A Hold rejtett oldalának formálódását valószínűleg vulkánkitörések befolyásolták.

Ez volt az első alkalom, hogy megvizsgálták a Hold túloldalán lévő kőzeteket és úgy tűnik, a sziklák több milliárd évre visszanyúló vulkáni tevékenységről árulkodnak. A Chang'e-6 misszió csaknem két kilogramm holdtalajt gyűjtött be és júniusban egy kapszulában juttatták vissza a Földre. Az analízisek eredményeit a Science-en és a Nature-ön tették közzé.

A tanulmány társszerzője, Qiu-Li Li, aki a pekingi Tudományos Akadémia kutatói csapatának tagja, a következőket mondta:

Kína második holdi küldetése a Hold rejtett, túlsó oldalán landolt, miután 2019-ben sikeresen végrehajtotta a Chang'e-4 missziót. Mindkét űrszonda az Aitken-medencében, a Hold egyik legöregebb és legnagyobb kráterében érte el a felszínt. Ez a hatalmas mélyedés, amely körülbelül négymilliárd évvel ezelőtt egy hatalmas meteor becsapódásának következményeként jött létre, mintegy 2500 km átmérőjű és akár 13 km mély is lehet. Az Aitken-medence a Naprendszer legnagyobb becsapódási medencéinek egyike, lenyűgöző mérete és geológiai jelentősége révén a kutatás középpontjába került.

A mintázat finom porának részecskéi méretüket tekintve egytől több száz mikrométerig terjedhetnek, és különféle geológiai korszakokból származó szemcsék keverékéből állnak. E mögött egy logikus magyarázat húzódik: a mikrometeoritok és a nagy energiájú naprészecskék folyamatosan bombázzák a kőzeteket, amelyek ennek hatására porrá zúzódnak. E por részecskéi aztán a levegőbe emelkednek, majd bárhol letelepedhetnek a felszínen, így új életet adva a föld különböző területeinek.

A kutatások során kiderült, hogy a mérések alapján számos porszem a körülbelül 2,83 milliárd évvel ezelőtt történt lávafelszínre törés nyomait őrzi. Emellett a tudósok 4,2 milliárd éves lávaszemcsékre is bukkantak. Ezek a felfedezések, valamint más vizsgálatok arra utalnak, hogy a Hold vulkáni tevékenysége évmilliárdokkal ezelőtt is aktív volt, mielőtt a bolygó mai, viszonylag statikus állapotába átmenetelt nyert volna.