A magyarországiak szemszögéből az erdélyi magyar közösség megítélése sokrétű és sokszor érzelmekkel teli. Az Erdélyben élő magyarok iránti érdeklődés és szimpátia gyakran összekapcsolódik a közös kulturális örökséggel és a történelmi kötelékekkel. Sokan ú
A magyar lakosság jelentős része támogatja az erdélyi magyarok állampolgárságának elismerését, és a szűk többség a pénzügyi segítségnyújtásukat is pozitívan értékeli. Ugyanakkor a szavazati jogukkal kapcsolatos kérdések továbbra is éles vitákat generálnak az anyaország közvéleményében. Ezt a megállapítást támasztja alá az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom Akciószociológiai Munkacsoportjának legfrissebb felmérése, amelyet hétfőn a kolozsvári Planetáriumban ismertettek.
Hétfőn a kolozsvári Planetárium kávézó és közösségi tér adta otthon az "Egy vérből valók vagyunk?" című kutatás eredményeinek bemutatójának, amelyet az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom megbízásából készítettek. A 2025 májusa és júniusa között zajló, hibrid módszertanra épülő kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, miként viszonyulnak a magyarországi magyarok a "virtuális nemzetépítés" különböző aspektusaihoz. Kiemelt témák voltak a könnyített honosítás, a határon túli közösségek anyagi támogatása és a szavazati jog kérdései, valamint az, hogyan változtak ezek a vélemények az elmúlt évtized során.
Az eredmények bemutatására Kiss Tamás szociológus és Toró Tibor politológus vállalkozott. Előadásuk nem csupán a legfrissebb statisztikai adatokat tartalmazta, hanem rávilágított az időbeli és regionális eltérésekre is, amelyek az évek folyamán a magyar társadalom határon túli magyar közösségekkel szembeni attitűdjében megjelentek.
A könnyített honosítás témájában a magyarországi közvélemény az utóbbi évek során egyre inkább egységes álláspontot képvisel.
