Piac: Az építőiparban óvatos optimizmusra van szükség.
Fedezd fel az építőipar új dimenzióját! Az innováció, a kapcsolati háló bővítése és a munkafolyamatok optimalizálása révén egy olyan korszak küszöbén állunk, ahol a hagyományos normák teljesen átalakulnak. Csatlakozz a változáshoz, és tapasztald meg, hogyan formálják át a jövőt a friss megközelítések és a kreatív megoldások!
Az építőipar idén tavasszal a fellendülés jeleit mutatta, júniusban viszont jelentős negatív irányú korrekció történt, különösen a magasépítési szektor tekintetében. Mik a várakozásaik 2025 harmadik és negyedik negyedévére, számíthatunk mérséklődésre, vagy folytatódni fog a negatív trend?
Makra Sándor, a Market Asset Management Zrt. vezérigazgatója így fogalmazott: Az építőipar tavaszi fellendülése után a nyári időszakban tapasztalt visszaesést elsősorban a magasépítési szektorban éreztük a legintenzívebben. Ennek hátterében a magas kamatszintek és a szigorúbb hitelezési feltételek álltak, amelyek számos magán- és vállalati beruházást tettek kockázatosabbá és bizonytalanná a megtérülés szempontjából.
A piac jelenleg úgy tűnik, hogy egy fokozatos stabilizációs szakaszba lép, ami kifejezetten kedvező lenne. A negatív trendek várhatóan mérséklődnek, azonban gyors fellendülésre nem érdemes számítani. Ha elindul egy kamatcsökkentési ciklus, az hitelekhez való hozzáférést olcsóbbá teheti, ezzel újra lendületet adva a magánberuházásoknak, különösen az ingatlanpiacon. Az ágazat számára tehát javasolt, hogy óvatos optimizmussal tekintsen a jövő kihívásaira és lehetőségeire.
Mik azok a kulcsfontosságú tényezők, amelyek jelenleg a legnagyobb mértékben hozzájárulnak a lefelé irányuló trendek kialakulásához?
M.S.: A munkaerőhiány továbbra is az egyik legnagyobb kihívással néz szembe a szektor, különösen a szakmunkások terén. Az anyagárak folyamatos ingadozása pedig újabb költségkockázatokat von maga után. Ezen kívül a szigorodó finanszírozási feltételek és a megemelkedett kamatszint sok projekt megvalósulását már az elején megnehezíti. Az infláció pedig tovább csökkenti a vásárlóerőt, ami miatt a kereslet sem tudja olyan dinamikusan támogatni az ágazatot, mint azt korábban tapasztaltuk.
A további beruházási döntések meghozatalakor elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük a geopolitikai tényezőket is, hiszen ezek jelentős hatással vannak a hazánkba irányuló külföldi befektetések alakulására.
Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón kiemelte, hogy mindössze három hét leforgása alatt közel harmincezer kérelem érkezett az Otthon Start program keretében tervezett lakások építésére. Felmerül a kérdés, hogy mikor érezhetjük a fellendülés kedvező hatásait az építőiparban, és mennyire lesz ez jelentős. Ön szerint milyen időtávon várhatunk érdemi változásokat, és ezek milyen mértékben formálhatják a szektor jövőjét?
Kiss Ákos, a Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezetője, kifejtette: "Az Otthon Start program valóban figyelemre méltó kezdeményezés. Mint minden új kezdeményezés esetében, itt is kulcsfontosságú a piaci bizalom és a gazdasági helyzet alakulása. Ahhoz, hogy a fiatalok magabiztosan vállaljanak hosszú távú kötelezettségeket, elengedhetetlen, hogy stabil pénzügyi háttér álljon a rendelkezésükre."
A program jelentős lendületet adhat az új építésű lakáspiac számára, de fontos hangsúlyozni, hogy a hatások nem várhatóak azonnal. A valós eredményekre körülbelül 24 hónapon belül lehet számítani, mivel az engedélyezési és kivitelezési folyamatok meglehetősen időigényesek. Amennyiben a benyújtott kérelmek többsége megvalósul, az egy kedvező dominóhatást indíthat el, amely felélénkítheti az egész ingatlanpiacot. Ez ösztönözheti az új lakások építését, és hozzájárulhat a gazdasági fejlődéshez.
A program közvetett módon azonnali hatást, dinaminkát is tud adni az új építésű lakáspiacnak, azáltal, hogy a hitelt használt lakásokra is fel lehet venni, így a használt lakásukat értékesítő vevők egyből tudnak akár új ingatlant is vásárolni (ha nem is az új hitelprogramból), így az új hitelprogram rövid távon, közvetett módon elősegíti a lakóingatlan fejlesztési növekedést.
A program sikeressége szempontjából elengedhetetlen, hogy több területen is fejlődés valósuljon meg. Kiemelt jelentőséggel bír a kivitelezői kapacitások bővítése, hiszen a fokozódó keresletet csak megfelelő számú és képzett munkaerő tudja kielégíteni. Emellett elengedhetetlen a hozzáférhető, nem túlterhelt telkek biztosítása, valamint az engedélyezési folyamatok felgyorsítása és hatékonyabbá tétele. Végül, ahogy a projektek haladnak előre, időben biztosítani kell a szükséges közműkapacitásokat, amelyek alapvetően hozzájárulnak a zökkenőmentes megvalósításhoz.
Fontos, hogy a fiatalok bátran vállaljanak hosszú távú elköteleződést. A vásárlóknak hinniük kell a jövőben és a növekedés lehetőségében, abban, hogy életkörülményeik évről évre javulni fognak. Ehhez elengedhetetlen egy stabil és kiszámítható szabályozói háttér, amely támogatja ezt a bizalmat.
