Trump is ránk irányította a figyelmet, amikor lecsapott az orosz olajipari vállalatokra.
Megérkezett a Békemenet a Parlament elé, és a Kossuth tér zsúfolásig megtelt - nézd meg a fotókat és videókat!
Miután a két elnök budapesti találkozója meghiúsult, Donald Trump a Fehér Ház Ovális Irodájában tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy "elérkezett az idő" a szankciók bevezetésére. Az amerikai kormány két jelentős orosz olajipari vállalatot céloz meg, és a tervek szerint zárolják az érintett vagyontárgyakat, emellett további büntetőintézkedéseket helyeztek kilátásba azok számára, akik megszegik a szabályokat. Trump megjegyezte, hogy reméli, ezek a szankciók nem tartanak sokáig, hiszen a háború hamarosan véget érhet. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy döntésének célja a béke elősegítése, és sürgette Oroszországot, hogy azonnal hagyjon fel az értelmetlen vérontással.
Scott Bessent, az amerikai pénzügyminiszter, szintén kifejezte véleményét az eseményekkel kapcsolatban, hangsúlyozva: "Itt az ideje, hogy véget vessenek a gyilkolásnak, és azonnali tűzszünetet kössenek." Álláspontja szerint a szankciók célja, hogy megakadályozzák a Kreml háborús gépezetének további finanszírozását. Emellett arra ösztönözte az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy támogassák ezeket az intézkedéseket. Az amerikai pénzügyminisztérium továbbá jelezte, hogy kész további lépésekre is, amennyiben a helyzet nem változik.
A szankciók hatása nem csupán a Rosznyeftre és a Lukoilra terjed ki, hanem mintegy harminc leányvállalatukat is érinti. Az Egyesült Királyság már a múlt héten megkezdte ezeknek a cégeknek a célba vételét, míg az Európai Unió csütörtökön újabb szankciócsomagot fogadott el, amely tartalmazza az orosz cseppfolyósított földgáz importjára vonatkozó tilalmat is. David O'Sullivan, az EU szankcióügyi megbízottja csütörtökön találkozik John Hurley-vel, az amerikai pénzügyminisztérium egyik vezető tisztviselőjével, hogy egyeztessenek a következő lépésekről.
Trump reakciója, amelyet harag és indulat is jellemzett, egyfajta válasz volt arra, hogy Vlagyimir Putyin, az orosz elnök, látszólag megtévesztette őt. Putyin kezdetben békecsúcsot és kompromisszumkészséget ígért, ám a budapesti csúcsot előkészítő külügyminiszteri találkozón nem mutatott hajlandóságot az engedményekre. Továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Donbassz teljes területét átadják Oroszországnak, amivel az ukrán fél soha nem tudna egyetérteni. Putyin feltételezett kompromisszuma, amely végül nem valósult meg, hozzájárult ahhoz, hogy Trump lemondott az ukrán félnek szánt amerikai Tomahawk-rendszer átadásáról. Ezt a kérdést éppen a múlt pénteken vitatták volna meg Zelenszkijjel, és a rendszer átadása lehetőséget biztosított volna az ukránok számára, hogy komoly mélységi csapásokat mérjenek az orosz erőkre. Putyin fenyegető megnyilvánulása, miszerint a Tomahawk-rendszer átadása eszkalációt jelentene, világosan jelzi, hogy milyen célok vezérelték őt a tárgyalások során.
Ha ilyen fegyvereket vetnek be orosz terület ellen, a válasz nagyon komoly, mondhatni elsöprő erejű lesz. Gondolkodjanak el rajta
- mondta az orosz vezető.
Tény: Trump tiltási intézkedései elsősorban arra fókuszálnak, hogy Indiát, amely jelentős orosz olajimportőr, leválassza az orosz olajforrásokról. A tervek valószínűleg sikeresek lesznek. A Reuters legfrissebb jelentése szerint az indiai fél hajlandóságot mutat a változásra: az indiai finomítók készen állnak arra, hogy drasztikusan csökkentsék az orosz olajimportot, így alkalmazkodva a szankciókhoz.
