Évtizedek óta fennálló súlyos konfliktus végére tehet pontot egy jelentős pilisi projekt.

A magyarföldi husáng populációjának körülbelül fele a Pilis gyönyörű tájain él, ahol emellett a siklóernyősök és sárkányrepülősök számára is népszerű elugróhely található. A Pilisi Parkerdő Zrt. felhívta a figyelmet arra, hogy a folyamatos látogatás és taposás veszélyeztetheti a fokozottan védett vadvirágok fennmaradását. E problémák orvoslására hazánkban egyedülálló kezdeményezés bontakozhat ki, amely célja a természet védelme és a szabadidős tevékenységek összehangolása.

A siklóernyősök és a természetvédők közötti régóta fennálló feszültség talán végre megoldódhat egy új uniós projekt révén. A Pilis-tető, amely Budapest közvetlen közelében található, a legnépszerűbb helyszínek közé tartozik a siklóernyősök és sárkányrepülők körében. Ugyanakkor e csodás tájon hazánk ritka természeti kincse, a magyarföldi husáng világállományának jelentős része is megtalálható, ami még inkább indokolja a környezet védelmét.

A Pilisi Parkerdő Zrt. legfrissebb közleménye szerint a sportolók aktivitása komoly veszélyt jelent a fokozottan védett vadvirágok fennmaradására. Ezen problémát a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közösen indított projektje hivatott kezelni, amelynek célja, hogy

Megépítik az ország első hivatalos siklóernyős elugróhelyét.

A tervek között szerepel az élőhelyet védő vadvédelmi kerítés felújítása, valamint egy új, emelt fémszerkezetű tanösvény kialakítása is. Amennyiben ezek a fejlesztések megvalósulnak, a siklóernyősök biztonságosan indulhatnak útnak, a kirándulók pedig bátran élvezhetik a csodás panorámát, miközben a fokozottan védett gyep érintetlen állapotát megőrizzük.

A közleményben kiemelik, hogy a magyarföldi husáng élőhelyét számos károsító tényező fenyegeti. A legjelentősebb problémát a fokozódó turizmus és az illegális területhasználat jelenti, amelyek következtében taposási károk keletkeznek. Ezek a károk elsősorban a siklóernyősök, sárkányrepülősök, valamint a kirándulók és kerékpárosok aktivitása miatt alakulnak ki. A husáng élőhelyének védelme érdekében a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park egy átfogó megoldást dolgozott ki, amelynek középpontjában egy emelt szintű acélszerkezetes tanösvény és egy biztonságos elugrópont áll. E törekvések célja, hogy megőrizzék ezt a különleges élőhelyet a jövő generációi számára.

A terület védelmi berendezéseinek korszerűsítése új kihívások elé állít bennünket. A vadállomány védelme mellett az illetéktelen behatolók elleni kerítés több helyen súlyosan megsérült; sok szakaszon átvágták, a betonba süllyesztett faoszlopos kapuk megbillentek, és a fokozottan védett területet jelző táblák is leverték. Ennek következtében a védelmi intézkedések hatékonysága gyakorlatilag megszűnt.

A tanösvény és az elugrópont megalkotásánál külön figyelmet fordítottak a kerékpárral érkező látogatókra, ezért a kerítés mentén kerékpártároló is helyet kapott. Az új elugrópont tervezési folyamatába a siklóernyősök és sárkányrepülősök képviselőit is bevonták, így biztosítva, hogy a légies élmények kedvelői is megtalálják a helyüket.

Az Éles-kő nevű szikla ideális helyszín számukra, figyelembe véve a szélirányokat és az akadályok nélküli nekifutás lehetőségét.

A fokozottan védett magyarföldi husáng egy igazi jégkorszak előtti reliktum, mely évezredeken át megőrizte létezését. Ez a különleges növény hazánkban endemikus, azaz csak itt található meg, és világszerte csupán hat helyen fordul elő, a legtöbb példány a Pilis-tetőn él. Impozáns megjelenésével, ernyős virágzatával és sárgás-zöld színével könnyen magára vonja a figyelmet. Bár küllemében sok szempontból hasonlít a kaporra, a husáng hazánk egyik legértékesebb természetvédelmi kincse, amely a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) Vörös Listáján is helyet kapott. A tanösvény koncepciójának kialakítása során figyelembe vették a növény karakterisztikáját: az enyhe töréspontok, elágazások és teraszok mind a husáng sajátos felépítésére utalnak. Ezen kívül a növény habitusa az acél tanösvény formájában is megjelenik, így a látogatók nemcsak a természet csodáit ismerhetik meg, hanem egyben a husáng különleges világába is bepillantást nyernek.

A LIFE endemic PANALP projekt keretében, amely a Pannon és Alpesi biogeográfiai régió határterületén található szárazgyepek endemikus növényfajainak megőrzésére összpontosít, a Pilisi Parkerdő Zrt. támogatást nyert a természetvédelmi fejlesztésekhez. Külön figyelmet fordítanak a Pilis-tetői területen a magyarföldi husáng védelmére. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai felügyeletével végrehajtott munkálatok február elején kezdődnek, és várhatóan december végére befejeződnek. A projekt terveit a Pilisi Parkerdő Zrt. megbízásából a KIMA Studio Kft. készítette el.