A társasházi piac az utóbbi három negyedév során kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Felmerül a kérdés, hogy mennyire tartós ez a fejlődés, és hogy a jövőben nem alakulhat-e ki túlkínálat, ami korrekciót vonhat maga után.
K.Á.: A társasházi piac az elmúlt időszakban valóban jól teljesített, ez elsősorban az állami támogatásoknak és a befektetői tőkének volt köszönhető. Bár ez a lendület rövidtávon fenntartható, középtávon fennáll a túlkínálat kockázata, különösen, ha a támogatások kifutnak és a kereslet nem tudja felvenni a fejlesztések ütemét.
A fejlesztőknek meg kellett tanulniuk rugalmasan reagálni a kockázatokra. Az ütemezett építkezések és az előértékesítések segítenek mérsékelni a túlkínálat veszélyét.
A nagy állami projektek körében szintén megugrott a szerződésállomány. Ennek lehet-e számottevő élénkítő hatása az építőipar számára? Meddig tarthat ki ez a lendület?
A nagy állami beruházások rendszerint felpezsdítik az építőipart, mivel egyszerre teremtik meg az új megrendelések lehetőségét, valamint jelentős munkaerőt és alvállalkozói kapacitásokat vonzanak be. E hatások általában 1-3 évig érzékelhetőek, a projekt méretétől és ütemezésétől függően. Ahhoz, hogy ez a lendület tartósan megmaradjon, elengedhetetlen a folyamatos projektek biztosítása.
A piac optimális helyzetét az jelenti, amikor az állami és a magánszektor beruházásai kölcsönösen támogatják egymást, ezáltal stabil keresletet teremtve. Jelenleg azonban a magánfejlesztések mérsékeltebb ütemben haladnak. Kiemelendő, hogy a klasszikus infrastruktúra-fejlesztések mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a zöld beruházások is, amelyek hosszú távon fenntartható növekedést és versenyképességet kínálhatnak az iparág számára.
A nem lakáscélú magasépítkezések jelenlegi helyzete történelmi mélypontot ért el. Felmerül a kérdés: vajon várható-e ezen a területen pozitív változás, vagy hosszú távon is negatív irányvonalra számíthatunk?
M.S.: Ebben a szegmensben inkább tartós szerkezeti átalakulásra kell készülni. Az irodapiac például alapvetően változott meg a hibrid munkavégzés terjedésével, és egyre több helyen merül fel a funkcióváltás - például vegyes funkciójú épületként hasznosítják újra. Jó lokációval rendelkező, prémium irodák iránt persze továbbra is van kereslet, de a tömeges új irodafejlesztések ideje egyelőre nem tér vissza, ehhez a végső vevők meggyőzésére, visszaszerzésére is szükség van.
Az idei évben a szállodai aktivitás vegyes képet mutatott. Mit látnak ezen a téren, mik lehetnek a meghatározó trendek?
A hotelpiac felfutása várhatóan a nem lakáscélú magasépítkezések egyik meghatározó hajtóereje lesz a közeljövőben. Az igazi fejlődéshez azonban elengedhetetlen, hogy a fejlesztők rugalmasan alkalmazkodjanak a piaci változásokhoz. A siker titka a gyors reagálásban és a minőségi beruházásokban rejlik. Az idei esztendőben a szállodai piacon elsősorban a befejezések számának növekedése volt megfigyelhető, különösen a prémium szegmensben, mind Budapesten, mind a vidéki területeken.
A prémium szegmens tehát nem csupán stabilitást és növekedési lehetőségeket kínál, hanem arra is ösztönöz, hogy a kivitelezés során rugalmasan alkalmazkodjunk a modern vendég igényekhez. A luxusélmény egyre inkább a személyre szabott megoldásokra összpontosít, ahol az élményorientált szolgáltatások kerülnek a középpontba. Az innovatív digitális megoldások, mint például az okos szobák, már elengedhetetlen elemeivé váltak a vendégek élményének. Ráadásul az energiahatékonyság és a zöld minősítések jelentősége folyamatosan növekszik, így azok integrálása a prémium ajánlatokba kiemelt fontosságúvá válik.
Budapest részesedése a kivitelezésekből idén jelentősen túllépi a megszokott szintet, miközben számos más régió tartósan elmarad a várakozásoktól. Vajon ez csupán a fejlődés természetes velejárója, vagy inkább a rendszeres hiányosságok tükröződnek benne? Milyen intézkedésekkel lehetne elősegíteni a kiegyensúlyozottabb fejlődést az ország különböző területein?
K.Á.: A budapesti építőipari aktivitás túlsúlya a vidéki régiókkal szemben erőteljes. A fővárosban olyan fokú tőke, munkaerő és infrastruktúra koncentrálódik, ami vonzza a nagy volumenű, prémium kategóriás projekteket. Mindez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy Budapest GDP-je az országos GDP 40%-át adja, ami Pest megyével együtt eléri az 50%-ot. A tartósan alulteljesítő régiókban azonban hiányoznak ezek a húzóerők.
A kiegyensúlyozott fejlődés megvalósítása érdekében elengedhetetlenek a célzott és összetett beavatkozások. A vidéki területek számára nem elegendő a passzív beruházási környezet, hanem aktív ösztönző mechanizmusokat kell alkalmazni.
A kihasználatlan korábbi ipari területek, más néven barnamezős területek újjáélesztése óriási lehetőségeket kínál. Ezen területek fejlesztése nem csupán új építkezések kezdeményezését jelenti, hanem fontos szerepet játszik a fenntartható fejlődés előmozdításában és a városi környezetek rehabilitációjában is.
Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe a jogi szempontokat és tájékozódjon alaposan, mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hozna.
