerint az MNB vezetője hangsúlyozta, hogy az inflációs nyomás mértéke aggasztó, és várakozásai szerint a helyzet nem fog hamarosan javulni.
Az infláció kérdéskörén túl fontos, hogy figyelmet fordítsunk az inflációs várakozásokra is, hiszen ezek csökkentése elengedhetetlen az árstabilitás eléréséhez. Jelenlegi helyzetünkben a várakozások jelentősen meghaladják a tényleges inflációt, amely jelenleg 5 százalék alatt mozog, míg a várakozások szintje a 2022 elején mért, 8 százalékos tényleges inflációval megegyező szinten áll. E helyzet kezeléséhez szükséges, hogy a várakozásokat megfelelően horgonyozzuk, így biztosítva a gazdasági stabilitást.
Az MNB vezetőjének friss megnyilvánulása új színt hozott legutóbbi szavazásunk eredményeibe, ahol arra voltunk kíváncsiak, olvasóink hogyan tapasztalják az inflációt az élelmiszerboltok látogatása során.
Ahogy a grafikonunk is szemlélteti, Magyarországon komoly gondot jelent a vélt drágulás mértékének eltúlzása. A válaszadók csupán 1 százaléka tudta pontosan megbecsülni az élelmiszerek árának emelkedését. A helyzet súlyosságát tovább hangsúlyozza, hogy a megkérdezettek 60,2 százaléka legalább háromszoros túlbecslést adott az inflációs adatokról, míg 22,2 százalék a valós élelmiszerár-növekedés ötszörösét érzékelte. Varga Mihály megállapítása tehát helytálló: a lakosság nézőpontjából nézve valóban jelentős torzulások figyelhetők meg ezen a területen.
A GKI Gazdaságkutató legutóbbi, júliusi elemzése számos okot azonosított a túlzott inflációérzékelés mögött. A kutatók szerint a széleskörű pesszimizmus és a korábbi kedvezőtlen tapasztalatok mellett más tényezők is befolyásolják, hogyan érzékeljük az áremelkedéseket. Érdekes megfigyelés, hogy hajlamosak vagyunk felnagyítani az infláció mértékét, mivel egy-egy kiemelkedően negatív vásárlási élmény sokkal inkább rögzül az emlékeinkben, mint a kedvezőbb tapasztalatok.
