Zelenszkij úgy véli, hogy az elégedetlen ukrán állampolgároknak érdemes lenne állampolgárságot váltaniuk. | Demokrata
Az ukrajnai parlamenti választások időpontját kezdetben 2023 októberére tűzték ki, míg az elnökválasztásra 2024 májusában került volna sor. Azonban Zelenszkij elnök 2023 decemberében bejelentette, hogy a szavazóhelyiségek nem fognak megnyílni, amíg a hadiállapot fennáll.
A szombaton Münchenben megrendezett biztonsági konferencián Zelenszkij kifejtette, hogy "nyitott a választásokról folytatott párbeszédre, ám az ukrán nép ezt nem kívánja".
"A legfőbb prioritásom az ország túlélése" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy "nem rólam, hanem az ország jövőjéről beszélünk". Felvetette, hogy a választási folyamat folytatása a jelenlegi körülmények között aláásná a nemzeti egységet.
"Ha valakinek nem tetszik [a dolgok jelenlegi állása], választhat más állampolgárságot" - zárta Zelenszkij.
Az ITV Newsnak adott legutóbbi interjújában az ukrán vezető hasonló megállapításokat tett, hangsúlyozva, hogy "a választások kérdését az oroszok vetették fel".
Kifejtette, hogy a választások megtartásához előbb fel kellene oldani a hadiállapotot, ami valószínűleg a hadsereg tényleges összeomlásához vezetne. Arra is rámutatott, hogy jelenleg mintegy 8 millió ukrán tartózkodik külföldön.
A Reuters számára adott nyilatkozatában Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg, a hónap elején kiemelte, hogy "a legtöbb demokratikus országban a háború időszakában is sor kerül választásokra". Hozzátette: "Fontos, hogy [az ukránok] ezt megvalósítsák, mivel ez jótékony hatással lenne a demokráciára." A jelentés szerint Washington arra törekszik, hogy Kijev mielőbb, lehetőleg az év végéig elnöki és parlamenti választásokat szervezzen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt hónap végén úgy érvelt, hogy "illegitim státusza miatt [Zelenszkijnek] nincs joga aláírni semmit". Akkor megjegyezte, hogy az ukrán alkotmány nem irányozza elő az elnök hivatali idejének meghosszabbítását, csak a parlament számára biztosít ilyen lehetőséget, amelyet legitim kormányzó testületnek nevezett.
Az orosz elnök kiemelte, hogy a Moszkva és Kijev közötti lehetséges békemegállapodás jogi szempontból egyértelmű és átlátható kell, hogy legyen.
A hónap elején Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyértelművé tette, hogy az "orosz fél továbbra is nyitott a tárgyalásokra" Ukrajnával Zelenszkij kétes jogi státusza ellenére.
