A kormány üzenetet küldött Donald Trumpnak, és ennek következményeit a benzinkutaknál tapasztalhatjuk meg.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter lapunknak beszélt a közel-keleti konfliktus energiaárakra vonatkozó következményéről. Regős Gábor közgazdász pedig a legfrissebb fejleményeket kommentálta a kőolajár változásának figyelembevételével.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter lapunknak adott interjújában így fogalmazott: "Amennyiben valóban létrejött a fegyverszünet Irán és Izrael között, és az tartósnak bizonyul, az rendkívül kedvező hír lenne a globális közösség számára. Ha Trump elnök úrnak sikerült ezt elérnie, akkor csak annyit mondhatok: áldás rás, ahogy ő szokta kifejezni magát. Reméljük, hogy az orosz-ukrán konfliktus is mihamarabb véget ér."

A tárcavezető szerint a nagy félelem a Hormuzi-szoros lezárása, amire megvan a fizikai képessége Iránnak, és egy ilyen fejlemény a világ kőolaj-, valamint LNG-forgalmának jelentős részét érintené. Lantos Csaba úgy látja, ennek hatására emelkednének az árak.

Folyamatosan szerzünk be a spot piacon kőolajat és földgázt is. A lakosságot meg tudjuk védeni a rezsivédelmen keresztül, de ha drágábban tudjuk beszerezni a földgázt, amit a lakosság elfogyaszt, akkor a költségvetés tervezett kiadásához képest egy másik szám lenne ott, ami nagyobb természetesen

- emelte ki Lantos Csaba.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke kedden bejelentette, hogy tűzszünet lép életbe az iráni-izraeli konfliktusban. A hírt mindkét érintett fél megerősítette, azonban néhány órával később az izraeli oldal azt állította, hogy Irán megszegte a megállapodást. Ezzel szemben Teherán határozottan cáfolja ezt az állítást.

Regős Gábor közgazdász lapunk kérdésére hangsúlyozta: "A most kialakult helyzetről elmondható, hogy gyakran és nagyokat képes változni - ezt jól láthatjuk a talán váratlanul jött tűzszüneten, illetve annak gyors felrúgásán. Ebből a szempontból viszont az olajár nemcsak egy eredmény, de egy fontos indikáció is, hiszen megmutatja, hogy mit gondol a piac, mit gondol a világ az eseményekről, mennyire ítéli azt meg súlyosnak".

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy az olaj árának alakulását a háború nem csupán a kitermelés szempontjából befolyásolja. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Perzsa- és az Ománi-öblöket összekötő Hormuzi-szoros kulcsszerepet játszik az olaj és az LNG kereskedelmében, hiszen a világ olajkereskedelmének körülbelül ötöde ezen a forgalmas vízi úton halad át. Irán, a konfliktus előtt, a szoros lezárásával való fenyegetéseivel hozzájárult az olaj világpiaci árának emelkedéséhez.

Regős Gábor a piaci árak alakulásáról kifejtette:

A háború kitörése és az ebből fakadóan megnövekedett kockázatok (például a háború eszkalálódása, a szoros lezárása) az olaj árát a hordónkénti 64 dolláros szintről, ami egy hónapja még jellemző volt, 79 dollárig emelte. A tűzszünet hírére az ár 68-69 dollárra csökkent és ezen egyelőre a tűzszünet be nem tartása sem változtatott, azaz ezt a piac nem ítélte igazán súlyosnak.

A közgazdász rámutatott, hogy "a januári 80 dolláros csúcsértékhez képest az olajár az idei évben inkább csökkent. Ennek hátterében áll az OPEC+ tagországok termelésének növelése, valamint a vámoktól várt gazdasági visszaesés, amely csökkenti a keresletet. Ez azt jelenti, hogy a 79 dolláros ár sem volt rendkívül magas (bár elképzelhető, hogy a jövőben még emelkedik), csupán az utóbbi hetekben tapasztalt szinthez képest volt körülbelül 20%-kal magasabb."

Szerettük volna felfedezni, hogy milyen változások várnak ránk a magyar benzinkutakon. Regős Gábor kifejtette:

A benzinkutak rendkívül gyorsan reagálnak az olajárak ingadozásaira, ezért az utóbbi hetekben tapasztalt áremelkedés már részben tükröződik a kutak árlistáján. A következő napokban is valószínű, hogy újabb áremelkedések következnek be, így várhatóan ismét 6-ossal kezdődő üzemanyagárakkal találkozhatunk majd a töltőállomásokon.

"Amennyiben viszont tartós lesz az alacsonyabb ár, azaz tényleg sikerül lezárni a harcokat, akkor az üzemanyag ára ismét tud csökkenni, hiszen ennél - sok más termékkel szemben - jellemző, hogy lefelé is szokott változni. Az üzemanyagár az inflációs kosár 7,3 százalékát adja, így közvetlenül is érdemi hatása van az inflációra - meg persze közvetve, beépülve más termékek áraiba" - mondta a közgazdász.