A munkahely választása és a munkaszerződés tartalma kulcsfontosságú tényezők. A Niveus arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy nem csupán az számít, hogy hol dolgozunk, hanem az is, hogy milyen feltételekkel kötjük meg a szerződésünket.
Az év végi bér- és adótervezési időszakban a vállalatok fokozott figyelmet szentelnek a költségek hatékony kezelésének, ahol a távmunka és a hibrid munkarend jogi, valamint adózási vonatkozásai kiemelt szerepet kapnak. A pandémia által hozott rugalmas munkavégzési megoldások továbbra is jelen vannak, de sok munkáltató és munkavállaló számára még mindig kérdéses, hogy mikor minősül valaki távmunkásnak, illetve mikor dolgozik „csak” otthoni irodában. Ez a megkülönböztetés viszont jogi és adózási szempontból is lényeges, figyelmeztet a Niveus legfrissebb sajtóközleménye.
A távmunkavégzés és a hibrid munkarend jogi szempontból jelentős eltéréseket mutat. Míg a távmunkában dolgozók teljes mértékben otthoni környezetben végzik feladataikat, a hibrid rendszer lehetővé teszi a munkahely és a távoli munkavégzés kombinálását. E két forma jogi keretei, kötelezettségei és jogai eltérőek, így fontos, hogy a munkavállalók és a munkaadók tisztában legyenek ezekkel a különbségekkel. A jogi védelem, a munkaszerződés feltételei és a munkahelyi biztonság mind-mind különböző kihívásokat rejtenek magukban az egyes munkavégzési formák esetében.
"Sok vállalatnál a hibrid munkarend már bevett gyakorlat, de jogi értelemben ez csak akkor válik valódi távmunkává, ha a felek ezt írásban, a munkaszerződésben is rögzítik" - mondja Bartók Szandra, a Niveus bérszámfejtési menedzsere.
A szakértő véleménye alapján számos vállalatnál indokolt lenne felülvizsgálni a munkaszerződéseket és a belső szabályzatokat, hogy azok összhangban legyenek a jelenlegi jogi követelményekkel.
Adómentes rezsiátalány: akár a minimálbér 10%-áig terjedhet!
A távmunkát végző munkavállalók részére a munkáltató lehetőséget kap arra, hogy adómentesen térítse meg a rezsi- és eszközköltségeket.
A juttatás kizárólag abban az esetben mentesül az adó alól, ha a munkaszerződés világosan rögzíti a távmunkavégzés lehetőségét.
Bartók Szandra figyelmeztet, hogy ha a munkáltató nem gondoskodik a távmunka feltételeinek pontos rögzítéséről, akkor a NAV egy esetleges ellenőrzés során a költségtérítést jövedelemként értékelheti. Ez pedig utólagos adó- és járulékfizetési kötelezettségeket eredményezhet.
Arányosítás és nyilvántartás - a kicsiny részletek jelentősége a nagyobb összefüggésekben.
Ha a dolgozó csak részben dolgozik otthonról, a költségtérítést arányosan kell megállapítani a távmunkában töltött napok arányában. Például heti két otthoni munkanap esetén a havi átalány 40%-a fizethető.
A jogszabályok értelmében kötelező nyilvántartást vezetni a távollétekről, és érdemes figyelembe venni az otthoni munkanapok dokumentálását is. Bár teljes munkaidős, kötetlen távmunkánál ez nem kötelező, a transzparencia érdekében mégis ajánlott, hogy a munkafolyamatok világosan követhetők legyenek.
A rugalmas munkavégzés itt marad, a szabályozás pedig alkalmazkodik hozzá.
Magyarországon a távmunka népszerűsége a pandémia után némileg csökkent, ugyanakkor a munkavállalók igényei továbbra is jelentősek. Egyre több vállalat lép a hibrid munkarend irányába, azonban az adózási és jogi kérdések rendezése még nem minden esetben állt helyre.
A Niveus szakértői szerint az a vállalat lesz hosszú távon versenyképes, amely átlátható, szabályos és költséghatékony rendszert alakít ki a rugalmas munkavégzésre.