Ami a helyzetünket illeti, felmerül a kérdés: vajon milyen hatással lehet a Trump-adminisztráció által bevezetett szankciók a magyar olajimportra? A válasz egyértelműen igen, még ha közvetett módon is: 2025 októberére több jelentős orosz beszállító továbbra is exportálni fog Magyarországra, annak ellenére, hogy a régóta fennálló szankciók mellett az Európai Unió is folyamatosan próbálja csökkenteni az orosz fosszilis energiahordozók jelenlétét a kontinensen. Jelenleg Magyarország az egyetlen két EU-tagállam egyike - a másik Szlovákia -, amely továbbra is orosz nyersolajat importál a Barátság kőolajvezetéken keresztül.
A Lukoil volt Magyarország legnagyobb, hosszú távú nyersolaj-beszállítója, köszönhetően a 2019-ben a Mol Csoporttal kötött megállapodásnak, amely 2025 júniusáig marad érvényben. E szerződés keretében évente több százezer tonna nyersolajat szállítanak a Barátság vezetéken keresztül, amely a Mol százhalombattai finomítójához vezet. Az utóbbi időszakban azonban különféle összeesküvés-elméletek kezdtek terjedni az interneten, amelyek szerint a nemrégiben bekövetkezett tűzeset a finomító területén nem véletlenszerű esemény. Egyesek úgy vélik, hogy a tűz összefüggésben állhat az orosz import elleni fellépéssel, vagy akár az ukránok orosz infrastruktúrára irányuló támadásaival is. Mindeddig azonban nem sikerült megerősíteni ezeket a pletykákat. A Lukoil kereskedelmi ága, a Litasco, szintén aktívan működik a régióban, ahol a finomítói és kiskereskedelmi tevékenységeket koordinálja. Mivel a Litasco a Lukoil 100%-os leányvállalata, valószínű, hogy az amerikai szankciók hatása rá is kiterjed.
Bár Ukrajna 2024 közepén szankciókat hirdetett a Lukoil ellen, ami jelentősen csökkentette a csővezetéken keresztüli szállítmányokat, Magyarország ennek ellenére folytatta a nyersolaj és a finomított termékek importját. A beszerzés nem közvetlenül az anyavállalattól történt, hanem Lukoilhoz kapcsolódó közvetítőkön keresztül.
Amikor 2024-ben a Lukoil exportját korlátozták, a Tatnyefty, egy másik jelentős orosz olajtermelő vállalat, azonnal reagált: növelte az exportját Magyarországra, így lényegében pótolva a kiesett mennyiség jelentős részét. 2025 közepére a Tatnyefty továbbra is kulcsszereplő maradt az olajszállítmányokban, hiszen a csővezeték-mentességek miatt Ukrajnán keresztül érkező nyersolaj jelentős hányadát biztosította a hazai piac számára.
Bár méretében elmarad a Lukoiltól, a Rosznyefty 2024 végén egyre jelentősebb szerepet játszik Magyarország olajimportjában. Energiaipari kutatások alapján a Rosznyefty a másodlagos beszállítói lánc részét képezi, amelyet Oroszország a szankciók megkerülésére alakított ki, így biztosítva a nyersolaj-kereskedelem folyamatos működését a Barátság csővezetéken keresztül. A Rosznyefty részesedése változó, de általában Oroszország Magyarországra irányuló teljes nyersolajexportjának 15-25 százalékát képviselik a kapcsolódó beszállítók.
Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere, a 2025-ös Orosz Energia Héten tett nyilatkozatában megerősítette, hogy az ország 2025-ben 5-5,5 millió tonna orosz olajat tervez importálni, ami változatlan marad a 2024-es szinthez képest. A nyersolaj-szállítmányok körülbelül 70%-a a Barátság vezetéken érkezik, míg a fennmaradó rész a horvát Adria-vezetéken jut el Magyarországra, kiegészítve némi nem orosz forrásból származó olajjal.
